Megjelent az Országgyűlés honlapján az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/274.). A javaslat az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala szempontjából egy lényeges kérdésben kíván előrelépést elérni, nevezetesen az iratok minősítésének felülvizsgálatával kapcsolatban. Ahogy azt a törvényjavaslat indokolása is kiemeli, a javaslat csak az első lépés az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatalához szükséges jogalkotási lépések sorában, az iratok minősítésének felülvizsgálatával párhuzamosan kerül sor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (ÁSzTLtv.), valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény (Ltv.) felülvizsgálatára. A sorrend nem véletlen, ahhoz, hogy az október 22-i határidő tartható legyen, a minősítések felülvizsgálatának minél előbb meg kell kezdődnie. 

1. Mit tartalmaz a törvényjavaslat?

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének társadalmilag indokolt nyilvánossága teljes körűen eddig nem valósulhatott meg, figyelemmel a nemzetbiztonsági szolgálatoknál őrzött azon iratok nagy számára, amelyek minősített adatot tartalmaznak, illetve amelyeknek felülvizsgálatára az erre vonatkozó törvényi rendelkezések ellenére érdemben mindeddig nem került sor. A javaslat célja, hogy - az indokolt korlátozások megtartása mellett - ez a felülvizsgálat szakszerűen, teljes körűen és gyorsan elvégezhető legyen, ezzel elhárítva egy akadályt az akták teljesebb körű megnyitása elől. 

A törvénymódosítás létrehozza a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot ("Bizottság"), amely konkrét javaslatokkal segíti a minősítők felülvizsgálati tevékenységét, illetve erről a nyilvánosságot is tájékoztatja. A Bizottság kifejezetten azokban az esetekben jár el, amikor a minősítés kérdésében illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a felülvizsgálatot követően is a kezelésében álló iratanyag minősítésének fenntartásáról döntött, azaz azokat továbbra sem látja nyilvánosságra hozhatónak. 

A Bizottság feladatai: 

• közreműködik a minősített iratok minél teljesebb és szélesebb körű kutathatóságának, illetve nyilvánosságra hozhatóságának érdekében az iratokban foglalt minősített adatok minősítésének feloldásához szükséges előzetes értékelés lefolytatásában, valamint ehhez kapcsolódóan javaslatot tesz a felülvizsgálat nyomán meghozandó minősítői intézkedésre,
• az elvégzett szakmai, illetve értékelő munkájáról - a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembevételével - a nyilvánosság előtt rendszeresen beszámol és nyilvános jelentést tesz közzé, valamint
• további intézkedési javaslatokat - ideértve az esetleges jogszabály-módosítási javaslatokat is - fogalmazhat meg a fenti célok elérése érdekében. 

Látható, hogy - vélhetően a gyors előrehaladás érdekében is - a Bizottság tevékenysége fókuszált és a minősítések felülvizsgálatára fókuszál.   

A Bizottságnak 11 tagja lesz és a Bizottság elnökét, illetve tagjait a Kormány határozatban nevezi ki határozatlan időtartamra, mégpedig a törvény hatálybalépését követő 15 napon belül intézkedni kell a Bizottság létrehozásáról: 

• elnökére és négy – a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy egyéb nemzetbiztonsági gyakorlattal vagy szakismeretekkel rendelkező – tagjára a nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek) közösen tesznek javaslatot, míg 
• hat – az elmúlt rendszer működésének feltárásában, illetve annak titkosszolgálati tevékenysége vizsgálata terén kiemelkedő szakértelemmel bíró történész vagy levéltáros végzettségű, továbbá az információs jogok vagy a minősített adatok védelme kapcsán kiemelkedő tudással bíró jogász végzettségű – szakértői tagjára a kultúráért felelős miniszter tesz javaslatot.

A Bizottság tagja a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) rendelkezéseitől eltérően - személyi biztonsági tanúsítvány nélkül, titoktartási nyilatkozat kitöltését követően ismerheti meg. A nemzetbiztonsági szolgálatok – az ezen iratokat tételesen megjelölő jegyzék útján – teljes körűen beszámolnak a Bizottság számára a kezelésükben álló, a minősítésében fenntartott minősített iratokról.

