Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (MI Rendelet) alapján a tagállamoknak legalább egy bejelentő hatóságot és legalább egy piacfelügyeleti hatóságot kell(ett) létrehozniuk vagy kijelölniük az MI Rendelet végrehajtása céljából. A tagállamok kijelölik és bejelentik a Bizottságnak azt a piacfelügyeleti hatóságot, amely az MI Rendelet tekintetében egyedüli kapcsolattartó pontként jár el. Az illetékes nemzeti hatóságoknak hatásköreiket függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul kell gyakorolniuk. A hatóságok tagjainak tartózkodniuk kell minden, a feladataikkal összeférhetetlen intézkedéstől.
Magyarországon az MI Rendelet alkalmazása kapcsán - az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény ("MI törvény") alapján kiadott - az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról szóló 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel ("MI Korm. rendelet") történt meg a bejelentő és a piacfelügyeleti hatóságok, valamint az egyedüli kapcsolattartó pont kijelölése.
Az MI Korm. rendelet alapján:
-
a Nemzeti Akkreditáló Hatóság került kijelölésre, mint az MI Rendelet 28. cikke szerinti bejelentő hatóság (MI bejelentő hatóság),
-
a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert* jelölték ki az MI Rendelet 70. cikk (1) bekezdése szerinti piacfelügyeleti hatóság (MI piacfelügyeleti hatóság) feladatainak, valamint az MI Rendelet 70. cikk (2) bekezdése szerinti egyedüli kapcsolattartó pont feladatainak ellátására. (*A korábbi Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bek. 14. pontja alapján vállalkozásfejlesztésért felelős miniszternek a nemzetgazdasági miniszter minősült. Frissítés (2026.05.14.): Megjelent a Magyar Közlönyben az új Kormányra vonatkozó, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet, amely alapján a gazdasági és energetikai miniszter lett a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter. Lásd 75. § 14. pont.)
Az NGM SzMSz-e (a 28/2025. (XII. 30.) NGM utasítással módosított 30/2024. (XII. 30.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról) alapján a hatósági feladatokat a Mesterséges Intelligencia Piacfelügyeleti Hatósági Főosztály látja el a minisztériumon belül. (A főosztály a -Technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős - helyettes államtitkár irányítása alatt áll és két osztály működik a főosztályon belül: (i) MI Piacfelügyeleti Hatósági Osztály és (ii) MI Piacfelügyeleti Szakpolitika és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya.)
A pénzügyi intézmények* által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében az MI Rendelet szerinti piacfelügyeleti hatósági feladatokat a szektor felügyeletére egyébként is hivatott hatóság, így Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank látja el., ha az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik. (Lásd MI Rendelet 75. cikk (6) bek. és 2025. évi LXXV. törvény 5. § (1) bek.)
(*A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek.)
Lásd a Magyar Nemzeti Bank 13/2025. (XII.3.) számú ajánlását a hitelintézetek digitális transzformációjáról, amelynek céljai között szerepel "a hitelintézetek felelős mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) használatának elősegítése és a biztonságos mesterségesintelligencia-rendszerek (a továbbiakban: MI-rendszer) bankszektorban történő elterjedésének ösztönzése." (1. o.) Részletekért lásd különösen az ajánlás XIV. pontjától szereplő követelményeket.
1. Hogyan alakulhat az MI piacfelügyelete Magyarországon az új kormányzati struktúrában?
2026. május 9-én megalakult új Országgyűlés elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvényt (lásd Magyar Közlöny 2026. évi 44. szám), amely alapján - a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti - Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább (3. § (1) bek.). Ha semmi más nem történne, akkor a pénzügyminiszternek kellene a jövőben ellátnia az MI piacfelügyeleti hatóság feladatait is. Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon semmi más nem fog e téren történni?
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény csupán a minisztériumok listáját és a korábbi minisztériumi struktúrához képest történt változásokat, valamint - az esetleges - jogutódlásokat mutatja. Ugyanakkor arra még várnunk kell, hogy az egyes minisztériumok részletes feladat- és hatáskörét felsoroló Korm. rendelet megjelenjen. (Az új kormány mielőbbi megalakulása érdekében tett lépések alapján vélhetően ez a Korm. rendelet is hamarosan megjelenik majd. Frissítés (2026.05.14.): 2025. május 13-án megjelent a Magyar Közlönyben és május 14-én hatályba is lépett a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet.)
