A mesterséges intelligencia (MI) használata egyre több területen utat tör, ez alól nem lehet kivétel az információszabadság (közérdekű adatokhoz történő hozzáférés) sem. Természetesen ezen a területen is többféleképpen kaphat szerepet az MI, mindkét oldalon, azaz információszabadság biztosítása kapcsán kötelezetti (közfeladatot ellátó szervek, állami intézmények, stb.) oldalon és az információt igénylők oldalán is támaszkodhatnak az új technológiai megoldások alkalmazására. A brit adatvédelmi és információszabadság hatóság (Information Commissioner´s Office, "ICO") útmutatót adott ki, amely arra a jelenségre reagál, miszerint egyre több adatigényléshez használnak MI-t, ezzel kimutatható növekményt elérve az adatigénylések összesített számában.
A brit kormányzat által vezetett statisztikák szerint 2025 júliusa és szeptembere (2025 Q3) között 24,216 FOI (Freedom of Information) kérelmet nyújtottak be. Ez 3,949 (19%) növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest, és a vonatkozó nyilvántartások vezetése óta ez a legtöbb egy negyedévben beérkezett FOI kérelem.
A kérelmek száma az elmúlt években egyébként nem ugrásszerű, de folyamatos növekedést mutat (lásd az alábbi ábrát 2022 Q3-tól):
Az útmutató kiadása fontos jelzés, hiszen egyrészt felhívja a figyelmet egy jelenségre, amely egy technológiai megoldás állampolgári joggyakorlást érintő módon történő alkalmazása révén önmagán túlmutató hatással járhat, másrészt segíti a jogalkalmazó szerveket, hogy azonosan kezeljék ezeket az igényeket.
Fontos üzenete az útmutatónak, hogy az MI használata - ugyanúgy, mint egyéb jogszerűen elérhető technikai megoldások alkalmazása - önmagában nem teszi érvénytelenné az információszabadságot érintő kérelmeket, de a közfeladatot ellátó szervezeteknek tudatosan kell kezelniük az MI használat által felerősített pontatlansági, terjedelmi, nyilvántartási és átláthatósági kihívásokat.
Számunkra abból a szempontból is érdekes lehet az útmutató, hogy a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó igények kezelésének az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) meghatározott szabályai mennyiben alkalmasak az MI-vel készített igények kezelésére.
1. Az ICO útmutatójának főbb megállapításai és ajánlásai
1.1. Az MI-vel készített igénylések érvényessége
Aki használt már bármilyen nagy nyelvi modellen alapuló MI megoldást arra, hogy azzal szöveget generáljon, tapasztalhatta, hogy az így előállított szövegek néha a kelleténél hosszabbak, ismétlődőek és egyes pontokon félreérthetőek, pontatlanok lehetnek. Ez természetesen igaz az ilyen módon előállított adatigénylések esetében is. Ez akár azzal is járhat, hogy a kérelem pontos tartalma sem azonosítható be teljesen (pl. az, hogy az igénylő milyen adatokra tart igényt).
Az útmutató egyértelművé teszi, hogy az MI használata (már ha ez egyáltalán egyértelműen megállapítható) önmagában nem teszi érvénytelenné az igénylést, és a megkeresett szervnek - a vonatkozó jogszabályok alapján - válaszolnia kell, kivéve, ha a kérelem nem felel meg a vonatkozó jogszabályban (Freedom of Information Act 2000, "FOIA") meghatározott érvényességi feltételeknek. Az ICO a közösségi médián keresztül benyújtott kérelmeket hozza fel analógiaként, hiszen a jogalkotó ezekre sem gondolhatott, amikor a jogszabályt elfogadta, de ettől még ezek az igénylések is érvényesek lehetnek, ha egyébként a törvényi feltételeknek megfelelnek.
Az útmutató nem külön MI-specifikus szabályokat javasol, hanem azon kérelmeket is, amelyek esetében feltételezhető, hogy azokat MI segítségével állították elő, a meglévő, általános szabályok és elvek alapján lehet és kell kezelni. A kérelmeket tehát tartalmi alapon kell elbírálni.
