A NAIH állásfoglalást adott ki, amelyben egy gyakorlati, de rendszerszintű kérdésre reagál: hogyan érvényesül Magyarországon az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló, úgynevezett Tromsø-i Egyezménye, és mennyiben illeszkedik ehhez az Infotv. szabályozása? Az Egyezmény Magyarországon 2020. december 1-jén lépett hatályba, és ezzel a magyar jogrendszer részévé vált. A Hatóság ugyanakkor következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az Egyezmény nem alkalmazható közvetlenül egyedi jogviták eldöntésére, hanem annak követelményeit a belső jogon keresztül kell érvényesíteni.
Az Egyezményt Magyarországon az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvény hirdette ki. Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napját - a szükséges számú ratifikáció megtörténtét követően - a 43/2020. (IX. 10.) KKM közlemény állapította meg Magyarországon. Az Egyezmény a tizedik állam általi ratifikációt követően lépett hatályba. Magyarország másodikként ratifikálta az Egyezményt (csak az Egyezmény aláírásának is helyt adó Norvégia volt gyorsabb). A mai napig 17 ország ratifikálta az Egyezményt: Albánia, Örményország, Bosznia-Hercegovina, Észtország, Finnország, Magyarország, Izland, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Ukrajna. További négy ország, köztük Belgium ugyan aláírták, de egyelőre nem ratifikálták. Számos Európa Tanács tag (és egyben uniós tagállam) viszont alá sem írta, így például Németország, Olaszország, Franciaország, Ausztria.
1. Bevezetés
A Tromsø-i Egyezmény jelentősége abban áll, hogy ez volt az első kötelező erejű nemzetközi jogi eszköz, amely bárki számára biztosítja a hozzáférést a közhatalmi szervek kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, függetlenül az igénylő státuszától vagy az adatigénylés céljától. Az Egyezmény kiindulópontja az, hogy a közérdekű adatot tartalmazó iratok főszabály szerint nyilvánosak, és a hozzáférés csak meghatározott jogok vagy jogos érdekek védelme érdekében korlátozható, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik. Emellett minimumszabályokat fogalmaz meg többek között a kérelmek gyors és tisztességes kezelésére, a költségekre, valamint az elutasítás esetén igénybe vehető bírósági vagy független jogorvoslatra.
2. Az Egyezmény és az Infotv. összevetése, azonosított hiányosságok
A NAIH állásfoglalásának egyik központi megállapítása, hogy a magyar szabályozás nagy része összhangban áll az Egyezmény követelményeivel, ezért a Hatóság szerint számottevő jogalkotási mulasztás nem történt. Ez azonban nem jelenti azt - ahogy a fentiekben is láttuk, különösen az Egyezmény 11. cikke alapján működő szakértői csoport (Access Info Group, AIG) 2024-es jelentésében foglaltak alapján -, hogy ne lennének rendezendő pontok az Infotv. és a joggyakorlat szintjén.
A Hatóság által hivatkozott korábbi, a Hatóság megbízásából készült összefoglaló jelentés szerint felülvizsgálatra vagy kiegészítésre szorulhat az a szabályozási terület, amely az adatigénylőnek a keresett adat azonosításában nyújtandó segítséget érinti. Szintén hiányosságként jelenik meg annak kérdése, hogy mi történjen akkor, ha az adatigénylést nem az a szerv kapja, amely ténylegesen kezeli a kért adatot. Az Egyezményhez képest további nyitott kérdésként merül fel a nyilvánvalóan észszerűtlen vagy túl bizonytalan adatigénylések kezelése, valamint kisebb mértékben az adatigénylés anonimitása.
A jelentés arra is rámutatott, hogy az Infotv. nem tartalmaz kifejezett szabályt arra, hogy az adatigénylőnek ne kelljen megindokolnia kérelmét. A Hatóság szerint ugyanakkor a magyar szabályozásból és a következetes hatósági, illetve bírósági gyakorlatból egyértelműen következik, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok bármely célból igényelhetők, és az adatigénylés célját a közfeladatot ellátó szerv nem vizsgálhatja.
Fontos intézményi probléma az is, hogy - ahogy azt Schultz Márton NAIH által hivatkozott tanulmánya* megállapítja - a bírósági gyakorlat több esetben visszafogottan kezelte a Tromsø-i Egyezményre való hivatkozásokat. A hivatkozott tanulmány szerint a bíróságok gyakran nem reagáltak érdemben arra az érvelésre, hogy valamely Infotv.-szabály vagy bírósági döntés nemzetközi szerződésbe ütközhet. A tanulmány azt is kifogásolja, hogy az eljáró szervek egy esetben sem éltek az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) 32. §-ából fakadó lehetőséggel vagy kötelezettséggel a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatára.
*Lásd Schultz Márton: Az Infotv. nemzetközi szerződésbe ütköző rendelkezései - A Tromsøi Egyezmény Magyarországon, különös tekintettel a személyes adatok védelmére (In Medias Res 2022/1, 3, 31-48. o.)
A teljesebb kép kedvéért, az alábbiakban táblázatos formában röviden összefoglalom az Egyezmény legfontosabb rendelkezéseit a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban és bemutatom, hogy az Infotv-ben ezek miképpen jelennek meg jelenleg. Röviden jelzem azt is, hogy az AIG jelentése milyen megállapításokat tett 2024-es jelentésében a magyarországi szabályozás Egyezménynek való megfelelőségéről (egyes pontokon pedig a NAIH megbízásából készült 2022-es jelentés egyes megállapításaira is utalok).
|
Szempont / Követelmény megnevezése |
Tromsøi Egyezmény vonatkozó követelménye |
Infotv. vonatkozó rendelkezése |
|
Hatály és alapfogalmak – „közhatalmi szerv” és „közérdekű adatot tartalmazó irat” |
Az 1. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy az Egyezményben szereplő elvek nem érintik azokat a nemzeti törvényeket, rendeleteket és nemzetközi egyezményeket, amelyek a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát szélesebb körben ismerik el ("minimumszabályok"). Az 1. cikk (2) bekezdés a) pontja a közhatalmi szervek körét határozza meg. (Magyarország pedig úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon a „közhatalmi szerv” fogalma kiterjed (i) a jogalkotó szervek egyéb tevékenységeik tekintetében, (ii) az igazságügyi szervek egyéb tevékenységeik tekintetében, (iii) természetes vagy jogi személyek, amennyiben a nemzeti jog szerint közfeladatot látnak el, vagy közpénzeket használnak fel. Lásd 2009. évi CXXXI. törvény 4. §) Az 1. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint az „közérdekű adatot tartalmazó irat” bármely formában rögzített minden olyan információ, amelyet közhatalmi szervnél keletkezett vagy hozzá érkezett, és amely a szerv kezelésében van. |
Az Infotv. hatálya kiterjed minden olyan adatkezelésre, amely közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik (Infotv. 1.§ és 2.§). Az Infotv. a "közfeladatot ellátó szerv" fogalmát a közérdekű adat fogalommeghatározásába építette be: "az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv)" (Infotv. 3. § 5. pont). Az Infotv. 3. § 5. pontja szerint "közérdekű adat" az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint "közérdekből nyilvános adat" a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. Ezt egészíti ki az Infotv. 26. § (2) bekezdése, miszerint "közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja." Megjegyzés: az AIG (az Egyezmény alapján létrehozott szakértői csoport) szerint az Infotv. 3. § 5. pontja azért nem teljesen felel meg az 1. cikk (2) bekezdés b) pontjának, mert a közérdekű adat fogalmát a szerv tevékenységéhez vagy közfeladatához kapcsolja, továbbá főszabály szerint kizárja a személyes adatot (lásd különösen jelentés 8. és 13. pontjait). Megjegyzés 2: A NAIH megbízásából készített összefoglaló jelentés (2022. november) is több ponton javaslatot fogalmazott meg a definíciók módosítására (lásd 23-25.o.). Időközben történtek olyan jogszabálymódosítások, amelyek - részben - érintették a javaslatban foglaltakat is (lásd pl. 2024. évi LXXXV. törvény 29-31.§§, a törvénytervezet kapcsán a NAIH nem tett érdemi észrevételt). |
|
Általános hozzáférési jog és diszkrimináció-mentesség |
A 2. cikk (1) bekezdése szerint a Feleknek megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítaniuk kell a jogot, hogy adatigénylés alapján hozzáférhessenek a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz. A 2. cikk (2)–(3) bekezdése előírja a szükséges belső jogi intézkedések megtételét legkésőbb az Egyezmény adott államra vonatkozó hatálybalépésekor. |
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adatot bárki megismerhesse. Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be, és a közérdekből nyilvános adatokra is a közérdekű adatok megismerésének szabályait kell alkalmazni. Megjegyzés: Az AIG megállapítása szerint a magyar szabályozás az Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésének megfelelően biztosítja a hozzáférési jogot. |
|
Korlátozások rendszere, szükségesség–arányosság és közérdek-teszt |
A 3. cikk (1) bekezdése szerint a hozzáférési jog korlátozása csak törvényben pontosan meghatározott, demokratikus társadalomban szükséges és arányos korlátozással történhet. A 3. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozási okok zárt listát alkotnak, és a korlátozások a dokumentum tartalmára, illetve az információ jellegére vonatkoznak. A 3. cikk (2) bekezdése szerint az információhoz való hozzáférés akkor tagadható meg, ha a nyilvánosságra hozatal sértené vagy valószínűsíthetően sértené a védett érdekeket, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik. |
Az Infotv. 27. § (1) bekezdése kizárja a nemzeti vagy külföldi minősített adat megismerését a törvényi feltételek fennállása esetén. Az Infotv. 27. § (2) bekezdése törvényi adatfajták meg-határozásával engedi korlátozni a hozzáférést többek között honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, környezet- vagy természetvédelmi, pénzügyi/devizapolitikai, külügyi, bírósági vagy hatósági eljárási, szellemi tulajdoni érdekből. illetve - 2026. januárja óta - kiberbiztonsági érdekből. Az Infotv. 27. cikk (4) bekezdése szerint a közérdekű adatok megismerése korlátozható uniós jogi aktus alapján az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is. Az Infotv. 27. cikk (5) bekezdése a döntés megalapozását szolgáló adatokhoz való hozzáférés korlátozására vonatkozik. Az Infotv. 30. § (5) bekezdése a mérlegelésen alapuló megtagadási okokat szűken rendeli értelmezni, és csak akkor engedi a megtagadást, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a megismeréshez fűződő közérdeknél. Megjegyzés: az AIG szerint (lásd jelentés 27. pont) a döntés-előkészítő adatokra vonatkozó Infotv. 27. § (5)–(7) bekezdési szabályoknak az Egyezmény 3. cikk (1) bekezdés k) pontjához igazítása indokolt. Megjegyzés 2: A NAIH megbízásából készített összefoglaló jelentés (2022. november) a mentesülési okokat és a megtagadási okok különválasztását és felül-vizsgálatát javasolta. |
|
Adatigénylés formai követelményei, indokolási kötelezettség hiánya és anonimitás |
A 4. cikk (1) bekezdése szerint az igénylő nem köteles indokolni, hogy miért kíván hozzáférni az irathoz. A 4. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi, de nem kötelezővé teszi az anonimitás biztosítását, kivéve, ha a személyazonosság közlése a kérelem feldolgozásához elengedhetetlen. A 4. cikk (3) bekezdése szerint a formai követelmények nem haladhatják meg azt, ami a kérelem feldolgozásához szükséges. |
Az Infotv. 28. § (1) bekezdése kifejezetten engedi a szóban, írásban vagy elektronikus úton benyújtott közérdekű adatigénylést. Az Infotv. 28. § (2) bekezdése az igénylő személyes adatainak kezelését az igény teljesítéséhez, az ismételt igény vizsgálatához és a költségtérítéshez szükséges körre korlátozza. Az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján a szerv nem köteles teljesíteni az igényt, ha az igénylő nem adja meg nevét vagy megnevezését és azt az elérhetőséget, amelyen értesíthető. Megjegyzés: az Infotv. nem biztosít teljes anonimitást, de ez önmagában nem ellentétes a 4. cikk (2) bekezdésével, mert a személyazonosság közlése a kérelem feldolgozásához szükséges mértékig előírható. |
|
Kérelmek feldolgozása, segítségnyújtás, határidők, elutasítási okok |
Az 5. cikk (1) bekezdése szerint a közhatalmi szervnek észszerűen lehetséges mértékben segítenie kell az igénylőt az igényelt irat azonosításában. Az 5. cikk (2) bekezdése szerint az iratot birtokló szervnek kell eljárnia, illetve ha nem ő kezeli vagy nem jogosult eljárni, lehetőség szerint az igényt vagy az igénylőt az illetékes szervhez kell irányítania. Az 5. cikk (3)–(4) bekezdése egyenlő elbánást és gyors, előre meghatározott ésszerű határidőn belüli döntést ír elő. Az 5. cikk (5) bekezdése alapján az igény elutasítható, ha a szerv segítsége ellenére túl bizonytalan marad, vagy nyilvánvalóan ésszerűtlen. |
Az Infotv. 28. § (3) bekezdése szerint a nem egyértelmű adatigénylés esetén az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidővel pontosításra hívja fel az igénylőt. Az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerint az igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a beérkezést követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb 15 napon belül tesz eleget. [Megjegyzés: A veszélyhelyzetre és az egészségügyi válsághelyzetre tekintettel a válaszadási határidők kapcsán eltérő határidők kerültek alkalmazásra.] Az Infotv. 29. § (2) bekezdése a határidő egyszeri, 15 napos meghosszabbítását engedi jelentős terjedelem, nagyszámú adat vagy aránytalan munkaerőforrás-igény esetén. Az Infotv. 30. § (3) bekezdése az elutasítás indokairól és a jogorvoslati lehetőségekről szóló, 15 napon belüli írásbeli vagy elektronikus értesítést ír elő, valamint nyilvántartási kötelezettséget állapít meg. Megjegyzés: az AIG szerint az Infotv.-ben nincs kellően kifejezett szabály az illetékes szervhez irányításra (lásd jelentés 33. pont), és a „nyilvánvalóan ésszerűtlen” igény kezelését (Infotv. 29.§ (1a)) is jobban az Egyezmény 5. cikk (5) bekezdés ii) pontjához kellene igazítani (különösen az Infotv-ben szereplő egy éves határidő túlzott volta miatt, lásd jelentés 36. pont). Megjegyzés 2: A NAIH megbízásából készített összefoglaló jelentés (2022. november) a mentesülési okokat és a megtagadási okok különválasztását és felül-vizsgálatát javasolta. |
|
Hozzáférés módja, másolat, részleges hozzáférés és nyilvános forrásra utalás |
A 6. cikk (1) bekezdése a hozzáférés formáiról szól, beleértve az irat megtekintését és a másolat átvételét az igénylő által választott formában, ha ez nem aránytalan vagy technikailag lehetetlen. A 6. cikk (2) bekezdése alapján, ha csak az irat egy része esik korlátozás alá, a fennmaradó részhez hozzáférést kell biztosítani. A 6. cikk (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a szerv a már hozzáférhető nyilvános forrásra hivatkozással teljesítsen. |
Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, tárolási módtól függetlenül, az igénylő másolatot kaphat. Az Infotv. 30. § (1) bekezdésének megfelelően a meg nem ismerhető adatot a dokumentumon vagy másolaton felismerhetetlenné kell tenni. Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint az igénynek közérthető formában és – ha aránytalan nehézség nélkül teljesíthető – az igénylő által kívánt formában vagy módon kell eleget tenni, és a korábban elektronikusan nyilvánosságra hozott adat esetén a nyilvános forrás megjelölése is teljesítésnek minősül. Megjegyzés: Az AIG szerint az Infotv. e körben kellően biztosítja a 6. cikk követelményeit. |
|
Díjak és költségtérítés |
A 7. cikk (1) bekezdése szerint a közhatalmi szerv helyiségében történő iratbetekintés díjmentes. A 7. cikk (2) bekezdése szerint másolatért vagy kézbesítésért csak észszerű, önköltségi alapon álló díj kérhető, amelyből a szerv nem profitálhat. |
Az Infotv. 29. § (3) bekezdése szerint a másolat készítéséért a felmerült költség mértékéig terjedő költségtérítés állapítható meg. Az Infotv. a költségtérítésről és az adatigénylés másolatkészítést nem igénylő teljesítési lehetőségeiről előzetes tájékoztatást ír elő. Az Infotv. 29. § (5) bekezdése szerint a költségtérítés mértékének meghatározása során az alábbi költségelemek vehetők figyelembe: a) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó költsége, valamint, b) az igényelt adatokat tartalmazó adathordozó az igénylő részére történő kézbesítésének költsége. A költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg (301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet). Az Infotv. 33. § (1) bekezdése a kötelezően közzéteendő adatok elektronikus hozzáférését díjmentessé teszi a betekintés, letöltés, nyomtatás, kimásolás és hálózati adatátvitel szempontjából. Megjegyzés: az AIG szerint az Infotv. nem tartalmazza kifejezetten az Egyezmény 7. cikk (1) bekezdése szerinti, helyszíni betekintés díjmentességét, és aggályos lehet, ha az adathordozó-költség szerverköltséget is magában foglalja (ez nem egyértelmű az értékelés szerint). |
|
Jogorvoslat – bíróság, független hatóság, gyors és olcsó eljárás |
A 8. cikk (1) bekezdése szerint a teljes vagy részleges, kifejezett vagy hallgatólagos elutasítással szemben bíróság vagy törvény által létrehozott független és pártatlan szerv előtti felülvizsgálatot kell biztosítani. A 8. cikk (2) bekezdése szerint mindig rendelkezésre kell állnia gyors és olcsó felülvizsgálati eljárásnak, akár közigazgatási újragondolás, akár független felülvizsgálat formájában. |
Az Infotv. 31. § (1) bekezdése alapján az igénylő bírósághoz fordulhat elutasítás, határidő eredménytelen eltelte vagy költségtérítés felülvizsgálata esetén. Az Infotv. 31. § (2) bekezdése szerint a megtagadás jogszerűségét és indokait, illetve a költségtérítés megalapozottságát az adatkezelő bizonyítja. Az Infotv. 31. § (3) bekezdése a perindításra 30 napos határidőt határoz meg, és külön szabályt ad arra, ha az igénylő előbb a Hatósághoz fordul. Az Infotv. 31. § (6)–(7) bekezdése soron kívüli bírósági eljárást és a kért adat közlésére kötelező ítéletet biztosít. Az Infotv. 52. § (1) bekezdése szerint a Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye miatt. Megjegyzés: Az AIG szerint a NAIH-hoz fordulás és a bírósági felülvizsgálat rendszere összhangban áll az Egyezmény 8. cikkével. Megjegyzés 2: A NAIH megbízásából készített összefoglaló jelentés (2022. november) a NAIH hatásköreivel és a bírósági jogorvoslatokkal kapcsolatban is tesz javaslatot az Infotv. felülvizsgálata kapcsán. |
|
Kiegészítő intézkedések – tájékoztatás, képzés, iratkezelés, megőrzés |
A 9. cikk szerint a Feleknek tájékoztatniuk kell a nyilvánosságot a hozzáférési jogról és gyakorlásának módjáról. A 9. cikk a)–d) pontjai előírják a közhatalmi szervek oktatását, a feladat- és tevékenységi körökről szóló tájékoztatást, az iratok hatékony és könnyen hozzáférhető kezelését, valamint a megőrzésre és megsemmisítésre vonatkozó egyértelmű szabályokat. |
Az Infotv. 30. § (6) bekezdése előírja, hogy a közfeladatot ellátó szerv szabályzatot készítsen a közérdekű adatigénylések teljesítésének rendjéről. Az Infotv. 1. melléklet II.13. pontja az általános közzétételi listában szerepelteti a közérdekű adatigénylések intézésének rendjét, az illetékes szervezeti egység nevét és elérhetőségét, valamint az információs jogokkal foglalkozó személy nevét. Az Infotv. 32. § alapján a közfeladatot ellátó szervnek feladatkörébe tartozó ügyekben elő kell segítenie és biztosítania kell a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Az Infotv. 38. § (2) és (4) bekezdése a NAIH feladatává teszi a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzését és elősegítését, továbbá ajánlások kiadását és közzétételi listák véleményezését. Megjegyzés: az AIG az Egyezmény 9. cikk b)–d) pontjaira nézve állapította meg, hogy Magyarország intézkedéseket tett; az iratkezelési, archiválási és selejtezési szabályok lényeges része ugyanakkor nem az Infotv.-ben, hanem külön iratkezelési és levéltári szabályozásban jelenik meg (lásd jelentés 54. pont). |
|
Proaktív közzététel és elektronikus információszabadság |
A 10. cikk szerint a közhatalmi szervnek saját kezdeményezésére és adott esetben meg kell tennie a szükséges intézkedéseket az általa kezelt iratok nyilvánosságra hozatalára, a közigazgatás átláthatósága és hatékonysága, valamint a közvélemény közügyekben való tájékozott részvétele érdekében. |
Az Infotv. 32. § általános tájékoztatási kötelezettséget ír elő különösen a költségvetésre, vagyonkezelésre, közpénzek felhasználására és kapcsolódó szerződésekre vonatkozóan. Az Infotv. 33. § (1) bekezdése előírja a kötelezően közzéteendő közérdekű adatok internetes, digitális, személyazonosítás nélküli, korlátozásmentes és díjmentes hozzáférhetővé tételét. Az Infotv. 35. § (1)–(4) bekezdése az adatfelelős és adatközlő felelősségét, a pontos, naprakész és folyamatos közzétételt, valamint a közzétett adatok főszabály szerinti eltávolítási tilalmát szabályozza. Az Infotv. 37. § (1)–(3) bekezdése általános, különös és egyedi közzétételi listákat állapít meg. Megjegyzés: Az AIG szerint Magyarország intézkedéseket tett az Egyezmény 10. cikkének végrehajtására. Megjegyzés 2: A NAIH megbízásából készített összefoglaló jelentés (2022. november) a proaktív közzététel kapcsán is több javaslatot fogalmaz meg (lásd 27-30. o.). |
3. Javasolt megoldások
A NAIH állásfoglalásából a legfontosabb gyakorlati következtetés az, hogy a magyar jogalkotónak és jogalkalmazóknak az Egyezményt nem önálló, közvetlenül peresíthető szabályként, hanem a belső jog értelmezését és fejlesztését orientáló minimumstandardként kell kezelniük. Ez a megközelítés nem zárja ki a jogalkotást, de nem is teszi azt minden esetben szükségessé, ha a magyar jog már biztosítja az Egyezményben rögzített követelmények érvényesülését.
A szabályozási oldal egyik lehetséges megoldása az Infotv. célzott felülvizsgálata azokon a pontokon, ahol a még eltérés vagy bizonytalanság van.
A gyakorlati jogalkalmazásban különösen fontos lenne annak megerősítése, hogy ha a megkeresett szerv nem kezeli a kért adatot, akkor az adatigénylőt tájékoztassa a tényleges adatkezelőről, amennyiben annak kiléte egyértelműen azonosítható. A Hatóság ugyanakkor főszabály szerint nem támogatja az adatigénylések automatikus továbbítását vagy áttételét más szervekhez, mert ez indokolatlanul korlátozhatja az adatigénylő magánszféráját és személyes adatai védelméhez fűződő jogát.
A közérdekű adatok megismerhetőségének előmozdítása kapcsán kisebb módosításokat irányoz elő az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/174.) is. A törvényjavaslat - többek között - hatályon kívül helyezni javasolja az Infotv. 30. § (2a) bekezdését, amely alapján - jelenleg - a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni az adatigénylésnek, ha annak teljesítése a szerv tényleges kezelésében nem lévő adat beszerzését vagy begyűjtését tenné szükségessé, ideértve különösen az irányítása vagy felügyelete alatt álló közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő adatot. A hatályos rendelkezés akkor is mentesítést ad, ha az adatigénylés teljesítése a szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé.
A megoldások közé tartozik az is, hogy a közfeladatot ellátó szervek belső eljárásrendjei, tájékoztatási gyakorlatai és munkatársi képzései jobban tükrözzék az Egyezmény elvárásait. Ez különösen azért lényeges, mert az információszabadság gyakorlati érvényesülése sokszor nem absztrakt jogszabályokon, hanem azon múlik, hogy az intézmények hogyan kezelik a konkrét adatigényléseket.
4. Következtetés
A NAIH állásfoglalása szerint a magyar szabályozás alapvetően számos ponton megfelel a Tromsø-i Egyezménynek, de több technikai és jogalkalmazási kérdésben még szükséges a pontosítás. Fontos üzenet, hogy az információszabadság nem pusztán peres vagy jogalkotási kérdés, hanem intézményi kultúra és átláthatósági gyakorlat kérdése is. A következő lépés ezért a célzott jogszabályi finomhangolás, a következetesebb bírósági és hatósági értelmezés, valamint a közfeladatot ellátó szervek együttműködőbb adatkiadási gyakorlata lehet.
