Az Európai Bizottság közzétette a régóta várt iránymutatásait (egyelőre tervezetként) a nagy kockázatú MI-rendszerek MI Rendelet szerinti osztályozásáról. Az iránymutatás nyilvános konzultáció keretében 2026. június 23-ig véleményezhető. (Az iránymutatások - felhasználóbarát módon - elérhetők a "AI Act Single Information platformon" is.)
1. Mi az iránymutatás célja és alkalmazási köre?
Az iránymutatás az MI Rendelet 6. cikk (5) bekezdésén alapul. (Az MI Rendelet értelmében a Bizottságnak legkésőbb 2026. február 2-ig kellett volna közzétennie az iránymutatást: "A Bizottság [...] legkésőbb 2026. február 2-ig iránymutatásokat nyújt, amelyekben meghatározza e cikknek a 96. cikkel összhangban történő gyakorlati végrehajtását, valamint a nagy kockázatú és a nem nagy kockázatú MI-rendszerek felhasználási eseteire vonatkozó gyakorlati példák átfogó listáját." A Bizottság késlekedését ellensúlyozhatja az MI Rendelet alkalmazandóvá válásának nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében történő elhalasztása, amely az ún. "AI Omnibus" elfogadásához kapcsolódik.)
Az iránymutatás célja, hogy támogassa az MI-rendszerek szolgáltatóit és alkalmazóit, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat annak értékelésében, hogy egy MI-rendszert nagy kockázatúnak kell-e minősíteni, ezzel elősegítve az MI Rendelet egységes alkalmazását és hatékony végrehajtását. Az iránymutatások az Európai Bizottság értelmezését mutatják be a nagy kockázatú osztályozáshoz kapcsolódó fogalmakról, és gyakorlati példákat kínálnak olyan MI-rendszerekre, amelyeket nagy kockázatúnak kell besorolni (vagy amelyek nem tekinthetők nagy kockázatúnak).
Az iránymutatás arra korlátozódik, hogy egy MI-rendszer nagy kockázatúnak tekinthető-e vagy sem, nem foglalkozik a nagy kockázatú MI-rendszerekre alkalmazandó kötelezettségek implementálásának módjával. Fontos kiemelni, hogy a bizottsági iránymutatások nem kötelező érvényűek, ugyanakkor jól orientálnak az MI Rendelet értelmezése kapcsán (a végső értelmezés lehetősége az EU Bíróságánál van).
Az iránymutatás három részre bomlik, igazodva az MI Rendelet 6. cikkének logikájához (általános elvek, 6. cikk (1) bek. szerinti MI-rendszerek és 6. cikk (2) bek. szerinti MI-rendszerek).
2. Mikor válnak alkalmazandóvá az MI Rendelet nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó rendelkezései az MI Rendeletre vonatkozó omnibusz alapján?
Az - MI Rendeletet módosító omnibusz rendelet elfogadása esetén (amely kapcsán a politikai megállapodás már megszületett) - az alábbi határidőkkel lehet számolni:
- Az MI Rendelet III. cikke szerinti nagy kockázatú területeken használt MI-rendszerekre vonatkozó szabályok 2027. december 2-tól lesznek alkalmazandók.
- Egyes termékekbe integrált rendszerek esetén (pl. robotika, ipari gépek), a szabályok 2028. augusztus 2-tól alkalmazandók.
3. Milyen általános elveket kell figyelembe venni az MI-rendszerek osztályozásánál?
Két út a nagy kockázatúként való besoroláshoz: Az MI Rendelet 6. cikke szerint egy MI-rendszert két esetben lehet nagy kockázatúnak minősíteni:
- 6. cikk (1) bekezdés és I. melléklet: Az MI-rendszert az I. mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék biztonsági alkotórészeként kívánják használni, vagy az MI-rendszer önmagában ilyen termék és az MI-rendszert harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésnek kell alávetni.
- 6. cikk (2) bekezdése és III. melléklete: Az MI-rendszer az MI Rendelet III. mellékletében felsorolt felhasználási esetek egyikébe tartozik.
Előfeltétel: Ahhoz, hogy egy rendszert nagy kockázatúnak lehessen minősíteni, természetesen elengedhetetlen, hogy az adott rendszer - az MI Rendelet 3. cikk 1. pontja értelmében - MI-rendszernek minősüljön. (Lásd a Bizottság iránymutatását az MI rendszer fogalmának értelmezéséről itt.)
