Az új kormány egyik szimbolikus ígérete az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala, amelynek teljesítésére rövid határidőt tűztek maguk elé, hiszen ezt az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjéig, idén október 22-ig meg kívánják valósítani. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti meghallgatásán is előkerült, bár természetesen az akták nyilvánosságra hozatalának részletei még nem ismertek.* Az "ügynökaktákhoz" való hozzáférés és különösen a nyilvánosságra hozatal kapcsán - számos más szempont mellett - mindig felmerülnek az adatvédelmi vonatkozások is. Egy, a Partizánnak adott interjúban Ungváry Krisztián történész is utalt az adatvédelmi szempontokra. A témával kapcsolatos adatvédelmi kérdések kapcsán érdemes tisztázni, hogy pontosan milyen körben és hogyan alkalmazandóak az adatvédelmi szabályok, mit engednek és - adott esetben - mit nem. Az alábbiakban erre teszek kísérletet, azaz röviden összefoglalom az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos főbb adatvédelmi szempontokat.
*A Kormány első határozatai között szerepel az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálatáról szóló 1139/2026. (V. 14.) Korm. határozat, amely a belügyminiszter, igazságügyi miniszter és Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatául szabja 2026. június 16-ig, hogy végezzék el "az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát". (Lásd Magyar Közlöny 2026. évi 47. szám.)
Az "ügynökakták" nyilvánosságra hozataláról korábban hosszabban írtam már a blogon, röviden érintve adatvédelmi kérdéseket is, de számos más témát lefedve.
1.Milyen adatvédelmi szabályok alkalmazandóak?
Az általános adatvédelmi szabályokat az EU közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelete (GDPR) határozza meg, illetve ennek magyarországi alkalmazásához kapcsolódóan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) vonatkozó rendelkezései, továbbá az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (Ábszltv.) és a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) is alkalmazandóak a személyes adatokhoz történő hozzáférés és azok - akár részleges - nyilvánosságra hozatala tekintetében.
Az ÁBTL korábban külön kötetben foglalkozott a GDPR szabályainak a levéltári adatkezelésre gyakorolt hatásaival: Cseh Gergő Bendegúz és Köbel Szilvia (szerk.): A GDPR és a levéltárak – különös tekintettel a totalitárius rendszerek irataira, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, 2021.
2. Az elhunyt személyeket is megilleti a személyes adatok védelme?
Az adatvédelmi szabályok élő személyekre vonatkoznak. A GDPR - preambuluma - kifejezetten utal rá, hogy a GDPR-t nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra (Preambulum (27) bekezdés).
A történelmi kutatási célokkal összefüggésben is kiemeli a GDPR preambuluma, hogy - főszabály szerint - a GDPR alkalmazandó a történelmi kutatási célokból kezelt személyes adatok esetében is, de szem előtt tartva azt, hogy a GDPR elhunyt személyre nem alkalmazandó. (Lásd GDPR (160) preambulumbekezdés.)
Ugyanakkor a tagállamok számára nyitva áll a lehetőség, hogy az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák. Ezen szabályok az elhunyt személyek esetében az adatok kezelésére vonatkozó jogi kötöttségeket határozhatnak meg. Az Ltv-ben és az Ábszltv-ben jelenleg szereplő, a személyes adatok halálozást követően történő megismerésére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok éppen olyan tagállami hatáskörben megalkotott szabályoknak tekinthetők, amelyek az elhunyt személyek személyes adatainak a kezelését szabályozzák, ugyanakkor ezen tekintetben a GDPR már nem alkalmazandó.
Kiegészítés (2026.05.17.): Az elhunyt személyek joggyakorlásával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az Ábszltv. rendelkezik arról, hogy az elhunyt személy tekintetében a hozzátartozók* gyakorolhatják az elhunytat az Ábszltv. alapján megillető jogokat, illetve megismerhetnek bizonyos információkat:
- A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az őket megillető jogokat az elhunyt hozzátartozója gyakorolhatja, kivéve ha azt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított. (6.§ (2) bekezdés)
- A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat halálát követően hozzátartozója megismerheti a kizárólag az elhunyt hivatásos alkalmazottal, a hálózati személlyel és az operatív kapcsolattal kapcsolatba hozható személyes adatokat. (6/A.§)t
(*Hozzátartozó az Ábszltv. alapján: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság, illetve az élettársi közösség az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér.)