Az MI piacfelügyelete tehát a rövidesen megszülető minisztériumok részletes feladat- és hatáskörét felsoroló Korm. rendeletben foglaltak szerint kerülhet majd valamely minisztériumhoz, leginkább a Gazdasági és Energetikai Minisztériumban lehet ennek a feladatnak a helye (Frissítés (2026.05.14.): A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet alapján valóban a gazdasági és energetikai miniszter került megjelölésre, mint vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter. Lásd 75. § 14. pont.). Az MI piacfelügyeleti hatósági feladati ugyanakkor jobban kapcsolódhatnak a Tudományos és Technológiai Minisztérium portfóliójában szereplő területekhez. Ha az új Kormány az MI piacfelügyeletét át akarja helyezni egy másik minisztériumba, akkor az MI Korm. rendelet (344/2025. (X.31.) Korm. Rendelet) módosítására lesz szükség ennek érdekében.
2. Szükséges-e, hogy az MI piacfelügyeleti hatóság egy minisztérium legyen?
Egyáltalán nem szükséges, hogy a piacfelügyeleti hatóság egy minisztérium legyen, sőt atipikusnak is tekinthető ez a megoldás. Abban az esetben, ha a felálló új kormányzat áttekinti az MI Rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, akkor dönthet úgy, hogy akár egy másik már meglévő hatóságot, illetve hatóságokat jelöl ki piacfelügyeleti hatóságként (vagy akár kifejezetten erre a célra létrehoz egy hatóságot).
A kormány "kezére játszhat", hogy ugyan a hatóságok kijelölését - az MI Rendelet alapján - 2025. augusztus 2-ig kellett a tagállamoknak megtenniük (ahogy a kijelölő Korm. rendelet keltéből látszik az előző kormány ennek a kötelezettségnek késedelmesen tett eleget), ugyanakkor a napokban, az Európai Parlament és a Tanács között az MI Rendelet módosítása kapcsán létrejött megállapodás szerint, a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának idejét későbbre halasztották. Ennek megfelelően az önálló nagy kockázatú MI-rendszerek esetében 2027. december 2. lesz az új határidő, míg a termékekbe beágyazott nagy kockázatú MI-rendszerek esetében a határidő 2028. augusztus 2. lesz. Ez további felkészülést biztosít minden érintett számára és lehetőséget ad arra, hogy az új kormány átgondolja az MI Rendelet magyarországi végrehajtását is.
3. Milyen érvek szólnak amellett, hogy a piacfelügyeleti feladatokat egy minisztérium lássa el és melyek szólnak ellene?
A piacfelügyleti hatóságokkal szembeni alapvető elvárás, hogy "hatásköreiket függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul kell gyakorolniuk". Ez következik magából az MI Rendeletből, illetve a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről szóló 2019/1020. sz. rendeletből is (lásd 11. cikk (2) bekezdés).
A minisztérium MI piacfelügyeleti hatóságként való eljárása kapcsán felvethető aggályok leginkább éppen a megkövetelt függetlenség, pártatlanság és elfogulatlanság‑köré csoportosíthatók:
- Függetlenség és pártatlanság: A piacfelügyeleti rendelet általános elvei és gyakorlati iránymutatásai a hatósági objektivitást és az intézményi befolyástól való mentességet hangsúlyozzák. Egy minisztériumon belül összeütközésbe kerülhet a piacfelügyeleti tevékenység az adott minisztérium más szervezeti egységeinek (pl. más főosztályok) szakpolitikai vagy iparösztönző döntéseivel.
A vonatkozó NGM utasítás szerint: "A Mesterséges Intelligencia Piacfelügyeleti Hatósági Főosztály az 1. pont szerinti hatósági feladatok ellátása tekintetében kizárólag az MI Rendelet és az MI törvény alapján jár el, a főosztály e feladatellátása tekintetében nem utasítható, feladatait minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen köteles ellátni." (2.4.1.7. pont)
- Összeférhetetlenségi, elfogulatlansági kockázatok: A minisztériumhoz telepített felügyeleti hatáskör esetében a minisztérium egyszerre tölthet be szabályozási, fejlesztési és felügyeleti szerepeket, amelyek a minisztériumon belüli „szerepkonfliktushoz” vezethetnek. Ez felmerülhet akkor is, ha minisztériumok között oszlanak meg ezek a feladatok.