A rendszer rendeltetése meghatározó a besorolás szempontjából: Az MI-rendszer tervezett rendeltetése (intended purpose), amelyet a szolgáltató a használati utasításokban, promóciós anyagokban és technikai dokumentációban határoz meg, központi szerepet játszik a besorolásban. Ha a szolgáltató széles körben alkalmazhatónak mutatja be az MI-rendszert anélkül, hogy következetesen korlátozná vagy kizárná a nagy kockázatú felhasználási lehetőségeket, akkor úgy kell tekinteni, hogy a rendszer rendeltetése a nagy kockázatú felhasználási eseteket is magában foglalja. Önmagában annak a kijelentése, hogy a nagy kockázatú felhasználási eseteket kizárják a rendeltetésből, nem elegendő, ha a szolgáltató általánosságban úgy pozícionálja a rendszert vagy olyan alkalmazási példákat ad, amelyek hatékonyan lehetővé teszik vagy elősegítik a nagy kockázatú felhasználási lehetőségeket.
A szolgáltatói önértékelés: A besorolással kapcsolatos értékelés a szolgáltató felelőssége, amelyet az illetékes piacfelügyeleti hatóságok felügyelnek.
A forgalmazók, importőrök, alkalmazók vagy más harmadik felek - az MI Rendelet 25. cikk (1) bekezdése alapján - a szolgáltatói kötelezettségek alá kerülhetnek, ha (i) nevüket vagy védjegyüket egy nagy kockázatú MI-rendszeren helyezik el, (ii) jelentős módosítást hajtanak végre egy már forgalomba hozott vagy már üzembe helyezett nagy kockázatú MI-rendszeren, amely továbbra is nagy kockázatú MI-rendszer marad, és (iii) jelentősen módosítják egy olyan MI-rendszer rendeltetését, beleértve az általános célú MI-rendszereket is, amelyet korábban nem minősítettek nagy kockázatúnak, és amely így nagy kockázatú MI-rendszerré válik.
4. Az MI Rendelet 6. cikk (1) bekezdés és I. melléklet tekintetében alkalmazandó osztályozási kritériumok
A 6. cikk (1) bekezdés arányos, biztonságalapú osztályozási mechanizmust hoz létre az olyan MI-rendszerek tekintetében, amelyeket az EU harmonizációs jogszabályai által szabályozott termékekbe integrálnak. Azok az MI-rendszerek minősülhetnek nagy kockázatúnak, amelyek jelentős kockázatot jelentenek egészségre, biztonságra vagy alapvető jogokra nézve; nem minden MI-vel támogatott termék minősül tehát automatikusan nagy kockázatúnak.
Ahogy azt fent már jeleztem, két együttes feltételnek kell teljesülnie a 6. cikk (1) bekezdés alapján:
- Az MI-rendszert az I. mellékletben felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék biztonsági alkotórészeként kívánják használni, vagy az MI-rendszer önmagában ilyen termék. Az MI Rendelet I. melléklete felsorolja az uniós harmonizációs jogszabályokat, amelyek olyan termékeket fednek le, mint a gépek, játékok, liftek, nyomás alatti berendezések, rádióberendezések, orvosi eszközök, in vitro diagnosztikai eszközök, valamint az autóipari és légiközlekedési szektorban használt termékek. Az e kategóriába eső MI-rendszer beágyazható a termékbe vagy önállóan kerülhet piacra (például szoftverfrissítésként vagy távoli szolgáltatásként).
- A terméket, amelynek biztonsági alkatórésze az MI-rendszer, vagy magát az MI-rendszert mint terméket harmadik fél által végzett megfelelőségértékelésnek kell alávetni.
Biztonsági alkotórész definíciója: Az MI törvény 3. cikkének (14) bekezdése határozza meg a „biztonsági alkotórész” fogalmát: "egy termék vagy egy MI-rendszer olyan alkotórésze, amely az említett termék vagy MI-rendszer tekintetében biztonsági funkciót tölt be, vagy amelynek a meghibásodása vagy hibás működése veszélyezteti a személyek egészségét és biztonságát vagy a vagyontárgyakat." Ez egy önálló definíció, bármely ágazati jogszabály biztonsági alkotórészre vonatkozó meghatározásától függetlenül alkalmazandó. (Az AI Omnibus némileg módosítja majd az MI Rendeletben jelenleg szereplő definíciót.)
