A mesterséges intelligenciát érintő szabályozás a figyelem középpontjában áll, hiszen néhány napja jelent meg az Egyesült Államok elnökének rendelete az MI szabályozása kapcsán, az EU-ban pedig gőzerővel zajlik az MI-re vonatkozó rendelet szövegének a véglegesítése a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti egyeztetések (trilógus) keretében.  

A jogi szabályozás kapcsán mindig kulcskérdés, hogy a szabályozás mire vonatkozik, mi a tárgya, a hatálya, mit kell pontosan érteni a fogalmak alatt, amelyeket a szabályozás használ. Az alapvető fogalmi meghatározások, azok pontossága vagy éppen pongyolasága, illetve értelmezése jelentősen befolyásolhatja, hogy mikor és mire kell alkalmazni egy adott jogszabályt.

Sokszor egészen egyszerű jelenségek precíz fogalmi meghatározása sem egyszerű, még inkább így van ez olyan fogalmak esetében, amelyek nagyon összetett jelenségeket érintenek. A mesterséges intelligencia éppen egy ilyen, nagyon nehezen vagy máshonnan nézve, nagyon sokféleképpen meghatározható fogalom, hiszen alapvetően egy gyűjtőkategória, amely számos különböző technológiát fog össze. 

A különböző jogszabályok, tervezetek, ajánlások által alkalmazott MI definíciók is számos esetben mutatnak kisebb-nagyobb eltérést (egy nagyon jó összehasonlító válogatás a különböző dokumentumokban megjelenő definíciókból elérhető itt).

Az OECD által 2019-ben elfogadott (és 2023. november 8-án módosított) ajánlásában is szereplő definíció gyakran jelentett hivatkozási alapot az MI-re vonatkozó újabb szabályozási kezdeményezések kapcsán és lényegében ennek a (2019-es) fogalmi meghatározásnak az alapján tett javaslatot az Európai Parlament is az MI rendelet tervezetében szereplő definícióra (elvetve a Bizottság által eredetileg javasolt kissé nehézkes verziót). Az Egyesült Államok elnökének MI-re vonatkozó rendelete is az OECD javaslatban szereplőhöz nagyon hasonló meghatározást tartalmaz. 

A fenti 2019-es OECD definíció módosítása alapján az MI redszer - OECD szerinti - új meghatározása a következő:

An AI system is a machine-based system that, for explicit or implicit objectives, infers, from the input it receives, how to generate outputs such as predictions, content, recommendations, or decisions that [can] influence physical or virtual environments. Different AI systems vary in their levels of autonomy and adaptiveness after deployment. 

Nem hivatalos, saját fordítás: Az MI rendszer olyan gépi alapú rendszer, amely explicit vagy implicit célok esetén a kapott bemenetből arra következtet, hogyan hozhat létre olyan kimeneteket, például előrejelzéseket, tartalmat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy virtuális környezetet. A különböző MI rendszerek eltérő mértékű autonómiát és alkalmazkodóképességet biztosítanak a telepítés után. 

Ábra forrása: OECD (https://oecd.ai/en/ai-principles)

Mi változott?

• Kikerült a rendszer elé állított célok meghatározásából, hogy azoknak ember által meghatározottnak kell lenniük. 
• Megjelent a definícióban, hogy a kapott bemenetből "dolgozik" a rendszer.
• A kimeneti oldalon a felsorolásban megjelent a "tartalomra" utalás (pl. képek, szövegek). (Ez nyílván a generatív MI megoldások legújabb térhódítására is reagál.) 
• A "valós" helyett "fizikai" környezetre gyakorolt hatás jelenik meg. 
• A rendszerek jellemzőjeként megjelent - a bizonyos fokú autonomómia mellett - az eltérő mértékű alkalmazkodóképesség is, a telepítés után. 

(A változások okairól röviden lásd az új definíció megjelenéséről tudósító cikket.)

Miért érdekes ez?

• Egyrészt az új definíciója célja a "jövőállóság" volt, hiszen 2019 óta a technológiát érintően is számos előrelépés történt. 
• Másrészt a változással az OECD az EU-s rendeletalkotási folyamathoz is hozzá tud járulni, hiszen így ez még időben történt, hogy az MI rendeletben is ennek megfelelő meghatározás szerepeljen.