A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) új ajánlása alapján a banknak nem kell, és nem is szabad, a teljes hagyatékátadó végzést bekérnie és megőriznie, ha a cél kevesebb adattal is elérhető. Az alábbiakban röviden áttekintjük a NAIH friss ajánlását és annak lehetséges gyakorlati következményeit. 

2026. szeptember 30-án a Fidesz honlapján „ÁVH Figyelő" néven indult el a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) munkatársainak nyilvános listázása. Az oldalt beharangozó Facebook-posztban a kővetkezőket írta a volt miniszterelnök: 

Mindenkinek tudnia kell, kik azok, akik ezt irányítják, és kik azok, akik ebben részt vesznek. Semmi nem maradhat titokban, ők sem maradhatnak árnyékban

A listán - az NVVH jelenleg ismert vezetői - Unger Anna elnök és Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes neve jelent meg. Korábban, egy közleményben a Fidesz elnöksége „kápóknak" nevezte a hivatal dolgozóit, és kilátásba helyezte a hivatal munkatársainak "nyomon követését" és nevének és bizonyos adatainak („kicsoda, ki fia borja, mit csinál ott, milyen eljárásokban vett részt, milyen jogállamiságon kívüli eljárásoknak volt szereplője”) közzétételét. A bejelentett listázási szándék kapcsán már feljelentés is született, Fekete-Győr András hivatalos személy elleni erőszakra gyanúja miatt tett feljelentést, amelyet aztán a párt idézett közleménye alapján ki is egészített.

Jelen posztban természetesen nem a téma politikai vetületével foglalkozom, ugyanakkor a listázás szándéka és - most már - megvalósítása, nagyon rossz történelmi emlékeket ébreszt fel (éppen egy olyan időszakban, amikor az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala küszöbén állunk és a múlttal való szembenézés egyébként is aktuális téma), ami mellett személyiségi jogi, adatvédelmi szempontból sem szabad szó nélkül elmenni.* Láthatóan olyan reflexek működnek - az elmúlt időszakban egyre gyakrabban - a volt kormánypárt részéről, amelyek - az újabban - általuk is hivatkozott jogállamisággal, a demokratikus működéssel élesen szemben állnak, megfélemlítésre és a személyiségi jogok lábbal tiprására alkalmasak. (Az elmúlt időszakban sajnos nem ez az első ilyen fellépés a volt kormánypárt, illetve a hozzá kapcsolódó szervezetek részéről, gondoljunk csak a Lázár-infón tiltakozók "bűnlajstromának" nyilvánosságra hozatalára vagy a Tisza-szimpatizánsok ellopott adatainak közzétételére, amelyért a Mediaworks 50 millió Ft-os adatvédelmi bírságot kapott.) 

Megjelent a Tudományos és Technológiai Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló miniszteri utasítás (lásd Hivatalos Értesítő, 2026. évi 46. szám), amely a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatok minisztériumi szintű megosztásáról is képet ad. 

A Tudományos és Technológiai Minisztériumon (TTM) belül - a digitalizációért felelős államtitkár felügyelete alatt - működik a mesterséges intelligenciáért felelős helyettes államtitkár, akinek az irányítása alá - többek között - az alábbi szervezeti egységek tartoznak: 

• Nemzeti Adatstratégiai Főosztály, 
• MI Stratégiai Főosztály,
• MI Piacfelügyeleti Hatósági Főosztály, 
• MI Szabályozási Főosztály. 

More than three decades after the fall of socialism, Hungary is finally opening one of the most sensitive chapters of its recent past. The Hungarian Parliament has adopted a landmark law requiring the digital disclosure of communist-era state security records.

1. What the new law does

The headline change is the mandatory digital publication obligation. The Historical Archives of the State Security Services (ÁBTL) must now publish specified records — including data from type-6 registration cards ("hatos karton"), B-dossiers, B-logs, and descriptive data from magnetic tapes — on its official website, in searchable form, free of charge, and without requiring users to identify themselves. The deadlines are loaded with symbolism: October 20, 2026, just before the 70th anniversary of the 1956 Revolution, and February 25, 2027, Hungary's Memorial Day for the Victims of Communism.

The general post-mortem protection period has been decreased from 30 years to just 5, while the protection period for sensitive categories (personal data relating to health, addictions, sexual life, or sexual orientation) remains a much longer 60 years. Most notably, the old system that allowed individuals to block research into their data for up to 90 years has been abolished entirely, all existing blocking declarations expire on October 20, 2026.

