Az elmúlt napokban óriási figyelem övezte az új pápa megválasztását és természetesen ez a figyelem kiterjed arra is, hogy a frissen megválasztott - és a pápai trónt elfoglaló Rober Prevost, pápai névként a XIV. Leót választó - új egyházfő mit tekint a legkiemelkedőbb témáknak, mire kíván az elkövetkezendő időszakban kiemelt hangsúlyt fektetni. Az új pápa az első megszólalásaiban – a háboró és béke, valamint az igazságosság és az elesettek segítése mellett – kiemelten szólt a mesterséges intelligencia (MI) jelentette kihívásokról is, amelyekre az emberiségnek megfelelő választ kell találnia.
A Bíborosi Kollégiumnak címzett üzenetében XIV. Leó pápa – más megszólalásaival összhangban – kitért az MI jelentette kihívásokra és egyúttal utalt arra is, hogy a pápai névválasztás is összefüggésben van az MI jelentette forradalmi változásokkal és az azok kezelése érdekében szükséges feladatokkal:
Érezve, hogy ugyanezen az úton kell folytatnom, úgy döntöttem, hogy felveszem a XIV. Leó nevet. Ennek különböző okai vannak, de főleg azért, mert XIII. Leó pápa történelmi Rerum novarum enciklikájában az első nagy ipari forradalom kontextusában foglalkozott a társadalmi kérdéssel. Napjainkban az Egyház mindenkinek felajánlja társadalmi tanításának kincstárát, válaszul egy újabb ipari forradalomra és a mesterséges intelligencia területén bekövetkezett fejleményekre, amelyek új kihívások elé állítják az emberi méltóság, az igazságosság és a munka védelmét. (kiemelés tőlem)
Mi az a Rerum Novarum?
A Rerum Novarum (a teljes szövege magyarul elérhető itt) XIII. Leó pápa enciklikája a munkáskérdésről (az első pápai szociális körlevél), amelyet 1891. május 15-én adtak ki és amely jelentős szerepet játszott az ipari forradalom gerjesztette társadalmi változásokra adható – keresztény alapokon nyugvó – válaszok kialakításában, a szociális jogok, a munkásság helyzetének jobbítását célzó irányzatok erkölcsi megalapozásában. A társadalmi igazságosság iránti igény megjelenítésével és ennek a közgondolkodában való megfelelő keretbe helyezése kapcsán a Rerum Novarum enciklika meghatározó jelentőségű dokumentummá vált, amelynek jelentősége túlmutat a Katolikus Egyház keretein (számos modernnek tekinthető munkajogi vívmány visszavezethető az enciklikában megjelenő elvekre).
Mi várható XIV. Leó pápától az MI-vel kapcsolatban?
Nyilván korai lenne részleteiben tárgyalni azt, hogy pontosan milyen módon viszi tovább a XIV. Leó pápa a mesterséges intelligenciával kapcsolatos gondolkodást, milyen válaszokat kínál majd a számos égető kérdésre, amit az MI az emberiség számára jelent. (Már most roppant félrevezetőnek tűnnek az olyan kattintásvadász címadások, mint pl. az Index beszámolójának címe, miszerint „Hivatalosan még nem iktatták be, de már hadat üzent a mesterséges intelligenciának XIV. Leó”. Erről szó sincs. Önmagában az, hogy korunk egyik legnagyobb kihívásával kiemelten foglalkozni kell, nem jelenti az MI elutasítását vagy „hadüzenetet”. XIII. Leó pápa esetében az első ipari forradalomra válaszul kiadott „Rerum novarum” enciklika kapcsán is fontos kiindulás volt, hogy a folyamatban lévő társadalmi változásokra kívánt katolikus választ adni, de nem a teljes elutasítás vagy „hadüzenet” formájában, hanem megértve a változások hátterlt és a megértésből kiindulva adott fontos iránymutatást a további gondolkodáshoz.)