- Szabályozási hatékonyság vs. szakértői függetlenség: A komplex, technikai jellegű megfelelés‑ellenőrzés és vizsgálat gyakran inkább "hatósági kultúrát" követel meg, és idegen lehet a minisztériumi működéstől. A szervezeten belüli függetlenséget is nehezebb lehet megteremteni.
Természetesen az MI piacfelügyelet minisztériumon belül tartása mellett is hozhatók érvek, így például:
- Intézményi koordináció: A minisztériumok jellemzően rendelkeznek a szabályozáspolitikai eszköztárral és a szükséges tárcaközi koordinációs csatornákkal. Ez előnyös lehet a a felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok összehangolásában (különös tekintettel arra, hogy ágazati piacfelügyeleti hatóságokkal is együtt kell működni az MI Rendelet végrehajtása kapcsán), a jobb koordinációban, gyorsabb döntéshozatalban.
- Politikai felelősség és felhatalmazottság: A kormányzati struktúrába ágyazott felügyeleti hatóság kapcsán világosan megjelenik a politikai felelősség kérdése a felügyeleti munkával összhangban, ugyanakkor a kormányzathoz való "közelség" egyúttal a politikai felhatalmazottságot is erősítheti.
- Erőforrások rendelkezésre állása: A hatósági feladatokhoz kapcsolódó széles vizsgálati és végrehajtási jogosítványokra, adathozzáférésre, és határokon átnyúló együttműködési mechanizmusokra tekintettel a minisztériumi beágyazottság előnyös lehet, mert a meglévő infrastruktúrára és kapcsolatrendszerre lehet építeni.
Összességében tehát pro és kontra érvek is szólnak a jelenlegi megoldás az MI piacfelügyeleti tevékenységnek a minisztériumhoz telepítése mellett. Ugyanakkor a feladatok és hatáskörök (szabályozás, innováció ösztönzése, stb. vs. független felügyeleti tevékenység) világos elhatárolása, az átláthatóbb működés biztosítása (akár költségvetési szempontból is) számomra sokkal inkább egy - a minisztériumi szervezettől elválaszott - önálló hatóság kijelölését (vagy létrehozását) indokolná. (Egyébként a többi tagállam megoldása is inkább ebbe az irányba mutat, a Bizottság egyedüli kapcsolattartó pontokat összegző - egyelőre elég hiányos - oldalán is csak egy ország, Írország esetében láthatunk minisztériumot megjelölve.)
Korábban Magyarországon is egy önálló hatóság (hivatal) létrehozása volt a terv az MI piacfelügyeleti hatósági feladatainak ellátására. a 2025. szeptemberében kiadott MI stratégia ("Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025-2030)") még úgy fogalmazott, hogy "a nemzeti MI-szabályozás egyik kulcseleme egy önálló Magyar Mesterséges Intelligencia Hivatal (MI Hivatal) felállítása [...]" (5.1. pont, 41. o., kiemelés tőlem).
4. Hogyan érinthetik az esetleges változások a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot?
Az MI törvény létrehozta a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanácsot, amely egy testületként működő, ügydöntő jogkörrel nem rendelkező szerv. (A Tanács ugyan tavaly év végén megalakult, de a honlapja sajnos még fejlesztés alatt áll.)
