Az Európai Bizottság két új irányelv elfogadására tett javaslatot: egyrészt a hibás termékekért való felelősségre (termékfelelősség) vonatkozó, eredetileg 1985-ben elfogadott irányelv (85/374/EEC) felülvizsgálatát, másrészt a mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggésben felmerülő szerződésen kívüli károkozás szabályainak harmonizálását javasolja a Bizottság. 

1. Miért egyszerre jelent meg ez a két javaslat? 

Az Európai Unióban az elmúlt években nagyon intenzív jogalkotás bontakozott ki az adatokat, adatvédelmet, adat- és kiberbiztonságot, hálózatok biztonságát, a mesterséges intelligenciát és a digitális szolgáltatásokat illetően. Ezek a nagyon szerteágazó témák sok szálon kapcsolódnak egymáshoz, hiszen az egyre inkább összekapcsolttá és digitálissá váló világban alkalmazott eszközök, igénybe vett szolgáltatások óriási mennyiségű adat keletkezését és kezelését jelentik, ugyanakkor komoly biztonsági és felelősségi kérdéseket is felvetnek. 

A felelősségi szabályok hozzáigazítása a megváltozott körülményekhez különösen fontos eleme a szabályozásnak, hiszen egyrészt - az egyre bonyolultabb digitális ökoszisztémának is köszönhetően - fontos tisztázni, hogy károk bekövetkezése esetén ki tartozik felelősséggel, másrészt az érintett termékek és szolgáltatások működésének sajátosságai miatt a bizonyítási kérdések (hogyan alakul a bizonyítási teher, milyen vélelmek alkalmazandók, stb.) is kiemelt jelentőséget kapnak.   

2. Miért irányelvi formát választott a Bizottság?

Olyan területekről van szó, amelyek tekintetében a tagállami jogrendszerek jelentős eltéréseket mutathatnak, hiszen a most megjelentetett szabályozási javaslatok a tagállamok polgári jogi, illetve polgári eljárásjogi szabályait érintik, így indokolt, hogy a szabályozás átültetésére minden tagállamban olyan módon kerülhessen sor, amely megfelelően illeszkedik az adott tagállam jogrendszerébe, meglévő szabályai közé. 

3. Milyen főbb szabályokat tartalmaznak a most javasolt irányelvek? 

Az MI-vel kapcsolatos felelősségi szabályokat érintő irányelv (MI felelősségi irányelv) tervezete elsősorban bizonyítási kérdésekkel foglalkozik: 

• a bizonyítékokhoz történő hozzáférésre vonatkozó szabályokat állapít meg, amelyek alapján a magas kockázatú MI rendszerek tekintetében segíti a kárt szenvedett felet az eljárásban, 
• megdönthető vélelmet állít fel, amely szerint, ha az alperes (akivel szemben a kár miatt igényt érvényesítenek) nem tesz eleget a bíróság bizonyíték szolgáltatására vonatkozó felhívásának, akkor a bíróságnak azt kell vélelmeznie, hogy az alperes nem járt el kellő körültekintéssel az érintett MI rendszer alkalmazása kapcsán,
• megdönthető vélelmet állít fel atekintetben is, hogy oksági kapcsolat áll fenn  az alperes mulasztása és az MI rendszer által létrehozott eredmény (vagy éppen az eredmény létrehozásának elmaradása) között, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
  • az alperes a rá vonatkozó gondossági szabályoknak nem felelt meg, 
  • az ügy körülményei alapján valószínűsíthető, hogy a mulasztás befolyásolta az MI rendszer által előállított eredményt (vagy annak hiányát),
  • a felperes igazolta, hogy az MI rendszer által kibocsátott eredmény (vagy annak hiánya) okozta a kárt.

Magas kockázatú MI rendszerek esetében a kár és az alperesi mulasztási kapcsolat közötti oksági kapcsolatra vonatkozó vélelem fennállása kapcsán további részletszabályokat is megállapít a javaslat.   

A termékfelelősségi szabályokat érintő javaslat a korábbi szabályok modernizálása, a digitális kor követelményeihez igazítása révén igyekszik előmozdítani a digitális gazdaság hatékony működését. Az új szabályozás figyelembe veszi az új működési modelleket, a digitális eszközök (így különösen IoT termékek) sajátosságait, az EU-n belüli és az EU-n kívüli gyártók helyzete közötti eltéréseket, azokat a helyzeteket, amikor a hibát a termékhez kapcsolódó szoftver (szoftverfrissítés, vagy annak hiánya), illetve valamely kiberbiztonsági sérülékenység okozza. 

4. Hogyan viszonyul az MI felelősségi irányelv az MI rendelethez? 

Az MI rendeletre vonatkozó tervezetet 2021-ben tette közzé a Bizottság és ebben az MI fejlesztés és alkalmazás keretszabályait, követelményrendszerét (különös tekintettel a magas kockázatú MI rendszerekre) kívánja megteremteni az uniós jogalkotó. A rendelet célja, hogy az MI alkalmazásával kapcsolatos kockázatokat megfelelően kezelje, illetve csökkentse. Az MI felelősségi irányelv - építve az MI rendeletben meghatározásra kerülő követelményekre - a bekövetkező károk esetén az igényérvényesítéshez nyújt segítséget a kárt elszenvedő személyeknek.    

5. Mik a következő lépések?

A javaslatnak a szokásos jogalkotási folyamaton kell keresztülmennie, amely során az Európai Parlament és a Tanács is megvitatja majd a tervezetet és végül egy kompromisszumos szöveg elfogadására kerülhet sor. Az irányelvek hatályba lépését követően a tagállamoknak 12 hónapjuk lesz a tervezet szerint, hogy átültessék a jogrendszerükbe az új szabályokat.