Fontos azt is kiemelni, hogy nem előzmény nélküli a Katolikus Egyház részéről a téma tárgyalása. Az idei év elején (2025. januárjában) jelent meg – a Hittani Dikasztérium, valamint a Kultúra és Nevelés Dikasztérium közös jegyzékeként – az „ANTIQUA ET NOVA - Note on the Relationship Between Artificial Intelligence and Human Intelligence”. (Rövid magyar nyelvű összefoglaló a dokumentum kapcsán elérhető pl. itt Bagyinszki Ágoston OFM „tollából”.)
Az elmúlt években – az „Antiqua et Nova” („Régi és új”) mellett is – számos olyan, akár közvetlenül Ferenc pápától származó megnyilatkozást is találhatunk, amely szintén előzményül szolgálhat XIV. Leó pápa MI-t érintő jövőbeni iránymutatásaihoz. (Ferenc pápa MI-t érintő gondolataihoz lásd pl. ezt az összefoglalót.) Ahogy a „Rerum novarum” esetében sem arról volt szó, hogy az ipari fejlődés előidézte változások elutasítása történt volna meg, a Ferenc pápa vezette Egyház is úgy viszonyult a mesterséges inelligenciához, hogy elismerte annak lehetséges pozitív hatásait, az emberiség számára kibontható széles lehetőségeket, amelyeket ez a technológia hordozni képes, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy csak akkor tudja az MI igazán a „közjót” szolgálni, ha megfelelő etikai keretek között alkalmazzuk és mindvégig az ember marad a középpontban. (Lásd például ezt a 2020-as pápai üzenetet a téma kapcsán, amely a „The 'Good' Algorithm? Artificial Intelligence: Ethics, Law, Health” c. vatikáni konferencia résztvevőihez szólt, illetve a 2024. január 1-i Béke Világnapjára megfogalmazott üzenetet, amely a „Mesterséges intelligencia és a béke” címet viselte. Ehhez kapcsolódóan lásd a „Rome Call for AI Ethics” dokumentumot, amely a fentiek jegyében is kifejezte az MI fejlesztés és használat megfelelő etikus keretek közé helyezését, és amelynek aláírói között olyan nagyvállalatok képviselői is szerepelnek, mint a Microsoft vagy az IBM. )
Ha nem is tudhatjuk pontosan, hogy milyen válaszok születnek a közeljövőben a Katolikus Egyház részéről az MI jelentette kihívásokra, a pápai névválasztás és annak indokolása, illetve a Rerum Novarum-ra utalás sokat sejtet. A kihívások közül, amelyeket a mesterséges intelligencia intéz a jelenkor társadalma felé, számosnak a gyökereit megtalálhatjuk az ipari forradalom indukálta változások között, így a vagyonok koncentrációja, a kiszolgáltatottság növekedése, marginalizálódás vesélye, környezeti veszélyek, természeti erőforrások túlhasználata (ez utóbbi téma kapcsán érdemes utalni Ferenc pápa „Laudato sí” kezdetű enciklikájára is, amely a környezetvédelmi kérdéseket és az azokra adható katolikus válaszokat járja körül). Ezen kihívások kapcsán a válaszok megtalálásához is lehet meríteni magából a Rerum Novarumból, illetve az enciklikát követően kibomló bőséges irodalomból. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt várjuk, hogy az emberi méltóság (emberközpontúság), az igazságosság és a közjóra törekvés, a szolidaritás és a szociális felelősségvállalás olyan építőkövek, amelyekre az MI-t megfelelő keretek között tartani kívánó etikai keretrendszernek épülnie kell.
Mi mondanak a világvallások az MI-ről?
Bár a téma részletesebb áttekintése messze meghaladná e poszt kereteit, érdemes utalni arra, hogy természetesen nem csak a Katolikus Egyház szentel az elmúlt években kiemelt figyelmet a mesterséges intelligenciának, hanem a kérdés hasonlóan foglalkoztatja más vallások képviselőit is. Az MI jelentette kihívás megjelenik – többek között – az iszlám, a hindu vagy a buddhista vallások képviselőinek gondolkodásában is (lásd például itt, itt, itt). A vallások közötti párbeszéd ebben a kérdésben is elengedhetetlen, hogy megtalálható legyen az a közös minimum, amely egy globális technológia olyan etikai keretrendszerét adhatja, amely szintén globálisan alkalmazható.