A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács - többek között - az alábbi feladatokat látja el:
- a Kormány részére előterjesztett javaslataival támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos nemzeti MI-stratégia és-politika kialakítását és végrehajtását,
- érvényre juttatja a mesterséges intelligencia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével,
- véleményezi a Kormány mesterséges intelligenciával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit,
- kezdeményezésekkel él a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek felé a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályozásával és támogatásával összefüggő kérdésekben,
- nyomon követi és összehangolja az MI Rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységeket,
- általános jelleggel vagy meghatározott címzettek részére ajánlást bocsát ki,
- az MI Rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes, tagállami hatáskörbe utalt kérdések megvalósításával kapcsolatos iránymutatásokat dolgoz ki,
- javaslatokat tesz a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter által az MI rendelet végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia alkalmazásáról készített jelentések tartalmára,
- kialakítja és felügyeli a nemzeti MI-jártasság megteremtésével és növelésével kapcsolatos tevékenységeket,
- koordinálja a magyarországi mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket,
- összehangolja a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői tevékenységét,
- nyomon követi a közszféra mesterségesintelligencia-alkalmazásait, és ajánlásokat fogalmaz meg a közszférabeli MI-fejlesztések és -projektek összehangolt és felelős, a társadalom érdekeit szolgáló végrehajtása érdekében,
- közreműködik az MI szabályozói tesztkörnyezet kialakításában és működtetésében, ennek keretében- a hatósági jogköröket nem igénylő feladatok tekintetében- részt vesz a tesztkörnyezetbe jelentkező projektek szakmai értékelésében és kiválasztásában, nyomon követi a jóváhagyott kísérleti projektek előrehaladását, és a tapasztalatokról ajánlásokat fogalmaz meg,
- kidolgozza - az MI Rendelet 74. cikk (10) bekezdése szerinti - a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok MI-feladatainak koordinációját elősegítő módszertant és megteremti az ehhez szükséges platformot, és
- a technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásainak folyamatos nyomon követésével kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát, a kormányzati szervekre, közszolgálati intézményekre vonatkozó alstratégiát, valamint megvalósítja azok független szakmai minőségbiztosítását.
A Tanács a fenti feladatának ellátása tekintetében a törvény által védett adatok kivételével jogosult valamennyi az MI Rendelettel kapcsolatos bármely ügyben, eljárásban, kérdésben az eljáró vagy érintett hatóságoktól, szervezetektől adatot, információt kérni, amelyet az érintett hatóságok, szervezetek kötelesek a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni.
A Tanács tagja a következő személyek vagy szervezetek vezetői által kijelölt egy-egy személy:
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- a Magyar Nemzeti Bank,
- a Gazdasági Versenyhivatal,
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
- az MI bejelentő hatóság,
- az MI piacfelügyeleti hatóság,
- a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter,
- a Kormány által rendeletben kijelölt, a Kormány tagja vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt álló szervezet, személy vagy az állam tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság,*
- a Magyar Tudományos Akadémia,
- a Magyar Művészeti Akadémia,
- a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
- a Magyar Rektori Konferencia,
- a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és
- a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.
A Tanács elnökét a miniszter és az informatikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, 5 éves időtartamra (a Tanács elnökének Palkovics László volt minisztert nevezték ki). A Tanács önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a működéséhez szükséges adminisztratív feltételeket az MI piacfelügyeleti hatóság biztosítja.
*Az MI Korm. rendelet szerint a Tanács tagjai még (lásd 5. § (1) bek.):
- az igazságügyért felelős miniszter,
- az egészségügyért felelős miniszter,
- a honvédelemért felelős miniszter,
- az informatikáért felelős miniszter,
- a kultúráért és innovációért felelős miniszter,
- a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
- a Központi Statisztikai Hivatal,
- a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság,
- a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója.
A Tanács jelenlegi összetételéből látható, hogy ebben is változások várhatók már csak a minisztériumi struktúra átalakulása miatt is. Érdemes lenne átgondolni, hogy valóban a fél kormánynak képviseltetnie kell-e magát vagy jobb, ha van egy kormányzati kapcsolattartási pont (az új struktúrában pl. a Tudományos és Technológiai Minisztérium), amely "közvetít" a Tanács és a kormányzat között, valamint beviszi a kormányzati szempontokat a Tanács működésébe. A hatóságok és állami intézmények mellett a Tanácsban nagyobb reprezentációt kaphatnának egyéb piaci és szakmai szereplők is, hiszen az MI gyakorlati alkalmazása és hatása kapcsán minél közvetlenebb visszacsatolás lenne szükséges. Fontos lenne, hogy az oktatást érintő szempontok is hangsúlyosabban megjelenjenek a Tanács munkájában is, hiszen ez a téma hosszú távon meghatározó és a jövő nemzedékeinek tudatos, ugyanakkor körültekintő felkészítése elengedhetetlen.
