Érdekes ügyben hozott elmarasztaló határozatot és szabott ki bírságot a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Már a határozat címe is figyelemre méltó: "Államtagadó ideológiákkal kapcsolatos adatkezelés jogellenes adatkezelési célból" (NAIH-5209-29/2025). A nem mindennapi cím és tényállás valójában megfelelő jogalap nélküli és alapelveket sértő adatkezelést takar, amelyet - az ügyben érintettek számához, a gyűjtött adatok köréhez, az adatkezelés időbeli terjedelméhez és egyéb tényállási elemekhez képest (pl. kiskorú érintettek) viszonylag alacsony összegű - bírsággal "díjazott" a NAIH. Emellett elrendelte az adatok törlését, megtiltotta a további adatkezelést, továbbá a határozatot az elmarasztalt adatkezelők megnevezésével tette közzé.    

1. Tényállás rövid összefoglalása

A hatósági eljárás a Magyar Állam Tulajdonosainak Társulása (MATT) nevű szerveződéssel kapcsolatos személyesadat-kezelések vizsgálatára irányult. Az eljárás közérdekű bejelentés alapján indult, amelyben a bejelentő előadta, hogy a MATT adatvédelmi követelményeket sért, és olyan ideológiát képvisel, amely Magyarország alkotmányos berendezkedésének létezését tagadja.

A MATT olyan személyek társulása, akik illegitimnek tartják a jelenlegi politikai-jogi rendet, és magukat igyekeznek kivonni annak hatálya alól. Ideológiájuk szerint a 2011-ben elfogadott Alaptörvény érvénytelen, a jelenlegi államhatalom illegitim, ezért párhuzamos, fiktív államot kívánnak létrehozni. A szerveződés saját „állami szerveket" működtet: „közigazgatási hivatalokat", „bíróságot", „ügyészséget" és „rendőrséget".

A MATT két vezető személyisége Bende István („miniszterelnök", a „Magyar Köztársaság Képviseletének" egyedüli tagja) és Berencsi Béla Miklós (az „első tulajdonos", akivel szerződést kötnek a csatlakozók). A személyes adatokat különféle űrlapokon gyűjtötték: társtulajdonlási igénylőlap, állampolgársági nyilatkozat, parkolásra jogosító igazolás igénylés, azonosító igazolvány igénylés. A MATT, illetőleg annak „állami szervei” a „Magyar Köztársaság” működtetése érdekében okiratokat, igazolványokat, például azonosításra alkalmas, az úgynevezett
„Magyar Köztársaság Azonosító Igazolványát”, korlátlan közterület használatra és ingyenes parkolásra jogosító igazolványokat, azaz parkolási kártyákat állít ki. A Hatóság megállapította, hogy az érintettek száma nagyságrendileg 2–3 ezer fő, beleértve kiskorúakat is.

A MATT tagjai a szervezet által kibocsátott fiktív „okmányokat" használták hivatalos dokumentumok helyett, ami több esetben anyagi kárt okozott nekik, például parkolási díjfizetési kötelezettségek elmulasztása miatt végrehajtási eljárások indultak ellenük.

2. Az adatkezelő személyének meghatározása

A tényállás alapján önmagában az adatkezelő személyének megállapítása is kérdés volt, hiszen az adatokat egy fiktív állam nevében és működtetése érdekében gyűjtötték és kezelték. 

A fenti szempontokat is mérlegelve a NAIH végül megállapította, hogy a két magánszemély, továbbá a MATT adatkezelőnek minősül, utóbbi annak ellenére is, hogy nem egy hivatalosan bejegyzett szervezetről, hanem egy informális szerveződésről van szó. A Hatóság továbbá megállapította a GDPR 26. cikke alapján, hogy közös adatkezelésről van szó, mert

nem külön adatkezelések, illetve külön adatkezelési célok állnak fenn a vizsgált adatkezelések tekintetében, hanem az adatkezelői minőségek és felelősségek atipikus módon állnak fenn, mégis a jelen ügyben vizsgált adatkezelői konstrukcióban elválaszthatatlanul összefüggenek egy egységes közös cél érdekében, a párhuzamosan működő „Magyar Köztársaság” államszervezetének kiépítésére. (Lásd Határozat, V.4.1, (240) pont, 38. o.)

3. Jogsértések összefoglalása

A Hatóság megállapította, hogy a két magánszemély és a MATT közös adatkezelőként megsértették a GDPR alábbi rendelkezéseit:

4. Jogkövetkezmények

A Hatóság az alábbi szankciókat alkalmazta:

• Bírság: A két magánszemély tekintetében fejenként 500.000 forint adatvédelmi bírság került kiszabása. 
• Adattörlési kötelezettség: A jogellenesen kezelt személyes adatok törlése 30 napon belül, beleértve a „Magyar Köztársaság Közhiteles Adat- és Lakcímnyilvántartásában" és a „Járműnyilvántartásában" tárolt adatokat.
• Tilalom: A jogellenes célú, tisztességtelen, jogalap és tájékoztatás nélküli adatkezelés folytatásának megtiltása.
• Nyilvánosságra hozatal: A határozat közzététele a NAIH honlapján az ügyfelek nevének megjelölésével, generálpreventív céllal.

A bírság mértékének meghatározásakor a Hatóság súlyosító körülményként értékelte: az adatkezelés folyamatos és szándékos jellegét (2018. május 25-től), az érintettek nagy számát (2–3 ezer fő), a kiskorúak érintettségét, valamint az érintettek vagyoni kárát (parkolási pótdíjak), az eljárásban való együttműködés nem kielégítő jellegét. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy korábban nem volt jogsértésük megállapítva, és különleges adatokat nem kezeltek. Összességében megállapítható, hogy nem fogott túl vastagon a hatóság ceruzája a bírság kiszabása kapcsán. 

5. Tanulságok

Az ügy több fontos adatvédelmi tanulsággal szolgál:

• A GDPR hatálya alóli „kivonulás" nem lehetséges: Semmilyen ideológia vagy önmeghatározás nem mentesít az adatvédelmi jogszabályok betartása alól. Aki Magyarország területén személyes adatokat kezel, arra - főszabály szerint - a GDPR alkalmazandó.
• Jogellenes célú adatkezelés tilalma: Törvénytelen, valótlan, jogellenes célhoz jogszerű adatkezelés nem kapcsolható. A célhoz kötöttség elve megköveteli, hogy az adatkezelés célja ne csak konkrét, hanem jogszerű is legyen. 
• Az adatkezelői felelősség nem kerülhető meg: A MATT jogi személyiség hiányára és laza struktúrára hivatkozva próbálta elkerülni a felelősséget. A Hatóság tisztázta: természetes személyek társulása is lehet adatkezelő, és a mögötte álló személyek felelőssége megállapítható.
• Tisztességes adatkezelés követelménye: Az adatkezelés nem keltheti valótlan látszatot. A megtévesztő gyakorlat – például „hivatalosnak" tűnő igazolványok kiállítása – súlyosan sérti a tisztességesség elvét. 
• Tájékoztatási kötelezettség fontossága: Az adatkezelőnek minden esetben tájékoztatnia kell az érintetteket az adatkezelés körülményeiről. Az általános belső szabályzatok nem helyettesítik az érintetteknek szóló konkrét tájékoztatót.