Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy a tilalom esetleges megsértése esetén a résztvevők is szabálysértést követnek el, akik ezért pénzbírsággal sújthatók. A szabálysértések felderítése és a jogkövetkezmények alkalmazása során pedig bevetésre kerül az arcképelemző tevékenység (arcfelismerés), így akár távolról beazonosítva a nem engedélyezett gyűlésen megjelenő polgárokat.
A fenti módosítás arcfelsimerést érintő vonatkozásaival korábban részletesen foglalkozatam, a napokban azonban kihirdetésre került egy aprónak tűnő további törvénymódosítás, amely azonban az arcképelemzési tevékenység gyakorlati alkalmazására jelentős hatással lehet.
1. Mi változott?
A digitális államhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXII. törvény, amely 2025. május 30-án került kihirdetésre a Magyar Közlönyben, 30.§-a módosította az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényt ("Arcképtörvény") is.
A módosítás felülírta azt a garanciális követelményt, miszerint az arcképelemző rendszer által végzett profil összehasonlítás kiértékelése akkor volt eredményes, ha „legalább két elemző személy egymástól függetlenül" jutott azonos következtetésre (azaz megállapították, hogy az elemzés céljából átadott arcképmás megfeleltethető az arcképelemző rendszer által felkínált találati lista egy vagy több elemével).
Az új szabályok szerint már EGY elemző is elegendő az elemzés elvégzéséhez (lásd Arcképtörvény - módosított - 11. § (6a), 12. § (5b) és 12/E. § (3) bekezdései).
2. Mit jelent ez a módosítás a gyakorlatban?
A módosítás egy fontos garanciális elemét érinti az arcképelemzési tevékenységnek, nevezetesen, hogy eddig két elemző egymástól függetlenül eljárva ellenőrizte a rendszer által adott eredményeket és akkor volt eredményes a folyamat, ha a két elemző ugyanarra a következtetésre jutott a találati listát illetően. A jövőben ez a garancia nem feltétlenül lesz jelen a folyamatban, egy elemző véleménye is elegendő az eredményes eljáráshoz. Ez vélhetően az elemzési kapacitás jelentős növekedéséhez (legalább duplázódásához) vezethet majd.
A vonatkozó szakirodalom is kielemi, hogy a két elemző jelenléte - más garanciák mellett - fontos biztosítéka a folyamatnak: "Az elemzés során a függetlenség biztosítékát mindenekelőtt az NSZKK szervezeti függetlensége jelenti, és az, hogy a fényképek eredete, a kérelem jogalapja az elemzők számára nem ismert, az elemzés két elemző által (külön helyiségben) történik , az arcképelemző köteles minden gyanús – az elemzői tevékenység befolyásolásmentességét vagy az adatbiztonságot veszélyeztető – eseményt soron kívül jelenteni (Nogel, 2020)." (lásd Gárdonyi Gergely: Az állóképes arcképazonosítás Magyarországon, Belügyi Szemle, 2021/7., 1142. o.)
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a módosítás nem tartalmaz arra nézve szűkítést vagy további részletszabályt, hogy bizonyos esetekben szükséges lehet-e a jövőben is, hogy két elemző végezze el az ellenőrzést. (Elvileg a az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól szóló 78/2015. (XII. 23.) BM rendelet előírhatna ilyen részletszabályt. Egyelőre ez a jogszabály azonban nem módosult. Nyilvánosan nem elérhető olyan módszertani útmutató sem, ami további eligazítást adna ebben a kérdésben. Elképzelhető, hogy az elemzést végző Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) készít és/vagy közzétesz majd ilyet.)
3. Miért pont most?
A módosítás időzítése kapcsán nehéz nem arra gondolni, hogy ez nem áll összefüggésben a gyülekezési jog korlátozása kapcsán bevezetett új szabállyal, miszerint egy esetlegesen betiltott rendezvényen a tilalom ellenére résztvevők szabálysértést követnek el, akik ezért pénzbírsággal sújthatók és a beazonosításuk az arcképelemzés útján (arcfelismerés) is megtörténhet. Az arcképelemzés alkalmazhatóságának a valamennyi szabálysértésre történő kiterjesztése ugyanis jelentős többletterhet jelenthet az arcképelemzést végző Nemzeti Szakértői és Kutató Központnak.
