GDPR

Adatvédelem mindenkinek / Data protection for everyone

50 millió forintos bírság a Mediaworks-nek a Tisza-szimpatizánsok adatainak közzététele miatt

2026. május 26. 15:45 - poklaszlo

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2026. május 26-án közzétett határozatában 50 millió forint összegű adatvédelmi bírságot szabott ki a Mediaworks Hungary Zrt.-vel szemben, amiért a cégcsoport három hírportálján (Origó, Magyar Nemzet, Ripost) közzétette egy olyan interaktív térkép elérhetőségét, amelyen közel kétszázezer ember személyes és politikai véleményre utaló különleges adatai voltak hozzáférhetők. 

1. A tényállás: mi történt?

A Tisza Párt szimpatizánsait érintő adatlopási ügyet vélhetően nem kell részletesen bemutatni (lásd a korábbi posztomat a témáról). Ennek egyik kiemelten fontos eleme tekintetében, a Tisza Párt szimpatizánsainak bűncselekménnyel megszerzett adatait (név, lakcím, telefonszám, e-mail-cím, lakcím geolokációs koordinátája) kereshetővé tévő interaktív térkép elérhetőségének közlése miatt hozott most határozatot a NAIH. Az adatokat ugyan nem a hírportálok szerezték meg, és a térképet sem a megbírságolt hírportálok készítették, de a térkép elérhetőségének közzétételével sokkal súlyosabbá tették az érintetteket érintő potenciális hátrányt. 

A Mediaworks Hungary Zrt. azonnal, a térkép megjelenésének napján (2025. november 7.) három cikket is megjelentetett három különböző hírportálján. Az Origó és a Magyar Nemzet a térképre mutató közvetlen linket tettek közzé, míg a Ripost egy, a térkép URL-címét tartalmazó képet osztott meg. Mindhárom cikk gyakorlatilag közvetlen hozzáférést biztosított közel kétszázezer ember érzékeny (politikai véleményre is utaló) adataihoz.

Tovább
Szólj hozzá!

Nagyszerű Emberiség: XIV. Leó pápa első enciklikája „az emberi személy megóvásáról" az MI korában

2026. május 26. 11:30 - poklaszlo

XIV. Leó pápa már többször jelét adta, hogy kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokra, az emberi méltóság, az igazságosság és munka védelmére. Ez tükröződött már a pápai névválasztásban, a Bíborosi Kollégiumnak küldött, 2025. májusi üzenetben és számos egyéb pápai megszólalásban is.     

XIV. Leó pápa első enciklikájaMagnifica Humanitas („Nagyszerű Emberiség"), amelyet Leó pápa 2026. május 15-én - a Rerum Novarum* megjelenésének 135. évfordulóján - írt alá és amely 2026. május 25-én került közzétételre. Az enciklika alcíme: „az emberi személy megóvásáról a mesterséges intelligencia korában". A bemutatón – példátlan módon – maga a pápa is jelen volt, mellette többek között Christopher Olah, az Anthropic társalapítója, Anna Rowlands brit teológus, valamint Fernández és Czerny bíborosok szólaltak fel. (Az enciklika előzetes elemzése kapcsán lásd pl. ezt, ezt és ezt az írást.)

*A Rerum Novarum (a teljes szövege magyarul elérhető itt) XIII. Leó pápa enciklikája a munkáskérdésről (az első pápai szociális körlevél), amelyet 1891. május 15-én adtak ki és amely jelentős szerepet játszott az ipari forradalom gerjesztette társadalmi változásokra adható – keresztény alapokon nyugvó – válaszok kialakításában, a szociális jogok, a munkásság helyzetének jobbítását célzó irányzatok erkölcsi megalapozásában. A társadalmi igazságosság iránti igény megjelenítésével és ennek a közgondolkodásban való megfelelő keretbe helyezése kapcsán a Rerum Novarum enciklika meghatározó jelentőségű dokumentummá vált, amelynek jelentősége túlmutat a Katolikus Egyház keretein (számos modernnek tekinthető munkajogi vívmány visszavezethető az enciklikában megjelenő elvekre).    

