December 12-én megjelent az EU hivatalos lapjában a GDPR végrehajtására vonatkozó további eljárási szabályok megállapításáról szóló rendelet (2025/2518) .

A rendelet célja, hogy a határokon átnyúló ügyekben részletes eljárási szabályokkal gyorsítsa és egységesítse a GDPR végrehajtását, különös tekintettel a felügyeleti hatóságok együttműködésére, a panaszkezelésre, a vitarendezésre és az eljárási garanciákra. A szabályozás kifejezetten a GDPR 60., 65. és 66. cikk szerinti együttműködési, egységességi és sürgősségi mechanizmus működését finomítsa, átlátható határidőkkel és egységes eszköztárral.  A rendelet 2025. november 26-án került elfogadásra, és 2027. április 2-tól alkalmazandó, átmeneti szabályokkal a folyamatban lévő és a később indítandó ügyekre. 

• A rendelet tárgyi hatálya a határokon átnyúló adatkezelést érintő panaszok és hivatalból indított vizsgálatok eljárási rendjére terjed ki. A rendelet alkalmazása során a GDPR fogalmai alkalmazandók, külön fogalomként bevezetve a „vizsgálat alá vont felet” (az az adatkezelő vagy adatfeldolgozó, amelyet a GDPR-nak a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésével kapcsolatos állítólagos megsértése miatt vizsgálat alá vontak).  

2.1 Panaszok benyújtása és korai szakaszban történő rendezés

• Panaszok: az elfogadhatóság minimális adatigénye kifejezetten rögzítésre került a rendeletben; hiányos panasz esetén 2 héten belüli elutasítási kötelezettség és a hiányok közlése. A fogadó hatóság előzetes minősítést végez (határokon átnyúló jelleg, fő felügyeleti hatóság meghatározása), és az elfogadható panaszt legfeljebb 6 héten belül továbbítja a fő felügyeleti hatóságnak; az elfogadhatósági megállapítás köti a fő felügyeleti hatóságot. A fő felügyeleti hatóság 6 héten belül megerősíti illetékességét vagy vitarendezési eljárás céljából az ügyet az Európai Adatvédelmi Testülethez utalja. 

• Korai szakaszban történő rendezés: a rendelet bevezet egy „korai szakaszban történő rendezés” eljárást, amelyben, ha bizonyítottan megszüntették a jogsértést, a panasz okafogyottá válik. A panaszos 4 héten belül kifogást emelhet a döntéssel szemben. Az ügy egyszerűsített döntéstervezettel zárható. A korai rendezés nem korlátozza a fő felügyeleti hatóság további korrekciós hatásköreit rendszerszintű vagy ismétlődő jogsértések esetén.

2.2 GDPR 60. cikke szerinti együttműködés 

• Egyszerű együttműködési eljárás: ha nincs megalapozott kétség a vizsgálat terjedelmét illetően, és a kérdések hasonló ügyek alapján megoldhatók, a fő felügyeleti hatóság egyszerűsített utat választhat; ilyenkor több részletes együttműködési lépés nem alkalmazandó, és 12 hónapos döntéstervezet-határidő került meghatározásra. Bármely érintett hatóság 2 héten belül kifogásolhatja az egyszerű eljárást, amely esetben a teljes együttműködési rend alkalmazandó. 

• Információcsere és konszenzus: részletezi a „legfontosabb kérdések összefoglalója” dokumentum tartalmát, határidőit és a rá adott észrevételezési lehetőségeket; a hatóságoknak folyamatosan biztosítaniuk kell a releváns információk cseréjét, általában az elérhetővé válástól számított 1 héten belül. Külön eszközökkel (kölcsönös segítség, közös műveletek) kell a konszenzust előmozdítani; ha a vizsgálat terjedelme körül nincs konszenzus, vélelmezett feltételekkel sürgősségi testületi döntést kell kérni. 

• Határidők: általános szabály szerint a fő felügyeleti hatóság 15 hónapon belül döntéstervezetet nyújt be (kivételesen egyszer, legfeljebb 12 hónappal hosszabbítható a határidő), az egyszerű eljárásban 12 hónap (adott nemzeti eljárási kötelezettség esetén +2 hónap) a döntéstervezet benyújtására nyitva álló határidő. A határidő-túllépés önmagában nem teszi jogszerűtlenné a lépést vagy a döntést, ugyanakkor a bírósági jogorvoslatnál értékelendő, hogy a határidőket betartották-e. 

• Panasz elutasítása és a felek jogai: ha a fő felügyeleti hatóság a panaszt (részben) elutasítaná, a panaszos előzetes tájékoztatást és észrevételezési lehetőséget kap a panaszt eredetileg fogadó hatóság közvetítésével; a jogerős elutasító döntésnél kötelező a jogorvoslati tájékoztatás. Ha új elemek merülnek fel a módosított tervezetben, a panaszos ismét véleményezhet. 

