Az elmúlt héten az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. Az aránytalan és szükségtelen jogkorlátozás kapcsán számos fontos szempont emelhető ki és az elmúlt napokban sokan és sokféleképpen ki is emelték ezeket a szempontokat. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy a tilom esetleges megsértése esetén a résztvevők is szabálysértést követnek el, akik ezért pénzbírsággal sújthatók. A szabálysértések felderítése és a jogkövetkezmények alkalmazása során pedig bevetésre kerül az arcképelemző tevékenység (arcfelismerés), így akár távolról beazonosítva a nem engedélyezett gyűlésen megjelenő polgárokat. Ebben a posztban az arcfelismerő rendszerek alkalmazásával foglalkozom, hiszen a jogkorlátozásnak ez is egy nagyon fontos eszköze, amely a polgárok szabadságának súlyos korlátozása már csak azáltal is, hogy az eszköz alkalmazásának puszta lehetősége sokakat elriaszthat attól, hogy demokratikus jogaikat gyakorolják (vélhetően éppen ez volt a szabályozás célja).
Bár több helyen is leírták, miszerint az arcképelemző tevékenység jelenlegi formájában vélhetően nem alkalmas arra, hogy tömeges igényeket szolgáljon ki, azaz pl. egy tüntetés több ezer, akár több tízezer résztvevőjét rövid időn belül nem lehet így azonosítani (ez a jelenlegi folyamat szerint akár hónapokat is igénybe vehet), de ettől függetlenül az azonosíthatóság lehetősége önmagában kifejtheti a visszataró hatást. (Az arcképelemzési tevékenység végzésének folyamatának rövid leírását lásd alább.)
A KiMitTud rendszerben elérhető 2020-as adatigénylés szerint egyébként 2018-ban összesen 12.371, 2019-ben összesen 18.416 kérelem érkezett ismeretlen személy azonosításának elemzői támogatása érdekében.