Tovább
Szólj hozzá!

Magnifica Humanitas: Pope Leo XIV's first encyclical on "the safeguarding the human person" in the time of AI

2026. május 26. 08:00 - poklaszlo

Pope Leo XIV has on multiple occasions signalled his particular attention to the challenges posed by artificial intelligence, and to the defence of human dignity, justice, and labour. This was already reflected in his choice of papal name, in his May 2025 message to the College of Cardinals, and in numerous other papal statements.

Pope Leo XIV's first encyclical is Magnifica Humanitas, signed on 15 May 2026 — the 135th anniversary of the publication of Rerum Novarum* — and officially presented on 25 May 2026. The encyclical bears the subtitle "On Safeguarding the Human Person in the Time of Artificial Intelligence." In an unprecedented gesture, the Pope himself was present at the presentation, alongside speakers including Christopher Olah, co-founder of Anthropic, Professor Anna Rowlands (Durham University), and Cardinals Fernández and Czerny. (For preliminary analyses of the encyclical, see e.g. this article, this article and this piece.)

*Rerum Novarum (the full text in English is available here) is Pope Leo XIII's encyclical on the condition of labour (the first papal social encyclical), issued on 15 May 1891. It played a decisive role in shaping responses — grounded in Christian principles — to the social upheavals triggered by the Industrial Revolution, providing a moral foundation for movements aimed at improving the situation of workers and advancing social rights. By articulating the demand for social justice and placing it within an appropriate framework in public discourse, Rerum Novarum became a document of defining significance whose impact extends well beyond the Catholic Church (many modern labour-law achievements can be traced back to the principles set out in the encyclical).

1. Main themes and key messages of the encyclical

The encyclical consists of an introduction, five chapters, and a conclusion:

  • Introduction

  • Chapter I: A Dynamic Approach Faithful to the Gospel

  • Chapter II: Foundations and Principles of the Social Doctrine of the Church

  • Chapter III: Technology and Dominance — The Grandeur of Humanity in Light of the Promises of AI

  • Chapter IV: Safeguarding Humanity at a Time of Transformation: Truth, Work, Freedom

  • Chapter V: The Culture of Power and the Civilization of Love

  • Conclusion

Human dignity as the standard

"Human dignity does not depend on a person's abilities, wealth or position in life, nor on the right or wrong choices made; instead, it is a gift that precedes and transcends each person, endowed by God as an expression of his unfailing love. (§ 50)

The safeguarding of human dignity emerges as the fundamental criterion for the ethical assessment of technological developments.

Artificial intelligence is not morally neutral

[…] we cannot consider AI to be morally neutral. In reality, every technical tool embodies choices and priorities through what it measures, ignores and optimizes, and how it classifies people and situations. (§ 104)

Ethical discernment must extend not only to the purposes for which a system is used, but also to what vision of the human person and of society is embedded in its data and models (see § 104).

The concentration of technological power in private hands

In the past, it was largely up to the State to guide and direct innovation. Today, however, the main drivers of development are private, often transnational, parties that are endowed with resources and the capacity to intervene that surpass those of many Governments. (§ 5)

This gives technological power an unprecedented "private" character, making it even more challenging to direct toward the common good.

Truth as a common good in the digital age

Disinformation did not begin with AI, but AI amplifies it to a very great degree.

[…] truth is a common good and not the property of those with power or influence. (§ 137)

The encyclical calls for action in several important areas to protect the integrity of information: transparent content selection, robust journalism, critical digital education, and the central role of schools in building digital literacy.

The dignity of work in the digital transition

Chapter IV addresses the problem of unemployment, an economy that values dignity, and the social situation of families and young people.