• Meghallgatáshoz való jog és ügyiratba betekintés: a vizsgálat alá vont felek előzetes megállapításokat kapnak teljes tény- és jogi értékeléssel, bírságelemek előzetes listázásával; 3–6 hét áll rendelkezésre a válaszadásra; biztosított a közigazgatási ügyiratba betekintés észrevételezés céljából. A panaszos az előzetes megállapítások nem bizalmas változatát kapja meg és írásban észrevételezheti (3–6 hét). 

• Releváns és megalapozott kifogás (GDPR 4. cikk 24. pont*): a rendelet meghatározza a releváns és megalapozott kifogással szembeni követelményeket. (*"a döntéstervezettel szemben benyújtott, azzal kapcsolatos kifogás, hogy ezt a rendeletet megsértették-e, illetve hogy az adatkezelőre vagy az adatfeldolgozóra vonatkozó tervezett intézkedés összhangban van-e a rendelettel; a kifogásban egyértelműen be kell mutatni a döntéstervezet által az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira, valamint adott esetben a személyes adatok Unión belüli szabad áramlására jelentett kockázatok jelentőségét")

• Bizalmasság és hozzáférés: a közigazgatási ügyirat nem tartalmazhat belső hatósági kommunikációt; kizárt a betekintés a hatóságközi levelezésbe és a bizalmas információkba; az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk azonosítására és kitakarására részletes szabályok vonatkoznak.  Külön „együttműködési ügyirat” készül a hatóságok közötti információcseréhez közös elektronikus eszközön, külső felek közvetlen hozzáférése nélkül. 

2.3. Vitarendezés és sürgősségi eljárás (GDPR 65. és 66. cikkek) 

• Vitarendezés az Európai Adatvédelmi Testület előtt: részletes irat- és határidő-szabályok a 65. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti vitarendezési eljárásra szerinti vitarendezési ügyek Testület elé terjesztésére és a vizsgálat alá vont fél és a panaszos Testület előtti meghallgatására.

• Részletszabályok kerülnek meghatározásra a GDPR 65. cikk (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vitarendezési eljárások kapcsán. 

• Sürgősségi eljárások a Testület előtt: a GDPR 66. cikk szerinti sürgősségi eljárásokkal kapcsolatos határidők és tartalmi követelmények megállapítása.   

2.4 A személyes adatok határokon átnyúló adatkezelését érintő ügyekre vonatkozó végrehajtási statisztikák

A rendelet meghatározza, hogy a GDPR 71. cikke alapján elkészítendő éves jelentés részeként a Testület statisztikákat készít a GDPR végrehajtásáról a határokon átnyúló végrehatjtásra vonatkozó rendelet hatálya alá tartozó esetekben, különösen a következőkről:

1. a panasz alapján indult és a hivatalból indított ügyek száma;
2. a panasz alapján indult és a hivatalból indított, lezárt ügyek száma;
3. az érintett felügyeleti hatóságok által a GDPR 61. cikkének (1) bekezdése alapján kért vizsgálatok száma;
4. a benyújtott panaszok száma;
5. a teljesen vagy részlegesen elutasított vagy visszautasított panaszok száma;
6. a panasz alapján indult és a hivatalból indított ügyek lezárásának átlagos időtartama;
7. a GDPR 83. és 84. cikke alapján kivetett közigazgatási bírságok száma és összege.

2.5 A rendelet alkalmazása

• A GDPR 60. cikk szerinti együttműködésről és eljárási jogokról szóló fejezetek a 2027. április 2. után hivatalból indított vizsgálatokra, valamint azon panasz alapján indult vizsgálatokra kell alkalmazni, amelyekben a panaszt 2027. április 2. után nyújtották be.

• A vitarendezés és sürgősségi eljárás fejezetei a 2027. április 2. után a Testület elé vitt ügyekre alkalmazandók. 

3. A Rendelet várható hatása 

A rendelet a jogalkotói szándékok szerint a határokon átnyúló ügyek intézésének kiszámíthatóbbá, gyorsabbá és átláthatóbbá válását célozza, miközben megőrzi a nemzeti eljárásjogi autonómiát ott. A részletes határidők és eljárási lépések célja, hogy csökkentsék a „szűk keresztmetszeteket”, különösen a döntéstervezetek benyújtásában és az információcserében. A „korai rendezés” beépítése pedig lehetőséget ad az egyszerűbb panaszok gyors lezárására a panaszos bevonásával, ami ügytehercsökkentést hozhat, ugyanakkor nem akadályozza a rendszerszintű jogsértések kezelését. Ezen túlmenően a meghallgatáshoz való jog, az ügyiratba betekintés és a bizalmas információk védelmének részletes keretei arra irányulnak, hogy erősítik az eljárások tisztességességét és jogbiztonságát, miközben a hatóságok közötti belső kommunikáció védett marad. 

Természetesen a rendelettel kapcsolatban számos kritikai észrevétel is megfogalmazódott, így például a - Max Schrems vezette - noyb nevű civil szervezet erősen bírálta a javaslatot. A kritikájuk leginkább arra irányul, hogy áltláthatóság és egyszerűsítés helyett egy még komplexebb és nehezen átlátható eljárási rezsim alakul ki.