Az Infotv. is biztosít lehetőséget arra, hogy az elhunytat a GDPR alapján megillető jogokat a halálát követő 5 évig, az elhunyt érintett által erre írásban kijelölt személy vagy ennek hiányában, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója gyakorolja. (Infotv. 25. §)
A fentiek azonban az Ábszltv. szerinti vagy a GDPR alapján az érintettet megillető jogok gyakorlására vonatkoznak és egyrészt nem érintik azt, ha a jogalkotó bizonyos tekintetben az adatok kezelése kapcsán kötelező döntést hoz (pl. elrendeli az adatok bizonyos körben történő nyilvánosságra hozatalát), másrészt az érintetti jogok is korlátozhatók lehetnek (lásd GDPR 23. cikk, illetve a tudományos és történelmi kutatási céllal összefüggésben a GDPR 89. cikk (2) bekezdés alapján is megállípthatók eltérések).
3. Tudományos célú kutatás vagy nyilvánosságra hozatal: egyre megy?
Természetesen különbséget kell tenni az adatok tudományos célú kezelése és - a tudományos célon túlmutató - nyilvánosságra hozatala között. E különbségtételnek nem csak az élő érintettek (akik tekintetében az adatvédelmi szabályok, így a GDPR is alkalmazandók), hanem az elhunyt személyek tekintetében is jelentősége van.
A szabályozásnak tehát differenciáltnak kell lennie és különbséget kell tenni egyrészt aszerint, hogy a tudományos kutatásra (jelen esetben a történelmi kutatásra) vonatkozóan, illetve az ennél tágabb célból a szélesebb közvélemény általi megismerés, a múlttal való szembenézéssel összefüggő nyilvánosságra hozatalra vonatkozóan kerülnek bizonyos szabályok meghatározásra, másrészt aszerint, hogy a szabályok élő személyekre, már elhunytakra vagy adott esetben mindkét csoportra alkalmazandóak. Az "ügynökakták" kapcsán pedig nem elhanyagolható kérdés, hogy a szabályok hálózati személyekre, operatív kapcsolatokra, megfigyelt személyekre, vagy harmadik személyre (a fenti kategóriák egyikébe sem eső személy) vonatkoznak.
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) személyes adatok tudományos kutatás céljából történő kezeléséről szóló 1/2026. számú iránymutatása kiemeli, hogy a tagállamoknak viszonylag széles mozgásterük van a kutatási célú adatkezelések tekintetben az adatkezelési szabályok rendezésére, hiszen a GDPR nem szabályozza kimerítően a személyes adatok tudományos kutatási célú kezelésére vonatkozó követelményeket (lásd iránymutatás 4. pont, 7. o.).
4. Mit jelent az anonimizálás?
Az anonimizálás - az Ábszltv. meghatározása szerint - a "személy és az adat közötti kapcsolat felismerését kizáró technikai eljárás" (1. § (2) bek. 11. pont).
A GDPR nem határozza meg az anonimizálás fogalmát pedig a fogalomnak nagyon nagy jelentősége van az adatvédelmi szabályok alkalmazandósága szempontjából. A GDPR Preambuluma - (26) bekezdés - rögzíti, hogy
Az adatvédelem elveit ennek megfelelően az anonim információkra nem kell alkalmazni, nevezetesen olyan információkra, amelyek nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkoznak, valamint az olyan személyes adatokra, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható. Ez a rendelet ezért nem vonatkozik az ilyen anonim információk kezelésére, a statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.
Abban az esetben tehát, ha egy adatot megfelelően anonimizálnak, a továbbiakban nem alkalmazandók rá az adatvédelmi szabályok (így különösen a GDPR rendelkezései).
A magyar jogban további anonimizálás fogalmakkal is találkozhatunk, így például:
- A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény szerint "anonimizálás: a személytelenítés körében személyes adatok olyan anonim adatokká történő átalakításának folyamata, amelynek következtében az érintett többé nem azonosítható" (2. § 6. pont).
- A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény szerint "anonimizálás: személyes adat olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználásával sem állapítható meg többé, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik" (2. § 3a. pont). (A statisztikai törvényben szereplő definícióval kapcsolatos problémákról itt írtam korábban.)
Az uniós szabályozásban a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2019/1024. sz. irányelv határozza meg az anonimizálás fogalmát: "a dokumentum olyan anonim dokumentummá történő átalakításának folyamata, amely nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozik, valamint a személyes adatok olyan anonim adatokká történő átalakításának folyamata, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható". (Látható, hogy lényegében ez a definíció köszön vissza a nemzeti adatvagyonra vonatkozó törvényben.)
A levéltári adatok tekintetében tehát az adatok anonimizálása azt jelenti, hogy a továbbiakban nem lehet megállapítani, hogy azok kire vonatkoznak. Ez ugyanakkor a gyakorlatban nehezen megvalósítható is lehet, hiszen akár más forrásokból származó információkkal egybe vetve, könnyen előfordulhat, hogy a látszólag anonimnak tűnő adatok újra személyhez köthetővé válnak. A történelmi kutatások kontextusában ez életszerűen előfordulhat, hiszen más forrásokból származó információk révén a beazonosíthatóság megtörténhet. (Erre utal az "ügynökakták" kapcsán Ungváry Krisztián történész is a fent hivatkozott interjúban.)