1.2. A pontatlan, „hallucinált” tartalmi elemek kezelése
Természetesen az MI-vel előállított kérelmek tartalmazhatnak pontatlan információkat, akár jogszabályi vagy joggyakorlatra vonatkozó tévedéseket, akár "hallucinálhatnak" is, azaz pl. olyan egyedi ügyekre, bírósági döntésekre hivatkozhatnak, amelyek valójában nincsenek. Ez önmagában szintén nem teszi automatikusan érvénytelenné a kérelmet, mert az emberek MI használata nélkül is tehetnek hibás állításokat, alkalmazhatnak téves hivatkozásokat.
E körben is fontos az igénylések kezelésével foglalkozó munkatárak megfelelő felkészítése és képzése, hogy az MI-vel készített kérelmeket (is) a megfelelő jogszabályi követelményeknek megfelelően tudják kezelni.
Az ICO azt kifejezetten elfogadhatónak tartja, ha az igényléssel megkeresett szerv udvariasan jelzi az igénylőnek, ha a kérelemben szereplő hivatkozás hibás, ha pontatlan jogértelmezés szerepel benne, vagy ha úgy tűnik, hogy az MI - szükségtelenül - bonyolultabbá tette a kérelmet. Ez segíthet a jövőbeni kérelmek tekintetében is.
Az útmutató mintaszöveget is javasol, amelyet az érintett szervek alkalmazhatnak, kitérve arra, hogy az MI-eszközök hasznosak lehetnek ugyan az adatigénylések során, de hibákat, túlzottan bonyolult kéréseket és a közfeladatot ellátó szervezetekre nehezedő többlet terhet is okozhatnak. A javasolt mintaszöveg arra kéri az igénylőket, hogy a benyújtás előtt ellenőrizzék: valóban csak azt az információt kérik-e, amelyre szükségük van, a kérés világos és fókuszált-e, nincsenek-e benne nyilvánvaló pontatlanságok, és megfelelő-e a kérelem hangneme.
Ez a mintaszöveg jó gyakorlat lehet, hiszen nem tiltani próbálja az MI használatát (ami egyébként is kivitelezhetetlen), hanem a kérelmek minőségének javításán keresztül igyekszik csökkenti a kérelmek feldolgozásával és kezelésével járó terheket.
1.3. Pontosítás és megismételt kérelmek
Ha az MI használat miatt a kérelem szövege túlzottan összetetté vagy nem egyértelművé válik, a megkeresett szervnek a kérelmezőhöz kell fordulnia pontosításért, ugyanúgy, mint bármely, nem egyértelmű kérelem esetén.
Az ICO emellett a FOIA 14. szakasza szerinti terhes, ismételt vagy zaklató jellegű kérelmek körében kezeli azokat az eseteket, amikor a kérelmező MI-t használ nagy volumenű, lényegében azonos információra irányuló, túlzott erőforrásokat igénylő vagy lezárt ügyeket újranyitó kérelmek küldésére. E körbe sorolható az is, ha a kérelmezők egy csoportja MI segítségével kampányszerűen, nagy számban küld kapcsolódó kérelmeket.
1.4. Az MI-vel generált információ is közérdekű adat lehet (azaz kiterjedhet rá az igénylés)
Az érme másik oldalát vizsgálja a hatóság, amikor a közfeladatot ellátó szervek által, MI használat útján generált tartalmak megítélését elemzi. Ha az érintett szervezet munkatársai munkavégzés céljából használnak MI-t, akkor az így generált információ és a hozzá kapcsolódó promptok is releváns információnak minősülhetnek az igénylések kapcsán, természetesen a vonatkozó szabályoknak, esetleges korlátozásoknak, titokvédelmi szabályoknak megfelelően.
Az útmutató szerint, ha az alkalmazott MI-eszköz megőrzi a beszélgetéseket és a korábbi promptokat, akkor ezek olyan rögzített információk lehetnek, amelyekre kiterjednek az információszabadságra vonatkozó szabályok. (Természetesen az szabályozásfüggő, hogy mi esik pontosan ebbe a körbe, és ez országonként, illetve információ kategóriaként, stb. eltérhet, ugyanakkor fontos szempontra hívja fel az útmutató a figyelmet azzal, hogy egy igénylés esetén ezen adatok között is lehetnek olyanok, amelyeket adott esetben ki kell adni. Az ICO egyébként azt javasolja, hogy az MI munkavégzés során történő használatával, az így létrehozott hivatalos információkat - megfelelő megőrzési idők meghatározása mellett - a megfelelő iratkezelési rendszerbe kerüljenek áthelyezésre).