A módosításhoz fűzött indokolás (lásd 34. o.) egyébként uniós jogharmonizációra hivatkozik, miszerint a módosítás csupán "[s]zövegpontosító rendelkezés, jogharmonizáció érdekében. Cél az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény és az adatoknak a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált kereséséről és cseréjéről, valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (Prüm II rendelet) szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/982 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései összhangjának megteremtése és ennek nyomán a nemzetközi és hazai gyakorlat egységesítése, a szabályozó normák koherenciájának biztosítása." (A Prüm II rendelet szövege elérhető itt.) Egyáltalán nem világos, pontosan miért kellett volna az elemzők számát érintően módosítani az Arcképtörvényt a Prüm II. rendeletre tekintettel. Ráadásul egyértelműen nem "szövegpontosításról", hanem érdemi módosításról van szó. Az elfogadott törvény jogharmonizációs listájában (76. §) sem szerepel a Prüm II. rendeletre hivatkozás.
A KiMitTud rendszerben elérhető, 2025. április 15-i adatigénylésre adott válasz alapján az elmúlt 5 évben az alábbiak szerint alakult az arcképelemzési tevékenységre vonatkozó igények száma évenkénti bontásban:
- 2020. év: 13.844
- 2021. év: 13.485
- 2022. év: 16.911
- 2023. év: 26.258
- 2024. év: 28.418.
Látható, hogy eleve volt egy jelentős emelkedés az utóbbi két évben az az arcképelemzési tevékenységre vonatkozó igények számában és borítékolható, hogy amennyiben általánosságban szabálysértések esetében (így különösen pl. a gyülekezési joggal összefüggésben, a "tiltott gyűlésen" való részvétellel gyanúsítható személyek beazonosításában) akarják alkalmazni a rendszert, akkor az igények számának további jelentős (vélhetően ugrásszerű) növekedésére lehet számítani. A módosítás, amely az elemzés elvégzése során kiiktat egy fontos garanciát ("négy szem elve") válaszul szolgálhat akár azokra a feltételezésekre is, hogy az arcképelemző tevékenység (a módosítás előtti formájában) vélhetően nem volt alkalmas arra, hogy tömeges igényeket szolgáljon ki, azaz pl. egy tüntetés több ezer, akár több tízezer résztvevőjét rövid időn belül be lehessen ennek segítségével azonosítani.
Érdemes felidézni, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadásg Hatóság (NAIH) az Arcképtörvényt érintő jogalkotási folyamat elején, már 2014-ben, amikor még szó sem volt a rendszer szabálysértések kapcsán történő alkalmazásáról, leszögezte (lásd NAIH-2264-2/2014/J.) hogy "[...] a biometrikus azonosításon alapuló közterületi titkos információgyűjtés, vagy egyéb, kötelező jellegű megfigyelés nem ölthet tömeges méreteket, [...]", (4. o., kiemelés tőlem). Az arcképelemzés igénybevételi lehetőségének valamennyi szabálysértésre való kiterjesztése, illetve a folyamat felgyorsítása egy fontos garanciális elem kiiktatásával pedig éppen a tömeges alkalmazás irányába történő jelentős elmozdulást mutat. (Sajnos a mostani törvénymódosítás kapcsán a NAIH által közzétett jogszabályvéleményezés linkjén - tévesen - egy másik jogszabályjavaslatra adott vélemény érhető el, így egyelőre nem látható, hogy a NAIH miként ítélte meg a most kihirdetett módosítást, ha egyáltalán ehhez a részhez fűzött bármilyen véleményt.)
Az Arcképtörvény újabb módosítása az elemzési tevékenység kapacitásának - adminisztratív úton történő - jelentős növelésével (legalább megduplázása) fokozhatja a jogszabály visszatartó hatását és az eszköz alkalmazásának puszta lehetősége sokakat elriaszthat attól, hogy demokratikus jogaikat gyakorolják.
