Az Európai Bíróság március 13-án ítéletet hirdetett a C‑247/23. sz. [Deldits] ügyben, amelyben a Fővárosi Törvényszék a helyesbítéshez való joggal (GDPR 16. cikk), illetve a pontosság elvével (GDPR 5. cikk (1) bekezdés d) pont) kért iránymutatást. 

A kérdések egészen pontosan arra irányultak, hogy "a GDPR 16. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a tagállami jog szerint nyilvántartásokat kezelő hatóság az érintetti joggyakorlásra tekintettel köteles helyesbíteni a hatóság által nyilvántartott, az érintett személy nemére vonatkozó személyes adatot, amennyiben az a nyilvántartásban történt rögzítés óta megváltozott, ezáltal nem felel meg a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában lefektetett pontosság elvének?" A kérdések kitértek arra is, hogy a helyesíbtséi jog gyakorlása kacsán a hatóság milyen bizonyítékokat kérhet az érintettől az igénye alátámasztása érdekében.  

Az Európai Bíróság döntése néhány nappal az előtt érkezett, hogy az Országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot, amely szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg".

1. Az ügy háttere

Egy iráni állampolgárt 2014-ben Magyarországon menekültként ismerték el annak alapján, hogy transzidentitására
hivatkozott, továbbá pszichiátriai és nőgyógyászati szakorvosi igazolásokat nyújtott be. Ezen igazolások szerint, noha e személy nőként született, férfi nemi identitással rendelkezik. Menekült jogállásának ezen az alapon történő
elismerését követően azonban e személy nemeként nő került bejegyzésre a menekültügyi nyilvántartásba. 

Az érintett 2022-ben - a fenti orvosi igazolásokra hivatkozva - arra irányuló kérelmet terjesztett elő, hogy a nemére vonatkozó bejegyzést a nyilvántartásban a GDPR alapján helyesbítsék. E kérelmet azonban a nyilvántartást vezető menekültügyi hatóság elutasította azzal az indokolással, hogy az érintett nem igazolta nemváltoztató műtét elvégzését. Az érintett az elutasító határozattal szemben keresetet indított a Fővárosi Törvényszék előtt, amely az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárásban.

2. A Bíróság által tett megállapítások

A Bíróág megállapította, hogy a pontosság elve alapján, amennyiben ezen adat gyűjtése az érintett azonosítására irányult, az említett adat az e személy által megélt nemi identitásra vonatkozik, nem pedig arra, amelyet a születéskor neki tulajdonítottak. Ennek kapcsán a Bíróság kifejtette, hogy a tagállam a helyesbítéshez való jog érvényesítésének megakadályozása érdekében nem hivatkozhat arra, hogy nemzeti jogában nem áll rendelkezésre a transzidentitás jogi elismerésére irányuló eljárás. 

A Bíróság megállapította, hogy a GDPR arra kötelezi a hatósági nyilvántartást kezelő nemzeti hatóságot, hogy helyesbítse a természetes személy nemi identitására vonatkozó személyes adatokat, amennyiben ezen adatok pontatlanok.

A Bíróság megállapította továbbá, hogy az érintettnek olyan releváns és elegendő bizonyítékot kell szolgáltatnia, amely ezen adatok pontatlanságának megállapításához észszerűen megkövetelhető. A tagállamok azonban nem tehetik a helyesbítéshez való jog gyakorlását nemváltó műtét elvégzésére vonatkozó bizonyítékok benyújtásától függővé, mert az ilyen követelmény sérti a Európai Unió Alapjogi Charta 3., illetve 7. cikkében foglalt, a személyi sérthetetlenséghez való jog és a magánélet tiszteletben tartásához való jog lényeges tartalmát. Ezenkívül e követelmény nem szükséges, és nem is arányos intézkedés az olyan hatósági nyilvántartás
megbízhatóságának és következetességének biztosításához, mint a menekültügyi nyilvántartás, mivel az orvosi igazolás, beleértve az előzetes pszichológiai diagnózist is, e tekintetben releváns és elegendő bizonyítéknak minősülhet.