1.5. MI használata az adatigénylések kezelésének támogatására
Szintén az érme másik oldalát jelenti, amikor a közérdekű adatra vonatkozó igénylés teljesítéséhez alkalmaznak MI-t (pl. a beérkező kérelmek előszűrésére, releváns információk azonosítására, a válaszidők monitorozására, választervezetek készítésére, bonyolult levelezések egyszerűsítésére, nagy adattömegek összefoglalására). Az ilyen felhasználásokkal szemben kifejezett elvárás, hogy az érintett szervezet ellenőrizze az MI használatával előállított kimenet megfelelőségét, pontosságát. A brit hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy az MI-eszközök használata során az adatvédelmi vonatkozásokra is figyelemmel kell eljárni és a vonatkozó követelményeknek e tekintetben is meg kell felelni.
2. Brit és magyar szabályozás (rövid) áttekintő összehasonlítása: mennyiben relevánsak az ICO megállapításai a magyar szabályozásra tekintettel?
|
|
Brit szabályozás, illetve ICO útmutató |
Magyar szabályozás |
|
Kérelem érvényessége és benyújtása |
Az MI használata önmagában nem teszi érvénytelenné a kérelmet, és a szervnek válaszolnia kell, ha a FOIA 8. szakasz szerinti feltételek teljesülnek. |
Az adatigénylést formai kötöttség nélkül bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton benyújthatja, és az adatkezelő főszabály szerint nem vizsgálhatja a kérelmező célját vagy motivációját. (Infotv. 28. § (1) bek.) – Ez alapján a kérelem érvényességét nem befolyásolja, ha annak előállításához MI-t használ az igénylő. |
|
Pontosítás, „hallucinált” tartalmi elemek |
Az érintett szervnek pontosítást kell kérnie, ha - az MI miatt - a kérelem terjedelme vagy szövege nem világos, esetleg „hallucinált” elemet tartalmaz. |
Az Infotv. szerint ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az igénylőt az igény pontosítására. (Infotv. 28. § (3) bek.) – A pontosításra vonatkozó általános szabályok alkalmazandók. |
|
Terjedelmes vagy erőforrás-igényes kérelmek |
Az ICO a költségkorlát túllépése esetén tanácsadást és segítségnyújtást vár el a kérelem újrafogalmazásához. |
Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, az igény teljesítésére meghatározott határidő (15 nap) egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. (Infotv. 29. § (1)-(2) bek.) – Az általános szabályok alkalmazandók az MI használatával előállított kérelmek esetén is. |
|
Ismételt vagy zaklató jellegű kérelmek |
Az ICO a FOIA 14. szakasza alapján kezeli az MI-vel küldött túlzottan terhes, ismételt, zavaró vagy kampányszerű kérelmeket. (Szélesebb mozgástér áll rendelkezésre, mint a hatályos magyar szabályozás alapján.) |
Az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik, feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be. (Infotv. 29. § (1a) bek.) – Az általános szabályok alkalmazandók az MI használatával előállított kérelmek esetén is. |
|
MI-outputok és promptok mint „rögzített információk” (közérdekű adatok) |
Az ICO szerint az érintett szervnél a munkavégzés során használt MI által generált információ és a promptok is FOIA alá tartozhatnak, ha a szerv azokat „rögzített információként” kezelik. |
Az Infotv. szerint, közérdekű adat, a közfeladatot ellátó szerv „kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat”. (Infotv. 3.§ 5. pont) – A fogalom kellően tág ahhoz, hogy akár az MI által generált kiemenetek vagy akár az alkalmazott promptok is beleessenek, ha egyébként a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeznek. |
|
Nem kezelt vagy újonnan előállítandó adat |
Az ICO a „rögzített információ” fogalmához köti, hogy egy adat a kiadandó információk körébe esik-e, és ha az MI-eszköz megőrzi a beszélgetéseket vagy promptokat, az érintett szervnek ezek között is keresnie kell az információkat. |