A fentiek alapján két esetben kerülhet sor biztonsági alkotórészként történő besorolásra:
- Az MI-rendszer célja, hogy biztonsági funkciót teljesítsen (azaz a szolgáltató által meghatározott rendeltetés alapján történő besorolás).
- Az MI-rendszer meghibásodása vagy nem megfelelő működése veszélyeztetné az egészséget, biztonságot vagy vagyontárgyat (azaz a lehetséges következmények alapján történő besorolás).
A biztonsági alkotórész lehet pl. egyes gépekben alkalmazott, MI-alapú ütközés-észlelő rendszer, gázkoncentráció monitorozása MI segítségével robbanásveszélyes környezetben, vagy járművekben alkalmazott MI-alapú sáv-tartást segítő rendszerek. Ezzel szemben pl. egy MI-rendszer, amely egy összekapcsolt játék részeként zenét ajánl vagy mezőgazdasági hozam-előrejelzést végez, nem minősül biztonsági alkotórésznek.
A megfelelőségi teher csökkentése: Az MI Rendelet olyan mechanizmusokat biztosít, amelyek lehetővé teszik a gazdasági szereplők számára, hogy az MI-specifikus kockázatkezelési és minőségkezelési értékeléseket integrálják az alkalmazandó ágazati jogszabályok szerint már meglévő megfelelőségi keretrendszerekbe, így elkerülve a duplikációkat.
5. Az MI Rendelet 6. cikk (2) bekezdés és III. melléklet tekintetében alkalmazandó osztályozási kritériumok
Az MI Rendelet 6. cikk (2) bekezdése bizonyos önálló MI-rendszereket nagy kockázatúnak minősíti, amennyiben a rendeltetésük jelentős kockázatot jelent egészségre, biztonságra vagy alapvető jogokra. A nagy kockázatúként történő besorolás nem jelenti azt, hogy ne lehetne ilyen rendszereket használni, hanem olyan követelményeket alkalmazása válik kötelezővé, amelyek biztosítják a rendszerek pontosságot, a megfelelő kockázatcsökkentést és az alapvető jogok védelmét.
Az MI Rendelet nyolc nagy kockázatú területet határoz meg: A III. melléklet nyolc területet azonosít, amelyek az MI-hez kapcsolódó kockázatoknak különösen kitettek lehetnek:
-
Biometria (amennyiben annak használatát a releváns uniós vagy nemzeti jog megengedi), távoli biometrikus azonosító rendszerek, egyes biometrikus kategorizálásra szánt MI-rendszerek, érzelemfelismerésre szánt MI-rendszerek;
-
Kritikus infrastruktúra, a kritikus digitális infrastruktúrák, a közúti forgalom, vagy a víz-, gáz-, fűtési vagy villamosenergia-szolgáltatás irányításában és működtetésében biztonsági alkotórészekként való használatra szánt MI-rendszerek;
-
Oktatás és szakképzés, bejutás vagy felvétel meghatározására szánt MI-rendszerek, tanulási eredmények értékelésére szánt MI-rendszerek, az egyén részére az oktatás megfelelő szintjének felmérése szánt MI-rendszerek, a vizsgák során a tiltott tanulói magatartás figyelemmel követéséhez és észleléséhez használt MI-rendszerek;
-
Foglalkoztatás, a munkavállalók irányítása és az önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés, felvételhez vagy kiválasztáshoz szánt MI-rendszerek, a munkával kapcsolatos jogviszonyok feltételeit, az előléptetést vagy a munkával kapcsolatos szerződéses jogviszonyok megszüntetését érintő döntések meghozatalához, egyéni magatartáson vagy személyes vonásokon vagy jellemzőkön alapuló feladatkiosztáshoz, vagy az ilyen jogviszonyokban álló személyek teljesítményének és magatartásának nyomon követéséhez és értékeléséhez való használatra szánt MI-rendszerek;
-
Alapvető magán- és közszolgáltatásokhoz és ellátásokhoz való hozzáférés és ezek igénybevétele, hatóságok általi vagy hatóságok nevében való használatra szánt MI-rendszerek, a természetes személyek hitelképességének értékeléséhez vagy hitelpontszámuk megállapításához való használatra szánt MI-rendszerek (kivéve a pénzügyi csalás észlelésére használt MI-rendszereket), egészség- és életbiztosítás esetén a kockázatértékeléshez és az árképzéshez való használatra szánt MI-rendszerek, segélyhívások értékeléséhez és osztályozásához, vagy a sürgősségi segélyszolgálatok kirendeléséhez vagy a kirendelési prioritás megállapításához, valamint a sürgősségi egészségügyi ellátásban alkalmazott betegosztályozási rendszerekhez való használatra szánt MI-rendszerek.