In addition to the above, a 13-member Advisory Board will oversee the declassification of still-classified materials.

The law's layered protections — graduated protection periods, sensitive-data redactions, and the Advisory Board — reflect an effort to balance transparency with proportionality.

2. Why it matters

Opening state security files is one of the pillars of transitional justice — the process by which societies emerging from authoritarian rule confront their past. Hungary's 1989–90 democratic transition left this particular promise largely unfulfilled, and the new law is widely seen as an attempt to make good on one of the transition´s "most important broken promises".

Publishing the records serves a clear public interest: citizens and researchers can finally map better the extent of communist-era surveillance. But the Archives' director has rightly cautioned that a registration card alone cannot tell us whether someone was a committed informant or a person who signed under duress and later refused to cooperate. 

3. A familiar situation from the recent past: the membership records of the Nazi Party (NSDAP)

In early 2026, the U.S. National Archives (NARA) posted online over 16 million digital objects — including roughly 12 million NSDAP membership cards from the period 1927–1945 — originating from the Berlin Document Center, where captured German records had been consolidated after World War II for use in war crimes trials. Under U.S. archival law, NARA could publish these records freely given the absence of specific access restrictions. German media outlets Die Zeit and Der Spiegel quickly built user-friendly search tools, and the public response was remarkable.

Germany's own Federal Archives (Bundesarchiv) also hold a digitized copy of NSDAP membership cards but cannot make it freely searchable online. Under the Bundesarchivgesetz, personal archival data remain protected for 10 years after death or 100 years after birth — extending personality-rights protection beyond death in a way that U.S. law does not. NARA effectively outpaced the German archives on Germany's own historical records.

The parallel to Hungary is direct. Both cases involve the mass publication of records documenting individual participation in a totalitarian regime, and both demand that the data be read in context rather than taken at face value. As historian Johannes Tuchel observed about the NSDAP cards, a membership record is "the beginning of the research, not the end" — a sentiment the Hungarian Archives echo almost word for word. 

The overarching lesson from both episodes is important: historical public interest carries exceptional weight when dealing with totalitarian-era records — but it does not exempt anyone from the obligations of accuracy, context, and respect for personal rights, including privacy.

Az Országgyűlés elfogadta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot. Várhatán napokon belül kihirdetésre kerülhet a törvény (frissítés: 2026. évi LI. törvényként kihirdetésre került). Az alábbiakban röviden bemutatom az elfogadott javaslatban foglaltakat, illetve azt, hogy az elfogadott törvényjavaslat és az ezzel hatályon kívól helyezésre kerülő 2003. évi III. törvényben foglaltak miként viszonyulnak egymáshoz, miben jelent elmozdulást az új szabályozás a korábbiakhoz képest. 

Az "ügynökakták" nyilvánossága szempontjából a lényeg, hogy - közérdekből nyilvános adatként - az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Levéltár vagy ÁBTL) hivatalos honlapján, digitális formában, személyazonosítás nélkül, - a meg nem ismerhető adatok kivételével - korlátozástól mentesen, díjmentesen, kereshető formában bárki számára hozzáférhetővé teszik az alábbi iratokat: 

• hatos kartonon felvett - az érintett személy személyi azonosítója, illetve a hatos karton hátoldalán esetlegesen szereplő, az érintett személy egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adat kivételével - valamennyi adatot,
• B-naplóban és B-dossziéban szereplő - a megfigyelt és a harmadik személyre vonatkozó adatok, illetve az érintett személy egészségi állapotára, kóros szenvedélyére, szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kivételével - valamennyi adatot,
• mágnesszalagon a „H”-jelű adattárolóról készített valamennyi, a minősített adat fogalma alá nem eső leíró adatot.
  

A Levéltár – a 2026. július 31-én kezelésében lévő iratok tekintetében –

• a hatos kartonon felvett, a B-naplóval összefüggő, valamint a mágnesszalagon a „H”-jelű adattárolóról készített valamennyi, a minősített adat fogalma alá nem eső leíró adatot 2026. október 20-án,
• a B-dossziéval összefüggő adatokat 2026. október 20. napjától folyamatosan, de legkésőbb 2027. február 25. napjáig teszi közzé.