Az Infotv. 30. § (2) bekezdése alapján, az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése a) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem [...] adat beszerzését, begyűjtését, vagy b) a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé. – Nem kezelt vagy újonnan előállított adatra nem terjed ki a kötelezettség, de ha a közfeladatot ellátó szerv MI-t alkalmaz és az így előállított kimenet (illetve a kapcsolódó prompt) a közérdekű adat fogalma alá esik, akkor ezekre is kiterjedhet az igénylés. |
|
MI-eszköz használata az igények teljesítéséhez |
Számos ponton látja az ICO útmutatója használhatónak az MI-eszközöket az igények teljesítése kapcsán, ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy fokozottan ügyelni kell a pontosság érvényesülésére a válaszadás során. (Szintén kiemeli az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést.) |
Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. (Infotv. 30. § (2) bek.) – Kifejezett rendelkezés erre vonatkozóan nincs, de a jogszabályi keretek egyáltalán nem zárják ki az MI-eszközök alkalmazását az igények teljesítésében. (Természetesen számos egyéb feltételnek való megfelelés esetén.) |
A legfontosabb eltérés talán az a brit és a magyar megközelítés között (és ez lényegében független az MI használattól), hogy a brit szabályozás nagyobb mozgásteret enged a kampányszerű vagy nagy erőforrást lekötő helyzetek kezelésében. (Ugyanakkor a magyarországi információszabadság helyzetével kapcsolatos, az elmúlt években szerzett tapasztalatok alapján egyáltalán nem baj, hogy egyelőre ebben nem rugalmasabb a magyar szabályozás.)
3. Gyakorlati következtetések magyarországi kontextusban
A magyar közfeladatot ellátó szerveknek is célszerű lehet átgondolniuk, hogy milyen jó gyakorlatok mentén kezelhetők az MI-vel is megtámogatott igénylések. A belső szabályozásban, eljárásrendekben ennek nem feltétlenül kell túlzott hangsúlyt kapnia, hiszen - ahogy láttuk - lényegében az általános szabályok szerint kezelhetők a kérelmek, figyelemmel arra is, hogy az igénylések formai kötöttségek nélkül, szabadon terjeszthetők elő. A munkatársak felkészítése, a kérelmek nyomon követése azonban indokolt lehet az MI használatra is figyelemmel.
A másik oldalról pedig az MI-eszközöknek a közfeladatok ellátásával összefüggésben történő használata kapcsán annak is szempontnak kell lennie, hogy ez miként érinti a közérdekű adatok körét, milyen módon teljesítendők és teljesíthetők az igénylések e tekintetben. Különösen fontos lehet, hogy az MI-eszközök beszerzésekor a közfeladatot ellátó szervek tisztázzák és rendezzék a naplózással, az információk exportálhatóságával, törlésével, megőrzésével és a hozzáféréssel kapcsolatos alapvető kérdéseket. Ez egyébként az MI Rendeletnek való megfelelés kapcsán is szükségessé válhat, különös tekintettel a nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében.
Szintén megfontolható lenne, hogy az érintett szervek proaktív módon adjanak tájékoztatást a honlapjukon az MI használat kapcsán, amely rámutat, hogy az MI segíthet az igénylések megfogalmazásában, de a kérelmezőnek érdemes ellenőriznie a kérelem tartalmát, pontosságát annak érdekében, hogy valóban olyan adatokhoz kapjon hozzáférést, amire szüksége van.
A magyar közszférában érdemes tudatosan kezelni az MI-eszközök használatát a közérdekű adatigénylések kezelése során, hiszen a folyamat támogatásában lehet szerepe ezen technikai megoldásoknak, ugyanakkor számos feltételnek meg kell felelni, így különösen megfelelő emberi ellenőrzést kell garantálni.
Azt is érdemes lehet szem előtt tartani, hogy a közérdekű adatok proaktív közzététele a gyakorlatban tehercsökkentő eszköz lehet, mert így, az akár nagy számban érkező (akár MI-vel generált) igények is könnyen kielégíthetők a már közzétett információkra hivatkozással, illetve a nagyobb átláthatóság eleve csökkentheti az igények számát.