-
Bűnüldözés (amennyiben azok használatát a releváns uniós vagy nemzeti jog megengedi), a bűnüldöző hatóságok által vagy nevében, vagy a bűnüldöző hatóságok támogatása érdekében használatra szánt, (i) annak értékelésére szolgáló MI-rendszerek, hogy egy természetes személy esetében fennáll-e annak kockázata, hogy bűncselekmény áldozatává válik, (ii) poligráfként vagy hasonló eszközként való használatra szánt MI-rendszerek, (iii) bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás alá vonás során a bizonyítékok megbízhatóságának értékelése céljából használatra szánt MI-rendszerek, (iv) MI-rendszerek annak értékeléséhez, hogy egy természetes személy esetében fennáll-e bűncselekmény elkövetésének vagy ismételt elkövetésének kockázata, (v) bűncselekmények felderítése, bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás vagy büntetőeljárás alá vonás során a profilalkotás céljából használatra szánt MI-rendszerek
-
Migráció, menekültügy és határigazgatás (amennyiben azok használatát a releváns uniós vagy nemzeti jog megengedi), poligráfként vagy hasonló eszközként való használatra szánt MI-rendszerek, a valamely tagállam területére belépni szándékozó vagy oda belépett természetes személy által jelentett kockázat értékelését célzó MI-rendszerek, menedékjog iránti kérelmek, vízumkérelmek vagy tartózkodási engedély iránti kérelmek, valamint jogállást kérelmező természetes személyek jogosultsága tekintetében az ezekkel összefüggő panaszok kivizsgálásához használatra szánt MI-rendszerek, a migrációval, a menekültüggyel vagy a határigazgatással összefüggésben – az úti okmányok ellenőrzése kivételével – a természetes személyek felderítése, felismerése vagy azonosítása céljából használatra szánt MI-rendszerek;
-
Igazságszolgáltatás és demokratikus folyamatok, igazságügyi hatóság által vagy nevében való használatra szánt MI-rendszerek, amelyek célja, hogy segítsék az igazságügyi hatóságokat a ténybeli és a jogi elemek kutatásában és értelmezésében, valamint a jog konkrét tényekre történő alkalmazásában, illetve hogy alternatív vitarendezés keretében hasonló módon használják őket, választások vagy népszavazások eredményének vagy a természetes személyek választásokon vagy népszavazásokon tanúsított szavazási magatartásának befolyásolásához való használatra szánt MI-rendszerek.
A III. melléklet szerinti osztályozáshoz kapcsolódó horizontális elvek:
- Az emberi beavatkozás lehetősége nem változtatja meg a besorolást: Az emberi beavatkozás nem változtatja meg egy rendszer eredeti rendeltetését, így önmagában ez nem befolyásolja, hogy az MI-rendszer magas kockázatúnak minősül-e. A szolgáltató nem mentesítheti és kategorizálhatja az MI-rendszert "alacsony kockázatúnak" pusztán azzal, hogy emberi beavatkozást követelményként határozza meg.
- Természetes személyek: Számos felhasználási eset megköveteli, hogy az MI-rendszer közvetlenül vagy közvetve értékelje a "természetes személyeket", beleértve az egyéni vállalkozókat, önfoglalkoztatókat és szakmai szerepben eljáró személyeket.
- Komplex és ügynökként működő (agentic) MI-rendszerek: Az összetett, egymással összekapcsolt konfigurációk részeként működő MI-rendszereket (beleértve az "MI ügynököket" is) egészében kell értékelni, az egyes modulokra nem alkalmazhatók kivételek, ha az egész rendszer lényegesen befolyásolja a kulcsfontosságú döntéseket.
- Rendeltetés: A besorolás a rendszer tervezett rendeltetéstől függ, ahogyan azt a szolgáltató meghatározza; nem szükséges, hogy a tényleges használat valóban e rendeltetés szerint alakuljon, a besorolás a rendszer piacra kerülése előtt történik.