If technology promises emancipation, yet produces new forms of global subordination, it stands in contradiction to the fundamental principle of human dignity. (§ 173)

Freedom, dependencies, and new forms of slavery

The encyclical firmly condemns all forms of slavery, human trafficking, and the commodification of persons, and warns that:

Without this ethical and humanizing reflection, the growing power of digital systems could lead us toward new atrocities that are no less shameful than those of the past that we now deplore, while we continue to present ourselves as 'advanced' and 'civilized' societies. (§ 174)

War, peace, and AI in warfare

AI can also lower the threshold for the use of force, shield people from responsibility and foster a culture in which the enemy is reduced to a statistic and the victim to 'collateral damage'. (§ 183)

The Pope rejects Realpolitik — the form of political "realism" that treats war as an inevitable part of human nature — and calls instead for diplomacy, multilateralism, and dialogue in the pursuit of peace (see § 205).

Critique of transhumanism and posthumanism

When efficiency becomes the ultimate measure of value, human beings are tempted to see themselves as a project to be optimized rather than as persons called to relationship and communion. (§ 112)

[...]

If the human being is treated as something to be perfected or surpassed, it becomes easier to accept that some lives are less useful, less desirable or less worthy. (§ 117)

2. Continuity, shifts in emphasis, and new elements in the encyclical

Aspect

Earlier statements on AI

Magnifica Humanitas

Human dignity

A central theme from the earliest addresses; the primary ethical criterion for assessing AI. (See e.g. the message to the College of Cardinals, May 2025.)

Dignity as an inviolable gift from God remains the primary standard.

AI as a tool

AI is "above all else a tool" — following Pope Francis. (See e.g. here, June 2025.)

The encyclical is not anti-AI, but aims at its proper governance.

Transhumanism

Previously appeared only tangentially.

The encyclical explicitly rejects posthumanism and transhumanism.

Social teaching

The legacy of Rerum Novarum was present from the choice of papal name. (See the message to the College of Cardinals, May 2025.)

Social Doctrine is given a prominent role and presented as a living — not rigid — system. (See especially Chapter II.)

War and weapons

Present only in general terms.

The encyclical specifically addresses the role of AI in warfare and defends diplomacy and multilateralism. (See especially Chapter V.)

Insufficiency of ethical guidelines

Not a central theme.

The encyclical argues that a systemic, spiritual, and ethical framework is necessary.

Technology and freedom

The question of freedom appeared only tangentially. (See e.g. the June 2025 address to legislators here.)

The encyclical expressly examines the relationship between technology and freedom.

Overall, Magnifica Humanitas represents a coherent synthesis and deepening of Pope Leo XIV's earlier positions on AI, placing the earlier speeches and messages within a unified framework while also introducing new elements. It is critically important to note that the encyclical is not about rejecting AI, but about developing and deploying it within a framework that places the human person and human dignity at its centre.

Szólj hozzá!

Információszabadság és mesterséges intelligencia: Mit tanulhatunk a brit hatósági útmutatóból?

2026. május 22. 14:30 - poklaszlo

A mesterséges intelligencia (MI) használata egyre több területen utat tör, ez alól nem lehet kivétel az információszabadság (közérdekű adatokhoz történő hozzáférés) sem. Természetesen ezen a területen is többféleképpen kaphat szerepet az MI, mindkét oldalon, azaz információszabadság biztosítása kapcsán kötelezetti (közfeladatot ellátó szervek, állami intézmények, stb.) oldalon és az információt igénylők oldalán is támaszkodhatnak az új technológiai megoldások alkalmazására. A brit adatvédelmi és információszabadság hatóság (Information Commissioner´s Office, "ICO") útmutatót adott ki, amely arra a jelenségre reagál, miszerint egyre több adatigényléshez használnak MI-t, ezzel kimutatható növekményt elérve az adatigénylések összesített számában.

Tovább
Szólj hozzá!

Az Európai Bizottság iránymutatása a nagy kockázatú MI-rendszerek osztályozásáról

2026. május 21. 11:30 - poklaszlo

Az Európai Bizottság közzétette a régóta várt iránymutatásait (egyelőre tervezetként) a nagy kockázatú MI-rendszerek MI Rendelet szerinti osztályozásáról. Az iránymutatás nyilvános konzultáció keretében 2026. június 23-ig véleményezhető. (Az iránymutatások - felhasználóbarát módon - elérhetők a "AI Act Single Information platformon" is.)

Tovább
Szólj hozzá!