A 2026. július 31. napja után a Levéltárba kerülő, adatok közzétételét a Levéltár folyamatosan végzi.

(A közzététel dátumválasztásai – 2026. október 20. [illetve 2026. november 4.], az 1956-os forradalom 70. évfordulójához kapcsolódóan, illetve a 2027. február 25-ig, azaz a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig – szimbolikus jelentőségűek.)

A német adatvédelmi hatóságok konferenciája (DSK) 2026. június 17-én állásfoglalást adott ki az integrált érzékelési és kommunikációs (Integrated Sensing and Communication, "ISAC") technológia adatvédelmi vonatkozásairól, amely a hatodik generációs (6G) WiFi- és mobilhálózati szabványosítás központi eleme lesz. A dokumentum alapvető jelentőségű, hiszen egy olyan technológiai paradigmaváltást vizsgál, amely gyökeresen átalakíthatja a személyes adatok gyűjtésének és kezelésének keretrendszerét.

Az alábbiakban - a DSK állásfoglalására támaszkodva - összefoglalom az új technológiában rejlő lehetőségeket és a legfontosabb adatvédelmi vonatkozásokat. 

The tasks of the AI market surveillance authority have been officially transferred to the Minister of Science and Technology in Hungary, following the publication of Government Decree No. 139/2026 (VIII.31.) on the modification of Gov. Decree 90/2026. (V.13.) on the Duties and Powers of the Members of the Government. On the basis of the amendment, the Minister of Science and Technology has become the Minister responsible for business development with regard to AI-related business development tasks. (See Section 168/A. of Gov. Decree No. 90/2026. (V.13.).)

Az MI piacfelügyeleti hatósági feladatok - hivatalosan is - átkerültek a tudományos és technológiai miniszterhez, miután a Magyar Közlöny augusztus 31-i számában megjelent a Kormány 139/2026. (VIII. 31.) Korm. rendelete a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet módosításáról és a módosítás alapján a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vállalkozásfejlesztési feladatok tekintetében a tudományos és technológiai miniszter lett a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter (Lásd 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet új 168/A. §-át.)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) négy olyan határozatot is közzétett, amelyek mind webáruházak adatkezelési tájékoztatási gyakorlatát vizsgálták, és mindegyik esetben megállapította a GDPR megsértését. A négy ügy alapján kirajzolódik, hogy a hatóság milyen szempontok alapján ítéli meg a webshopok adatvédelmi tájékoztatóit, és milyen szigorral szankcionálja a hiányosságokat. Az alábbiakban összefoglaljuk a tényállásokat, a feltárt jogsértéseket, a kiszabott szankciókat, majd gyakorlati tanulságokat fogalmazunk meg - elsősorban, de nem kizárólag - webáruházak számára annak érdekében, hogy a hasonló adatvédelmi jogsértések megelőzhetők legyenek. (A NAIH egyébként már korábban is kiemelt figyelmet fordított a webáruházak adatkezelési gyakorlatában, 2017-ben például külön tájékoztatót tett közzé a webáruházakra vonatkozó adatvédelmi követelményekről.)

A bűnüldözési célú adatmegőrzés kérdése már hosszú ideje borzolja az EU-ban a kedélyeket. A vita időről-időre fellángol, különösen mióta az Európai Unió Bírósága (EUB) 2014. áprilisában érvénytelenítette a 2006/24/EK adatmegőrzési irányelvet (C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyek). A magyarországi szabályozással kapcsolatban is lenne tennivaló, miután az Alkotmánybíróság (AB) 15/2022. (VII. 14.) AB határozatával megállapította, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) bűnüldözési célú adatmegőrzésre vonatkozó szabályozása alkotmányos hiányosságokat mutat. Hiába szabott azonban az AB 2022. december 31-ig tartó határidőt az Országgyűlésnek a mulasztásos alkotmánysértés orvoslására, erre a mai napig nem került sor. A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja alapján azonban felcsillan a remény, hogy az Eht. módosítására a 15/2022. (VII. 14.) AB határozatnak és az EUB vonatkozó döntéseinek megfelelően sor kerülhet. 

Az alábbiakban röviden áttekintem az AB határozat lényegét, a szükséges jogszabályi változások irányát, az uniós kontextust és a piaci szereplők várható felkészülési feladatait.