Július végén hirdetett ítéletet az Európai Bíróság a Fashion ID-ügy néven elhíresült ügyben (C-40/17. sz.), amely az adatkezelő fogalmának értelmezésével és a közös adatkezelés kérdésével foglalkozott. Az alapvetően tisztázandó kérdést az jelentette, hogy a weboldal üzemeltetőjének és a Facebooknak miként alakul a szerepe a Facebook "Tetszik" ("Like") gombjának elhelyezése és a "Tetszik" gomb használatához kapcsolódó adatkezelések tekintetében. 

Emlékezetes, hogy tavaly nyáron a C-210/16. sz., Wirtschaftsakademie Schleswig‑Holstein-ügyben a Facebook rajongói oldalak (fan page) kapcsán hozott a Bíróság olyan ítéletet, amely kimondta, hogy a rajongói oldal üzemeltetője és a Facebook közös adatkezelőnek minősülnek: "az „adatkezelő” [...] fogalma kiterjed a valamely közösségi hálózaton fenntartott rajongói oldal adminisztrátorára." 

Az Adatvédelmi Hatóság (NAIH) 1 millió Ft összegű bírságot szabott ki júniusban az érintett törlésre vonatkozó kérelmének elutasítása és jogalap nélkül történő adatkezelés, illetve a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elveinek megsértése miatt (NAIH/2019/2402). 

A határozat több tekintetben is érdekes és fontos megállapításokat tartalmaz: egyrészt az érdekmérlegelési teszt elvégzésével és tartalmával (eredetitől eltérő célra történő adatkezelés kapcsán), illetve egyes információk üzleti titokként kezelésével kapcsolatban.

Júniusban két újabb bírságot kiszabó határozatot hozott és tett közzé a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH). Egyik határozatában a BRFK-t marasztalta el a Hatóság incidenskezeléssel kapcsolatos hiányosságok miatt, míg a másik határozatban a törléshez való jog megsértése, illetve a nem kellően alátámasztott jogos érdekre alapozott adatkezelés vezetett a bírság kiszabásához. 

Jelen posztban a BRFK-t érintően hozott határozat főbb tanulságait mutatom be. 

Az elmúlt héten az adatvédelmi kérdések iránt érdeklődök csak kapkodták a fejüket. Kezdve azzal, hogy a brit adatvédelmi hatóság (ICO) belengetett néhány komoly adatvédelmi bírságot a GDPR alapján, tárgyalást tartott az Európai Bíróság (ECJ) az EU-n kívüli adattovábbításokat érintően, majd az Európai Adatvédelmi Testület júliusi ülésén fogadtak el több fontos iránymutatást és véleményt, a NAIH újabb határozatokat publikált pénteken és az Egyesült Államokban a Facebook tekintetében 5 milliárd dollár összegű bírság kiszabásáról jelentek meg hírek. 

Az adatvédelem az elmúlt években fokozatosan egyre nagyobb figyelmet kapott, párhuzamosan azzal, hogy az adatok egyre fontosabb szerepet játszanak a gazdaságban és életünk minden területén adatokra épülő szolgáltatások vesznek bennünket körül. A fenti események pedig mutatják, hogy a növekvő mértékű adatkezelés számos kihívást jelent adatkezelők, érintettek, szabályozók és a hatóságok számára is. 

Nézzük a fenti eseményeket egy kicsit részletesebben! 

Személyes adatokat tartalmazó adatbázisokat is érintő jogügyletek során, amikor az adatkezelő személyében változás következik be, szükséges az adatvédelmi kérdések, többek között az adattovábbítás jogalapjának, a továbbítható adatok körének és az érintettek megfelelő tájékoztatásának a megfelelő rendezése.

A téma a NAIH korábbi gyakorlatában is több alkalommal felmerült (még a GDPR előtt, lásd pl. itt és itt, illetve az előzetes tájékoztatásra vonatkozó, 2015-ös ajánlás szintén kitér erre a kérdésre, IV.3. pont). Eszközértékesítési ügyletek (asset deal) kapcsán a német adatvédelmi hatóságok konferenciája (Datenschutzkonferenz; DSK) egy friss határozatában (2019. május 24.) szintén foglalkozott a kérdéssel (angol nyelvű összefoglaló elérhető itt). 

Elfogadta a Parlament a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzéséről és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt, amely - többek között - a 2017/828/EU irányelv átültetését szolgálja. A kihirdetést követően a jogszabály szakaszosan lép hatályba, a részvényesek azonosításra vonatkozó részeket 2020. szeptember 3-át követő részvényesi azonosításra, társasági eseményről való részvényesi tájékoztatásra, közgyűlési szavazásra kell alkalmazni.

A new EU directive on open data and the re-use of public sector information has been published (Directive 2019/1024). The new directive replaces Directive 2003/98/EC on the re-use of public sector information, as amended by Directive 2013/37/EU. The new directive shall be implemented by Member States until June 17, 2021.

The subject matter regulated by the Directive is very complex and requires a number of exceptions to its application, as access to data concerns many other areas, in particular the protection of intellectual property or personal data.

The aim of the Directive is to establish a set of minimum rules governing the re-use and the practical arrangements for facilitating the re-use in order to promote the use of open data and stimulate innovation in products and services.

Kihirdetésre került az Európai Unió új irányelve a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (2019/1024 irányelv). Az új szabályozás - a 2013/37/EU irányelvvel módosított - a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvet váltja fel. 

Magyarországon a 2003/98/EK irányelvet (és módosítását) a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény ültette át, ezt kell majd módosítani vagy új törvénnyel felváltani 2021. június 17-ig. 

There are several legal aspects related to the use of drones, including a number of data protection issues.

Although no comprehensive legislation has been enacted so far in Hungary, the Hungarian Data Protection Authority (Hungarian DPA) has, similarly to other data protection authorities, summarized the main data protection aspects of the use of drones for various purposes (public, commercial and private) in a recommendation a few years ago, and proposed further legislation. (In the meantime, legislation has been adopted on aviation aspects  of the use of drones but the data protection issues were not covered.)

The issue is also discussed on the European level. At the end of November 2018, the so-called Amsterdam Declaration on the direction for a common European drone service market has been approved.

A drónok használatával kapcsolatban több jogi kérdés is felmerül, többek között számos adatvédelmi kérdés is egyértelmű rendezésre vár. Bár átfogó jogszabály eddig Magyarországon nem született a témában, néhány éve a Hatóság egy ajánlásban foglalta össze a különböző célú (állam-, kereskedelmi-, illetve magáncélú) drónhasználathoz kapcsolódó legfontosabb adatvédelmi szempontokat, egyúttal javaslatot tett a jogalkotásra. (Időközben a légügyi vonatkozások tekintetében sor került részleges jogalkotásra, amely - többek között - érintette a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt és kapcsolódó rendeleteket is. A tervek szerint átfogóbb szabályozás is történt volna 2017-ben, amelyre végül nem került sor. A NAIH a 2017-ben zajló jogalkotás során is véleményezte a készülő jogszabályok tervezetét.)

A kérdés európai szinten is napirenden van. 2018. november végén fogadták el az ún. Amszterdami Nyilatkozatot a közös európai drón szolgáltatási piachoz szükséges irányokról.