Az "ügynökakták" megnyitásának adatvédelmi vonatkozásai

2026. május 15. 11:30 - poklaszlo

Az új kormány egyik szimbolikus ígérete az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatala, amelynek teljesítésére rövid határidőt tűztek maguk elé, hiszen ezt az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjéig, idén október 22-ig meg kívánják valósítani. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter parlamenti meghallgatásán is előkerült, bár természetesen az akták nyilvánosságra hozatalának részletei még nem ismertek.* Az "ügynökaktákhoz" való hozzáférés és különösen a nyilvánosságra hozatal kapcsán - számos más szempont mellett - mindig felmerülnek az adatvédelmi vonatkozások is. Egy, a Partizánnak adott interjúban Ungváry Krisztián történész is utalt az adatvédelmi szempontokra. A témával kapcsolatos adatvédelmi kérdések kapcsán érdemes tisztázni, hogy pontosan milyen körben és hogyan alkalmazandóak az adatvédelmi szabályok, mit engednek és - adott esetben - mit nem. Az alábbiakban erre teszek kísérletet, azaz röviden összefoglalom az "ügynökakták" nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos főbb adatvédelmi szempontokat. 

*A Kormány első határozatai között szerepel az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálatáról szóló 1139/2026. (V. 14.) Korm. határozat, amely a belügyminiszter, igazságügyi miniszter és Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatául szabja 2026. június 16-ig, hogy végezzék el "az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát". (Lásd Magyar Közlöny 2026. évi 47. szám.)

Az "ügynökakták" nyilvánosságra hozataláról korábban hosszabban írtam már a blogon, röviden érintve adatvédelmi kérdéseket is, de számos más témát lefedve.      

Tovább
Szólj hozzá!

A mesterséges intelligencia rendszerek hatósági felügyelete Magyarországon: máris változhat?

2026. május 12. 11:15 - poklaszlo

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (MI Rendelet) alapján a tagállamoknak legalább egy bejelentő hatóságot és legalább egy piacfelügyeleti hatóságot kell(ett) létrehozniuk vagy kijelölniük az MI Rendelet végrehajtása céljából. A tagállamok kijelölik és bejelentik a Bizottságnak azt a piacfelügyeleti hatóságot, amely az MI Rendelet tekintetében egyedüli kapcsolattartó pontként jár el. Az illetékes nemzeti hatóságoknak hatásköreiket függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul kell gyakorolniuk. A hatóságok tagjainak tartózkodniuk kell minden, a feladataikkal összeférhetetlen intézkedéstől. 

Magyarországon az MI Rendelet alkalmazása kapcsán - az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény ("MI törvény") alapján kiadott - az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról szóló 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelettel ("MI Korm. rendelet") történt meg a bejelentő és a piacfelügyeleti hatóságok, valamint az egyedüli kapcsolattartó pont kijelölése.

Az MI Korm. rendelet alapján: 

  • a Nemzeti Akkreditáló Hatóság került kijelölésre, mint az MI Rendelet 28. cikke szerinti bejelentő hatóság (MI bejelentő hatóság), 

  • a vállalkozásfejlesztésért felelős minisztert* jelölték ki az MI Rendelet 70. cikk (1) bekezdése szerinti piacfelügyeleti hatóság (MI piacfelügyeleti hatóság) feladatainak, valamint az MI Rendelet 70. cikk (2) bekezdése szerinti egyedüli kapcsolattartó pont feladatainak ellátására. (*A korábbi Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bek. 14. pontja alapján vállalkozásfejlesztésért felelős miniszternek a nemzetgazdasági miniszter minősült. Frissítés (2026.05.14.): Megjelent a Magyar Közlönyben az új Kormányra vonatkozó, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet, amely alapján a  gazdasági és energetikai miniszter lett a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter. Lásd 75. § 14. pont.)