5. Milyen anonimizálási szabályok szerepelnek jelenleg az Ábszltv-ben?
Főszabály szerint - a törvényben meghatározott tételes megismerési szabályokon túl, bárki számára - az érintettek* adatai a halálozási évét követő harminc év után ismerhetőek csak meg anonimizálás nélkül. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év. A faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok (azaz olyan adatok, amelyeket az adatvédelmi jogban különleges adatnak nevezünk és amelyek kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak), az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő különleges adatok tekintetében az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év. A felsorolt különleges adatok tekintetében a kutatók számára történő megismerhetőség tekintetében is korlátozások alkalmazandók - bizonyos kivételektől eltekintve - a különleges adatokat az ún. védelmi időn belül a kutatók is csak anonimizáltan ismerhetik meg.
*Az Ábszltv-ben szereplő fogalommeghatározás szerint az érintett minden olyan természetes személy, akinek személyes adata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezelésében levő iratokban bármilyen jogcímen szerepel. (Nem összekeverendő tehát az adatvédelmi jogban használt érintetti fogalommal, amely bármely "azonosított vagy azonosítható természetes személyt" jelent.)
Az anonimizálás alól vannak kivételek is (pl. nem kell anonimizálni azokat az adatokat, amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek vagy amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak, amelyek a hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek, lásd 5. § (4) bekezdés).
Látható, hogy az anonimizálásra vonatkozó szabályok túlmutatnak az adatvédelmi kereteken, hiszen a halálozás utáni időre is vonatkoznak, azaz elhunyt személyek tekintetében is alkalmazandók, akikre az adatvédelmi szabályok már nem terjednek ki.
Érdemes rövid kitekintést tennünk a levéltárakra vonatkozó törvény (Ltv.) vonatkozó szabályaira is. Azt láthatjuk, hogy a levéltári törvény - a kutathatóság szempontjából - hasonló megközelítést alkalmaz, azaz védelmi időt határoz meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá (Ltv. 24. § (1) bek.). A védelmi idő a) az érintett születésétől számított kilencven év, ha a halálozás ténye és annak ideje nem ismert, és az csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel volna megállapítható, vagy b) a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év, ha az érintett születésének és halálozásának időpontja egyaránt nem ismert és azok ideje csak aránytalanul nagy erőfeszítéssel volna megállapítható.
A védelmi idő tehát ebben az esetben nem az anonimizált megismerhetőségre, hanem általában a megismerhetőségre vonatkozik és az anonimizálás éppen annak az eszköze lehet, hogy a kutathatóság - anonimizált adatokkal - már a védelmi idő lejárta előtt megkezdhető legyen. (Egyéb eseteben is lehetőség lehet a védelmi idő előtt a kutatás megkezdésére az Ltv-ben biztosított kivételek szerint. Lásd Ltv. 24. § (2)-(6) bek.)
6. Mit jelent a nyilvánosságra hozatal adatvédelmi szempontból?
Az Infotv. alapján "nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele" (3. § 12. pont)*.
*Az Infotv. ezen fogalommeghatározása a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelések vonatkozásában is alkalmazandó (lásd Infotv. 2.§ (2) bekezdés).
Abban az esetben, ha az akták megnyitása kapcsán, személyes adatokat is tartalmazó adatok válnak bárki számára megismerhetővé, akkor - adatvédelmi értelemben is - nyilvánosságra hozatalra kerül sor. Már a jelenleg is hatályos szabályozás alapján is látszik, hogy - bizonyos körben - lehetőség van az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában elérhető adatok és iratok nyilvánosságra hozatalára:
- "A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti és a harmadik személy, illetve a megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes érintkezéseket rögzítő vagy leíró adatokat (pl. személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött adatok)." (Lásd Ábszltv. 3. § (3) bekezdés.)
- "A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1)–(2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével." (Lásd Ábszltv. 3. § (4) bekezdés.) A 3. § (1)-(2) bekezdése alapján a megfigyelt személy az alábbi adatokat ismerheti meg (és - a fenti kivétellel - hozhatja nyilvánosságra):
-
A megfigyelt és a harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. Megismerheti továbbá a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat, b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette, c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.
-
A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó hivatásos alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat természetes személyazonosító adatait.
-
- "A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat." (Lásd Ábszltv. 3. § (5) bekezdés.)
- "Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat." (Lásd Ábszltv. 5. § (1) bekezdés.) - Ha egy adatot már nyilvánosságra hoztak, akkor azt nem kell anonimizálni. (Lásd Ábszltv. 5. § (4) bekezdés b) pont.)
