A bűnüldözési célú adatmegőrzés kérdése már hosszú ideje borzolja az EU-ban a kedélyeket. A vita időről-időre fellángol, különösen mióta az Európai Unió Bírósága (EUB) 2014. áprilisában érvénytelenítette a 2006/24/EK adatmegőrzési irányelvet (C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyek). A magyarországi szabályozással kapcsolatban is lenne tennivaló, miután az Alkotmánybíróság (AB) 15/2022. (VII. 14.) AB határozatával megállapította, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) bűnüldözési célú adatmegőrzésre vonatkozó szabályozása alkotmányos hiányosságokat mutat. Hiába szabott azonban az AB 2022. december 31-ig tartó határidőt az Országgyűlésnek a mulasztásos alkotmánysértés orvoslására, erre a mai napig nem került sor. A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja alapján azonban felcsillan a remény, hogy az Eht. módosítására a 15/2022. (VII. 14.) AB határozatnak és az EUB vonatkozó döntéseinek megfelelően sor kerülhet. 

Az alábbiakban röviden áttekintem az AB határozat lényegét, a szükséges jogszabályi változások irányát, az uniós kontextust és a piaci szereplők várható felkészülési feladatait.

Megjelent az Országgyűlés honlapján az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/274.). A javaslat az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala szempontjából egy lényeges kérdésben kíván előrelépést elérni, nevezetesen az iratok minősítésének felülvizsgálatával kapcsolatban. Ahogy azt a törvényjavaslat indokolása is kiemeli, a javaslat csak az első lépés az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatalához szükséges jogalkotási lépések sorában, az iratok minősítésének felülvizsgálatával párhuzamosan kerül sor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény (ÁSzTLtv.), valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI törvény (Ltv.) felülvizsgálatára. A sorrend nem véletlen, ahhoz, hogy az október 22-i határidő tartható legyen, a minősítések felülvizsgálatának minél előbb meg kell kezdődnie. 

A múlttal való szembenézés kapcsán fontos mérföldkő lehet Magyarországon az ún. "ügynökakták" - idén október 22-ére tervezett - nyilvánosságra hozatala, amely az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott, hiszen beszélt róla Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter is, sőt már Kormány határozat is született a témában. (A témáról általánosságban itt, az adatvédelmi vonatkozásokról pedig itt írtam korábban.)

A kommunista rendszerrel valamilyen formában együttműködő személyekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala kapcsán többféle megoldást találhatunk Közép-Európában. Ugyanakkor érdekes, és talán az "ügynökakták" magyarországi nyilvánosságra hozatala kapcsán is releváns fejlemény, hogy az Egyesült Államok Nemzeti Archívuma (NARA) a közelmúltban online elérhetővé tette a kezelésében lévő, a német NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) tagságra vonatkozó iratanyagokat, amelyeket többnyire még a II. világháború után másoltak le (mikrofilmre) és őriztek meg. Az alábbiakban röviden az NSDAP-tagságra vonatkozó információk közzétételével foglalkozom annak érdekében, hogy lássuk, jelenthet-e ez - bármilyen szempontból - példát az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala kapcsán.    

A NAIH állásfoglalást adott ki, amelyben egy gyakorlati, de rendszerszintű kérdésre reagál: hogyan érvényesül Magyarországon az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló, úgynevezett Tromsø-i Egyezménye, és mennyiben illeszkedik ehhez az Infotv. szabályozása? Az Egyezmény Magyarországon 2020. december 1-jén lépett hatályba, és ezzel a magyar jogrendszer részévé vált. A Hatóság ugyanakkor következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az Egyezmény nem alkalmazható közvetlenül egyedi jogviták eldöntésére, hanem annak követelményeit a belső jogon keresztül kell érvényesíteni.

A Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/174.). A törvényjavaslat számos törvényt módosít és fontos lépéseket irányoz elő a jogállamisággal és a korrupcióellenes intézkedésekkel kapcsolatban. A törvényjavaslatról szóló beszámolók kiemelik a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítását, az Integritás Hatóság megerősítését, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvá-k) fokozatos megszüntetését és még számos fontos rendelkezést (lásd pl. a Portfolio összefoglalóját itt és a Telexét itt). A javaslatcsomagról szóló beszámolókban a rövid említésen túl arról kevesebb szó esik, hogy a törvényjavaslat - a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökére vonatkozó vagyonnyilatkozattételi szabályok tekintetében - módosítja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) egyes rendelkezéseit is. Az alábbiakban az Infotv. kapcsán előterjesztett módosító javaslatokkal foglalkozom. 

A belga Adatvédelmi Hatóság ("GBA") 2026 májusában hivatalosan bejelentette, hogy a jövőben aktívan élni kíván a büntetőeljárás kezdeményezésének lehetőségével az adatvédelmi szabályok súlyos megsértése esetén. A bejelentés szerint a GBA már be is nyújtott egy közvetlen keresetet egy belga büntető bírósághoz, és fontolgatja a büntetőjogi egyeztetés igénybevételét az ügyészségen keresztül.

A lépés hátterében a GBA döntéseinek felülvizsgálatára jogosult brüsszeli bíróság (Marktenhof) gyakorlata áll, amely a GBA megítélése szerint szisztematikusan jelképes összegekre csökkenti a kiszabott adatvédelmi bírságokat, ezzel aláásva a hatóság jogérvényesítő képességét. 

Június 3-án az Európai Bizottság bemutatta az Európai technológiai szuverenitási csomagot (European Technological Sovereignty Package), amely az EU eddigi legátfogóbb válasza a digitális függőség problémájára. A csomag négy fő elemet tartalmaz: (i) két jogalkotási javaslatot, a Chips Act 2.0-t (csipekről szóló jogszabály) és a Cloud and AI Development Act-et (számítási felhő és a mesterséges intelligencia fejlesztéséről szóló jogszabály, CADA), valamint (ii) két további, nem jogalkotási kezdeményezést, az EU Nyílt Forráskódú Stratégiáját és az Energia Digitalizációs Stratégiai Ütemtervet. Az alábbiakban röviden áttekintem a csomag hátterét, főbb pilléreit, a legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket, a következő lépéseket és a várható gyakorlati hatásokat.

A spanyol kormány 2026. május 26-án fogadta el a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló törvényjavaslatot (Proyecto de Ley Orgánica para el buen uso y la gobernanza de la inteligencia artificial), amelynek célja az EU mesterséges intelligencia rendeletének (MI Rendelet) alkalmazásához kapcsolódóan szükséges  spanyol jogszabályi módosítások elvégzése, a felügyeleti struktúra rendezése. A kormány döntését követően a javaslat a törvényhozás elé kerül.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) nemrégiben nyilvánosságra hozott határozata (NAIH-359-10/2026) 25 millió Ft-os bírságot állapított meg egy transznemű személy személyes és különleges adatainak jogellenes nyilvánosságra hozatala miatt. 

A héten 50 millió forint összegű adatvédelmi bírságot szabott ki a Mediaworks Hungary Zrt.-vel szemben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), arra tekintettel, hogy a cégcsoport három hírportálján (Origó, Magyar Nemzet, Ripost) közzétette a Tisza Párt szimpatizánsainak megszerzett adatait (név, lakcím, telefonszám, e-mail-cím, lakcím geolokációs koordinátája) kereshetővé tévő interaktív térkép elérhetőségét.

Az 50 millió Ft-os bírság soknak tűnhet, ugyanakkor az ügy kapcsán számos olyan tényező is felmerül (kezdve az érintettek nagy számától, a politikai véleményre utaló adat, mint különleges adat érintettségéig), amelyek kapcsán felvetődik a kérdés: valójában sok vagy kevés a most kiszabott adatvédelmi bírság? Az alábbiakban a bírságösszeg meghatározását járom körül.