Az NGM SzMSz-e (a 28/2025. (XII. 30.) NGM utasítással módosított 30/2024. (XII. 30.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról) alapján a hatósági feladatokat a Mesterséges Intelligencia Piacfelügyeleti Hatósági Főosztály látja el a minisztériumon belül. (A főosztály a -Technológiáért, űriparért és védelmi iparért felelős - helyettes államtitkár irányítása alatt áll és két osztály működik a főosztályon belül: (i) MI Piacfelügyeleti Hatósági Osztály és (ii) MI Piacfelügyeleti Szakpolitika és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya.)  

A pénzügyi intézmények* által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy kockázatú MI-rendszerek esetében az MI Rendelet szerinti piacfelügyeleti hatósági feladatokat a szektor felügyeletére egyébként is hivatott hatóság, így Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank látja el., ha az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik. (Lásd MI Rendelet 75. cikk (6) bek. és 2025. évi LXXV. törvény 5. § (1) bek.)

(*A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek.)

Lásd a Magyar Nemzeti Bank 13/2025. (XII.3.) számú ajánlását a hitelintézetek digitális transzformációjáról, amelynek céljai között szerepel "a hitelintézetek felelős mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) használatának elősegítése és a biztonságos mesterségesintelligencia-rendszerek (a továbbiakban: MI-rendszer) bankszektorban történő elterjedésének ösztönzése." (1. o.) Részletekért lásd különösen az ajánlás XIV. pontjától szereplő követelményeket. 

1. Hogyan alakulhat az MI piacfelügyelete Magyarországon az új kormányzati struktúrában? 

2026. május 9-én megalakult új Országgyűlés elfogadta a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2026. évi XIII. törvényt (lásd Magyar Közlöny 2026. évi 44. szám), amely alapján - a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti - Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyminisztérium elnevezéssel működik tovább (3. § (1) bek.). Ha semmi más nem történne, akkor a pénzügyminiszternek kellene a jövőben ellátnia az MI piacfelügyeleti hatóság feladatait is. Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon semmi más nem fog e téren történni?  

Tovább
Szólj hozzá!

Az "ügynökakták" nyilvánossága: kérdések és válaszok

2026. május 04. 11:30 - poklaszlo

Az ún. "ügynökakták" megnyitása az első intézkedések között szerepel a Tisza Párt választási programjában (lásd 10.o.), illetve Ruff Bálint a Miniszterelnökség vezetésére felkért miniszter - felkérése utáni első, a Válasz Online-nak adott interjújában - az egyik első feladataként említette, hogy "a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzuk az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással". Április 28-án pedig Magyar Péter, leendő miniszterelnök egy rövid Facebook-posztban foglalkozott a témával: "Az ügynökakták és a hírhedt mágnesszalagok titkosításának teljes feloldásáról és nyilvánosságra hozataláról egyeztettem Cseh Gergő Bendegúzzal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával. Az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én teljesítjük a rendszerváltás egyik legfontosabb ígéretét: nyilvánosságra hozzuk és kereshetővé tesszük a meglévő iratanyagot."

Az 1989/90-es rendszerváltás egyik nagyon fontos hiányosságaként szokták emlegetni, hogy a múlttal való szembenézés nem vagy legalábbis nem kellő mértékben történt meg, amely a mai napig érezteti hatását. Éppen ezért is üdvözlendő e téma kiemelt kormányzati kezelése. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a téma kapcsán számos politikai, jogi, adatvédelmi, technikai és etikai kérdés is felmerül, amelyekkel kapcsolatban még kevés konkrétum áll a rendelkezésünkre. Az idő pedig sürget, főleg, hogy a meglévő iratanyag nyilvánosságra hozatalának és kereshetővé tételének határidejeként idén október 22-e került meghatározásra.

Az alábbiakban néhány kérdés és válasz mentén röviden áttekintem az "ügynökakták" tervezett nyilvánosságra hozatala és kereshetővé tétele körüli főbb kérdéseket, kihívásokat, rendezendő jogi és egyéb szempontokat. Az alábbi írás természetesen semmilyen tekintetben nem törekszik teljességre, inkább az a célja, hogy felvillantsa a téma összetettségét, érzékenységét és a teendők sokaságát. 

Összefoglaló: Milyen lépésekre lehet szükség a teljes(ebb) körű megnyitás megvalósításához?

