Az elmúlt években egyre látványosabban alakulnak át a közlekedéshez használt járművek négy (esetleg több, néha kevesebb) keréken guruló számítógépekké. Az összekapcsolt vagy okos járművek rengeteg adatot gyűjtenek a működésük során és az adatgyűjtés nem korlátozódik a használójukra, hanem érinti a szűkebb vagy tágabb környezetüket is. Ez az adatgyűjtés pedig csak fokozódni fog, hiszen olyan technológiai megoldások fejlesztése és tesztelése van jelenleg is folyamatban (pl. különböző önvezető funkciók), amelyek rengeteg adatot gyűjtenek és dolgoznak fel. 

A hálózatba kapcsolt járművek és a mobilitáshoz kapcsolódó adatkezelések kérdése az Európai Adatvédelmi Testület látókörébe is bekerült, és a Testület külön iránymutatásban foglalkozott a témával. A Testület iránymutatása is jól mutatja, hogy a gépjárművekkel összefüggő adatkezelés milyen összetett ökoszisztémába ágyazódik és milyen szerteágazó felhasználási módjai lehetnek a gyűjtött adatoknak. (Érdekes információkat találhatunk a témáról a FIA "MyCar MyData" projektje keretében.) 

Az ilyenfajta adatkezelés egy olyan összetett ökoszisztémán belül zajlik, amely nem korlátozódik pusztán a gépjárműipar hagyományos szereplőire, hanem formáját a digitális gazdasághoz tartozó új szereplők megjelenése is alakítja. Ezek az új szereplők olyan szórakoztatást és tájékoztatást célzó szolgáltatásokat nyújthatnak, mint például az online zenelejátszás vagy az útviszonyokkal kapcsolatos és közlekedési információk biztosítása, illetve olyan vezetéstámogató rendszereket és szolgáltatásokat kínálhatnak, mint a robotpilóta-szoftverek, járműállapot-jelentések, a használatalapú biztosítás vagy a dinamikus térkép. Ezenkívül, mivel a járművek elektronikus kommunikációs hálózatokon keresztül kapcsolódnak össze, a folyamatban részt vevő közútiinfrastruktúra-kezelők és távközlési szolgáltatók szintén fontos szerepet játszanak a járművezetők és az utasok személyes adatait érintő, lehetséges adatkezelési műveletek tekintetében. (Lásd 01/2020. sz. iránymutatás 2. pont, 4. o.)

Tekintettel arra, hogy a gyűjtött és kezelt adatok köre jelentős részben személyes adat, így az adatvédelmi szabályok e tekintetben is alkalmazandók. Egy frissen megjelent elemzés, amelyet a Mozilla Privacy Not Included projektje keretében végeztek, azt mutatta, hogy a vizsgált 25 autógyártó mindegyike (!) tekintetében elkeserítően alacsony szinten van az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.     

Néhány megállapítás a vizsgálatból: 

• A vizsgált 25 autógyártó mindegyike több adatot gyűjt, mint ami a szolgáltatások nyújtásához vagy éppen az ügyféllel való kapcsolat fenntartásához szükséges. Az adatgyűjtés terjedelmét növeli, hogy - éppen az ökoszisztéma összetettsége miatt is - nem csak a használóval való közvetlen interakció révén jutnak adatokhoz a gyártók, hanem a beépített szolgáltatásokon, illetve egyéb okos eszközö integrált használatán keresztül is. Ez vezet oda is, hogy néha nagyon érzékeny, a gépjármű használatához nem igazán kapcsolódó adatok is kezelésre kerülhetnek a gépkocsi gyártói által (pl. szexuális életre vonatkozó adatok). 
• A vizsgálat megállapítása szerint a gyártók 84%-a oszthatja meg az adatokat harmadik felekkel és 76%-uk mondja azt, hogy akár értékesítheti is a gyűjtött adatokat. (A vizsgálat alapján nem egyértelmű, hogy az adatok megosztásának, értékesítésének mi lehet az alapja, illetve, hogy ezekre ténylegesen milyen mértékben kerül sor, de az aránya az ilyen jellegű adattovábbítási lehetőségeknek mindenképpen elgondolkodtató....)
• A vizsgálat szerint a gépkocsit használóknak az esetek döntő többségében (92%) lényegében nincs kontrolljuk az adataik felhasználása felett. (Nehéz megállapítani, hogy ez a megállapítás menniyre erős alapokon nyugszik, mert kevés részlet derül ki a vizsgálatról megjelent összefoglalókban, de mindenképpen figyelmeztető jel lehet, ha nem kellően nyilvánvaló, hogy az érintettek miként gyakorolhatják a jogaikat a gépjármű használata során kezelt adatok vonatkozásában.) 
• Az elemzések azt mutatják, hogy az autógyártók az adatbiztonság terén sem jeleskednek számos adatszivárgás, adatlopás is kapcsolódik hozzájuk, illetve beszállítóikhoz, partnereikhez. (Ezt a megállaptíát alátámasztani látszik, hogy a hírekben is gyakran jelennek meg ilyen esetek, lásd pl. itt, itt vagy itt.)
• A vizsgálat komoly hiányosságokat tapasztalt a hozzájárulások kezelése terén is. (Igaz, arra nem tért ki, hogy az egyéb jogalapok (pl. szerződés teljesítése, jogos érdek) miként kerülnek alkalmazásra, így a jogalapok tekintetében teljes képet biztosan nem kapunk.)

A vizsgálat eredményei ráirányítják a figyelmet, hogy a kiterjedt adatgyűjtés és adatkezelés egy olyan szférát is elért, sőt az elmúlt néhány év alatt nagyon kiterjedtté vált, ahol ez korábban nem volt igazán jellemző. Néhány érdekes, kapcsolódó esettel találkozhatunk ugyan a téma kapcsán a hatósági gyakorlatban is (pl. a Volkswagenre - a vezetéstámogató rendszerének tanításához és teszteléséhez kapcsolódó tevékenység kapcsán végzett adatkezelés hiányosságai kapcsán - kiszabott 1,1 millió eurós bírsággal (2021) végződő ügyben). Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy az adatkezelések ebben a szegmensben még nem kapták meg  azt a kiemelt figyelmet, amelyet megérdemelnének. Valószínűsíthető, hogy a jövőben a gépjárművek használatával összefüggő adatkezelések témájával egyre többször találkozunk majd hatósági vizsgálatok és iránymutatások keretében is. (A járművek környezetét érintő adatkezelések kapcsán érdemes lehet elővenni az olyan korábbi hatósági állásfoglalásokat és iránymutatásokat, amelyek pl. a Google Street View kapcsán születtek, mert ezek is jó kiindulási pontot jelenthetnek akár a vezetéstámogató- vagy önvezető rendszerek fejlesztése, tesztelése során sorra kerülő adatkezelések tekintetében. A NAIH vonatkozó 2013-as állásfoglalását lásd pl. itt.)