A Bizottság a minősítés fenntartását igazoló és azt részletesen alátámasztó okok megjelölésével valamennyi minősített iratot megismerheti és áttekintheti, továbbá a minősítés megismételt, soron kívüli felülvizsgálatának javasolt tartalmára – így a minősítés fenntartására vagy megszüntetésére kiterjedően javaslatot tesz. A Bizottság javaslatot tesz a minősítőnek azon minősített iratok minősítésének haladéktalan megszüntetésére, amelyek minősítése fenntartását nem tartja indokoltnak. A minősítő köteles az intézkedési javaslatot megvizsgálni, illetve a minősítést a Mavtv. rendelkezései szerint soron kívül felülvizsgálni, valamint – ha a minősítés megszüntetésére nem került sor, annak részletes okaira kiterjedően – annak eredményéről a Bizottságnak és a minősített iratot kezelő nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszternek tételesen beszámolni. A nemzeti minősített adat tekintetében a felülvizsgálatnak legfeljebb 21 napon belül meg kell történnie (lásd Mavtv. 8.§ (1b) bekezdés). kell lefolytatni. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára számára haladéktalanul át kell adni azon iratokat, amelyek tekintetében az elvégzett soron kívüli felülvizsgálat alapján a minősítés megszüntetésére sor került.

A javaslat - a fentieken túlmenően - módosításokat vezet át a minősítések rendszeres felülvizsgálatának idejében (5 évről 2 évre csökkentve azt) és a minősítések fenntarthatóságára vonatkozó kivételek körében (pl. ha az adat olyan személyre vonatkozik, aki 2020. január 1-je (1990. február 14. helyett) után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött).

A továbbiakban nem lesz indokolható a minősítés fenntartása arra hivatkozással, hogy az adat (i) a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, illetve (ii) nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét, (iii) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát, (iv) nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit (lásd ÁSzTLtv. jelenleg hatályos 2.§ (3) bekezdés b), c), g) és h) pontjait), ezek ugyanis hatályon kívül helyezésre kerülnének a javaslat szerint. 

2. Hogyan tovább?

Ahogy látható, a törvényjavaslat az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatalának egyik akadályával, a még mindig minősítettnek besorolt adatok felülvizsgálatával foglalkozik. A minősítések felülvizsgálatával, ennek részben civil kontrolljával, egy jelentős akadály elhárulhat az 1990 előtti pártállami diktatúra állambiztonsági szolgálatai tevékenységének teljesebb társadalmi megismerhetősége elől. Ahogy azonban maga a javaslat is előrevetíti, további módosításokra lesz szükség az ÁSzTLtv. és az Ltv. tekintetében is (pl. definíciók pontosítása, adminisztratív akadályok lebontása, hozzáférési korlátozások enyhítése, védelmi idők áttekintése, adatvédelmi és információszabadságra vonatkozó szabályok felülvizsgálata és egyértelmű keretek kialakítása, stb.). 

Az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala kapcsán az előkészületek azonban nem merülhetnek ki a jogalkotásban. Nagyon fontos feladat a társadalom felkészítése arra, hogy az akták megnyitása mit jelent pontosan, mit lehet és mit nem lehet ettől várni, milyen módon kell értelmezni az elérhetővé váló információkat. Ablonczy Bálint cikke a Válasz Online-on is azt emeli ki, hogy

Akármilyen döntés születik is végül az iratnyilvánosságról, a neheze csak az akták publikálása után következik. Vajon mihez kezd a magyar társadalom a rázúduló adatokkal? Azzal, hogy alapvetően nem „híres emberek” történetei elevenednek meg, és nem derülnek ki az 1989-1990-es rendszerváltás kudarcának okai sem. Hétköznapi sorsok kerülnek majd teljesen más fénytörésbe, halottak életútját kell átértékelni, élőknek kell majd magyarázattal szolgálni. Alighanem jobb lett volna ezen az államszocialista rendszer bukásakor túlesni – de egy társadalomnak soha nem késő elkezdeni beszélni közös történeteiről. 

Megszívlelendő az is, amint arra a náci párttagságra vonatkozó iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán több német történész is rámutatott, hogy a nyilvánosságra hozatal "a kutatás kezdete, nem a vége", vagyis az adatokat további forrásokkal és kontextussal együtt kell értelmezni.