Előfeltételek biztosítása: 

  • A jogalkotónak tisztáznia kell, hogy milyen konkrét cél(oka)t kíván elérni és ehhez az akták megnyitása, nyilvánosságra hozatala hogyan járulhat hozzá, mi a szükséges és arányos megoldás ezen cél(ok) tekintetében.  
  • A társadalom felkészítése arra, hogy az akták megnyitása mit jelent pontosan, mit lehet és mit nem lehet ettől várni, milyen módon kell értelmezni az elérhetővé váló információkat. 
  • A sajtónak, és a véleményformálásban kiemelt szerepet játszó egyéb személyeknek és szerveknek is fel kell készülniük arra, hogy a helyzetet megfelelően, kellő érzékenységgel és tudatossággal kezeljék. 

Jogi környezet kialakítása

  • Több jogszabályt is módosítani szükséges az ügynökakták szélesebb körű megnyitásához, nyilvánosságra hozatalához, így pl. 
    • az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvényt (Ásztltv.),
    • a minősített adatok védelméről szóló törvényt és az Ásztltv. kapcsolódó szabályait,
    • adatvédelmi és információszabadságra vonatkozó szabályokat.

Intézményi változtatások: 

  • A minősítés feloldására jogosult szervek közötti koordináció javítása.
  • Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár (ÁBTL) kapacitásának, erőforrásainak és hatáskörének felülvizsgálata és szükséges mértékű bővítése.

Utánkövetés: 

  • Az ügynökakták megnyitása egy fontos szimbolikus gesztus, különösen, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulójához időzítve történhet meg. Nem lehet azonban egyszeri aktus, hanem további lépéseknek kell követniük az iratok további feldolgozásán, minél szélesebb körű társadalmi diskurzuson keresztül, az oktatásban való megfelelő megjelenítésig. 
  • A történeti kutatás számára is lehetővé kell tenni, hogy minél teljesebb és minél kevesebb korlátozással járó módon folytatódhassanak a kutatások. 

Tovább
Szólj hozzá!

50 milliós bírság a HÉV-megállóhelyeken folytatott hangrögzítési gyakorlat miatt: mik a tanulságok?

2026. április 29. 11:30 - poklaszlo

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 50 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a HÉV-állomásokon és HÉV-megállóhelyeken folytatott kamerás megfigyelési és hangrögzítési gyakorlat miatt. A határozat a kamerás megfigyelőrendszert üzemeltetésén és az esetlegesen kapcsolódó hangrögzítésen túlmenően is fontos tanulságokkal szolgálhat az adatkezelők számára. 

A hangrögzítéssel kapcsolatban érdemes utalni a NAIH korábbi határozatára, amelyben a Vodafone-ra (UPC jogutódjaként) szabott ki 60 millió Ft összegű adatvédelmi bírságot a személyes ügyfélszolgálati irodákban való hangrögzítési gyakorlat jogellenessége miatt.

Tovább
Szólj hozzá!

Uniós elmarasztalás Magyarországnak a "homofób törvény" miatt

2026. április 28. 11:30 - poklaszlo

Április 21-én az Európai Unió Bírósága precedensértékű ítéletben marasztalta el Magyarországot2021. június 15‑én elfogadott, "a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény" kapcsán (C‑769/22. sz. ügy). A törvény címe eleve megtévesztő, mert gyermekek védelméről, és a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szól, de - ahogy a Válasz Online cikkében is megállapításra kerül - "a tartalma alapján inkább homofób törvény lett". 

Az ügy súlyosságát mutatja, hogy - a kötelezettségszegési eljárást indító - Európai Bizottság mellett 16 tagállam (Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Svédország), valamint az Európai Parlament is beavatkozott a Bizottság oldalán, továbbá a Bíróság teljes ülése járt el. 

Az ügy kiemelt jelentőségét adja az is, hogy a Bíróság első alkalommal állapította meg az Unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ (Európai Unióról szóló Szerződés) 2. cikk különálló megsértését

"Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában." (EUSZ 2. cikk)

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása