A mesterséges intelligenciát érintő szabályozás a figyelem középpontjában áll, hiszen néhány napja jelent meg az Egyesült Államok elnökének rendelete az MI szabályozása kapcsán, az EU-ban pedig gőzerővel zajlik az MI-re vonatkozó rendelet szövegének a véglegesítése a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti egyeztetések (trilógus) keretében.
A jogi szabályozás kapcsán mindig kulcskérdés, hogy a szabályozás mire vonatkozik, mi a tárgya, a hatálya, mit kell pontosan érteni a fogalmak alatt, amelyeket a szabályozás használ. Az alapvető fogalmi meghatározások, azok pontossága vagy éppen pongyolasága, illetve értelmezése jelentősen befolyásolhatja, hogy mikor és mire kell alkalmazni egy adott jogszabályt.
Sokszor egészen egyszerű jelenségek precíz fogalmi meghatározása sem egyszerű, még inkább így van ez olyan fogalmak esetében, amelyek nagyon összetett jelenségeket érintenek. A mesterséges intelligencia éppen egy ilyen, nagyon nehezen vagy máshonnan nézve, nagyon sokféleképpen meghatározható fogalom, hiszen alapvetően egy gyűjtőkategória, amely számos különböző technológiát fog össze.