6. Az MI Rendelet 6. cikk (3) bekezdés szerinti mentesítési mechanizmus
Az MI Rendelet 6. cikk (3) bekezdése olyan mechanizmust biztosít, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy valamely, a III. mellékletben hivatkozott MI-rendszert mentesítsenek a nagy kockázatúnak történő besorolás alaól, amennyiben nem jelent jelentős károkozó kockázatot természetes személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira nézve, többek között azáltal, hogy nem befolyásolja lényegesen a döntéshozatal kimenetelét.
Erre a mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az alábbi négy feltétel közül bármelyik teljesül:
- Jól körülhatárolt eljárási feladat: a rendszer átalakítja, kategorizálja vagy strukturálja az adatokat értékítéletek nélkül (pl. duplikátumok észlelése).
- Javítja a korábban elvégzett emberi tevékenységet: a rendszer csak egy már elkészült emberi tevékenységet finomít vagy ellenőriz anélkül, hogy felülírná azt (pl. egy végleges döntés nyelvtani ellenőrzése).
- Felismeri a döntéshozatali mintákat vagy az azoktól való eltéréseket: a rendszert minőségbiztosításra használják anélkül, hogy kiváltaná vagy befolyásolná a korábban elvégzett emberi értékelést (pl.a minősítési ellentmondások észlelése).
- Előkészítő feladat: a rendszer az értékelés előtt indexelési, keresési vagy feldolgozási feladatokat végez, nagyon alacsony hatással az eredményre (pl. a vonatkozó jogi rendelkezésekre való hivatkozások hozzáadása).
A mentesítés alkalmazásának korlátja: Ez a mentesítési mechanizmus nem alkalmazható, ha az MI-rendszer természetes személyeket profiloz (lásd a GDPR 4. cikk 4. pont). Ezenkívül azok a rendszerek, amelyek összetett konfigurációk részét képezik, és az együttes kimenetek jelentős mértékben befolyásolják a döntéseket egy nagy kockázatú felhasználási esetben, szintén nem mentesíthetők a nagy kockázatúként történő besorolás alól.
Dokumentációs kötelezettségek: A szolgáltatóknak dokumentálniuk kell az értékelésüket, és regisztrálniuk kell a rendszert az EU adatbázisában (MI Rendelet 71. cikk).
A piacfelügyeleti hatóságok értékelhetik, hogy egy rendszert tévesen nem nagy kockázatú kategóriába soroltak-e, és szankciókat alkalmazhatnak az MI Rendelet 99. cikke alapján.
7. Főbb megfelelőségi szempontok a nagy kockázatú MI-rendszerek besorolása kapcsán
Szolgáltatói felelősség: A szolgáltatóknak egyértelműen meg kell határozniuk és leírniuk az MI-rendszerük rendeltetését minden anyagban (használati utasítások, műszaki dokumentáció, promóciós anyagok, szolgáltatási feltételek). Az a kétértelműség vagy széles körű pozicionálás, amely nem zárja ki következetesen a nagy kockázatú felhasználási eseteket, azt eredményezi, hogy a rendszer nagy kockázatúnak minősül.
Alkalmazói tudatosság: Az MI-rendszerek alkalmazóinak körültekintően érdemes eljárniuk, így különösen ellenőrizniük kell az EU adatbázisában található mentességeket és azok helytállóságát. A kritikus infrastruktúra kapcsán fontos kiemelni, hogy a III. melléklet 2. pontja szerinti nagy kockázatú besorolás csak azokra az entitásokra vonatkozik, amelyeket a CER irányelv kritikusnak azonosított.
Integrált megfelelőség: Az I. melléklet szerinti nagy kockázatú MI-rendszereknél a gazdasági szereplők integrálhatják az MI Rendelet szerinti megfelelését a meglévő kockázatkezelési és minőségirányítási rendszerekbe, amelyeket az ágazati jogszabályok alapján alakítottak ki, így elkerülve a duplikációkat.
Folyamatos nyomon követés és frissítések: A Bizottság a jövőben új felhasználási esetek adhat hozzá a már meglévő listához (vagy egyes elemeket módosíthat), illetve módosulhatnak a 6. cikk (3) bekezdés szerinti mentesítési feltételek is. Ezen változásokat nyomon kell követni és alkalmazni kell.