Az Ábszltv. 5. § (5) bekezdés kicsit félreérthetően úgy fogalmaz, hogy "a nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja." Ez arra vonatkozik, hogy azon adatokat, amelyek az 5. § alapján (lásd a (4) bekezdést) nem kell anonimizálni, hanem enélkül is bárki megismerheti őket, azok - korlátozás nélkül - nyilvánosságra is hozhatók.
Látható, hogy a személyes adatokat is tartalmazó iratok vagy maguknak az adatoknak a nyilvánosságra hozatalát - azonosítható módon - jelenleg elsősorban a megfigyelt személyek kezébe adja a törvény, illetve a hálózati személyek, operatív kapcsolatok és hivatásos alkalmazottak rendelkezhetnek a saját magukra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozataláról.
A levéltári törvény (Ltv.) tartalmaz egy fontos kivétel szabályt, miszerint "A 24. § (1) bekezdésében* foglaltaktól eltérően az I. és II. világháború során hadifogságba esett vagy elhurcolt személyekkel, továbbá az 1956-os forradalomban résztvevő személyekkel kapcsolatban az 1989 előtt a hadifogságukkal, illetve elhurcolásukkal, illetve az 1956-os forradalom során betöltött szerepükkel összefüggésben keletkezett személyes adatot – ideértve a különleges, valamint a bűnügyi személyes adatot is – tartalmazó levéltári anyag az érintett személy halálozási évét követő öt év után nyilvánosságra hozható."
(*Ahogy fentebb láttuk az Ltv. 24. § (1) bekezdése a kutathatóság kapcsán meghatározott védelmi időre vonatkozik személyes adatot is tartalmazó levéltári anyagok esetében.)
A nyilvánosságra hozatal tekintetében tehát egy nagyon fontos kivételszabály jelenik meg a levéltári törvényben az I. és II. világháború során hadifogságba esett vagy elhurcolt személyekkel, továbbá az 1956-os forradalomban résztvevő személyekkel kapcsolatban.
7. Milyen szempontok alapján szükséges felülvizsgálni a törvény jelenleg hatályos anonimizálási, illetve nyilvánosságra hozatali szabályait az adatvédelmi szempontokra is figyelemmel?
Az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala kapcsán már jóval kevesebb olyan érintett személy van, akik még életben vannak, mint az 1989/90-es rendszerváltás időszakában. Ennek ellenére lehetnek olyanok, akik életben vannak, így az adatvédelmi szabályok alkalmazandóak az esetükben. Ezen túlmenően pedig a jogalkotónak lehetősége van, hogy az elhunyt személyek tekintetében is alkosson a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat. A jogalkotó pedig élt is ezzel a lehetőséggel, méghozzá elég hosszú időre kitolva a szélesebb körű megismerhetőség korlátait. Ahhoz, hogy az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala a személyes adatokat érintően is megvalósulhasson a vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatára és módosítására van szükség.
A szabályok felülvizsgálata során az alábbi szempontokat mindenképpen indokolt figyelembe venni:
- A keretek világos és pontos meghatározása: pontosan mit (azaz mit értünk "ügynökakták" alatt), milyen módon (pl. online elérhetővé tétel útján), milyen célból, milyen érintetti kört illetően (kik minősülnek e tekintetben "ügynöknek" - lásd ezzel kapcsolatban a korábbi posztban foglaltakat a törvényi fogalommeghatározások problémáiról) kívánnak nyilvánosságra hozni.
- A nyilvánosságra hozható személyes adatok körét egyértelműen meg kell határozni, az adatkörnek igazodnia kell a nyilvánosságra hozatal deklarált céljához, ugyanakkor a nyilvánosságra hozatalnak olyan módon kell megtörténnie, hogy ez a megfigyelt személyekre, illetve egyéb áldozatokra nézve ne járjon semmilyen sérelemmel.
- A szabályozásnak szükségesnek és arányosnak kell lennie, tekintettel arra is, hogy a nyilvánosságra hozatalt érdemben nem lehet "visszacsinálni".
- A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó szabályok mellett a kutatásra vonatkozó szabályokat is célszerű lenne átgondolni és a szükségtelen korlátozásokat megszüntetni (pl. anonimizálására vonatkozó szabályok áttekintése és módosítása).
- Abban a körben, amelyben az adatvédelmi szabályok alkalmazandók, az adatvédelmet érintő korlátozásoknak az alapvető jog lényeges tartalmára figyelemmel kell lennie, és a korlátozásnak az elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie. A korlátozások Magyarország fontos, általános közérdekű célkitűzéseivel ("az 1945 és 1990 közötti rendszer bűneinek széles körű feltárása") összhangban hozhatók meg (vö. GDPR 23. cikk).
