Október 31-én megjelent a Magyar Közlönyben az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény ("MI törvény"), amely - néhány kivételtől eltekintve - december 1-én lép hatályba. Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelete (MI Rendelet) közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, de a rendelet alkalmazása, illetve végrehajtása, illetve az erre történő felkészülés kapcsán a tagállamoknak számos feladatuk van a felügyeleti hatóságok kijelölésétől kezdve, egyes, az MI Rendeletben kapott felhatalmazás alapján szükséges részletszabályok megalkotásáig. A magyar Országgyűlés a fenti törvény elfogadásával ebben az implementációs folyamatban tett egy fontos lépést.
1. Milyen kérdéseket szabályoz a most megjelent MI törvény?
A törvény az alábbi főbb kérdéseket rendezi:
- a törvény hatályának meghatározása,
- az MI Rendelet végrehajtásának hazai intézményrendszerének meghatározása és az egyes hatósági tevékenységekkel kapcsolatos különös szabályok,
- a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács felállítása és feladatainak meghatározása,
- az MI szabályozói tesztkörnyezet kialakításával kapcsolatos rendelkezések,
- Kormány felhatalmazása további részletszabályok elfogadására (többek között, az MI bejelentő hatóság és MI piacfelügyeleti hatóság feladat- és hatáskörére vonatkozó részletes szabályok, illetve az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti eljárásának a bejelentésre, és határozathozatalára vonatkozó részletes szabályainak meghatározására, a közigazgatási bírság kiszabására, összegére és megfizetésére vonatkozó részletes szabályok kialakítására, a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács által ellátott feladatokra vonatkozó részletes szabályok rendezésére, stb.)
2. Mire terjed ki az MI törvény hatálya?
Az MI törvény hatálya kiterjed:
- az olyan, az MI Rendelet szerinti mesterségesintelligencia-rendszerekkel (MI-rendszer) összefüggő piacfelügyeleti eljárásokra, amelyek esetében az MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére Magyarországon kerül sor, vagy a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés helyétől függetlenül az MI-rendszer kimenetének használatára Magyarországon kerül sor, függetlenül attól, hogy az MI-rendszert forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltató letelepedési vagy tartózkodási helye Magyarországon van-e;
- a Magyarországon kezdeményezett MI Rendelet szerinti bejelentési eljárásokra;
- az olyan, az MI Rendelet 99. cikke szerinti szankciók alkalmazására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárásokra, amelyeket az MI Rendeletnek az alábbi személyek általi megsértése miatt folytatnak le:
- az MI-rendszereket Magyarországon forgalomba hozó vagy üzembe helyező szolgáltatók;
- az Ml-rendszerek Magyarországon belüli alkalmazói;
- azon termékgyártók, amelyek a termékükkel együtt Magyarországon Ml-rendszert hoznak forgalomba vagy helyeznek üzembe a saját nevük vagy védjegyük alatt;
- az MI-rendszerek harmadik országban található szolgáltatói és alkalmazói, ha a rendszer által előállított kimenetet Magyarországon használják;
- a fenti i) alpont szerinti MI-rendszerek importőrei;
- a fenti i) és iv) alpont szerinti szolgáltatóknak az Unión kívül letelepedett meghatalmazott képviselői;
- az a)-c) pont szerinti hatósági eljárásokhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátására.
3. Az MI Rendelet végrehajtásának hazai intézményrendszerével kapcsolatos rendelkezések
A Kormány rendeletben jelöli ki az MI bejelentő hatóságot (MI Rendelet 28. cikk) és az MI piacfelügyeleti hatóságot (MI Rendelet 70. cikk).
A törvény a fentieken túlmenően meghatároz egyes, a bejelentő hatósági tevékenységével, valamint az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti tevékenységével összefüggő különös rendelkezéseket.
Az MI piacfelügyeleti hatóság működteti az MI szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox) működtet, továbbá az MI piacfelügyeleti hatóság - országos illetékességgel - ellátja az MI Rendelet 70. cikke szerinti egyedüli kapcsolattartó pont működtetésével kapcsolatos feladatokat.
Az MI szabályozói tesztkörnyezet működésének részletes szabályait, valamint a más hatóságnak az MI szabályozói tesztkörnyezet működésében való közreműködésére vonatkozó szabályokat a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetése érdekében az állami fenntartásban lévő nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitásból a mindenkori fenntartó elkülönített kapacitást biztosíthat a miniszter számára.
Az MI piacfelügyeleti hatóság általános hatáskörű piacfelügyeleti hatóságként hivatalból eljár az MI Rendelet szerinti piacfelügyeleti ügyekben. Az MI piacfelügyeleti hatóság piacfelügyeleti tevékenysége azonban nem terjed ki - az MI Rendelet 74. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerinti - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény ("MNB törvény") 39. §-ában* felsorolt jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt nagy kockázatú MI-rendszerek felügyeletére, amennyiben az MI-rendszer forgalomba hozatala, üzembe helyezése vagy használata közvetlenül az említett pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódik.
*Az MNB törvény 39. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályok az alábbiak:
- az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény,
- a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló törvény,
- a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény,
- a lakástakarékpénztárakról szóló törvény,
- a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény,
- a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény,
- a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvény,
- a tőkepiacról szóló törvény,
- a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény,
- a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló törvény,
- a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény,
- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény,
- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény,
- a viszontbiztosítókról szóló törvény,
- a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény,
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény,
- a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény,
- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény,
- az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény,
- a kriptoeszközök piacáról szóló törvény.
Az MNB törvény 39. § - többek között - hivatkozik még az alábbi jogszabályokra is:
- a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény,
- a nemteljesítő hitelmegállapodások hitelgondozóiról és a nemteljesítő hitelmegállapodások felvásárlóiról szóló törvény,
- a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény.
Ha a vizsgált MI-rendszer forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére olyan ágazatban kerül vagy került sor, amelynek piacfelügyeletéről jogszabály alapján más hatóság gondoskodik (ágazati piacfelügyeleti hatóság), az MI piacfelügyeleti hatóság eljárásában az ágazati piacfelügyeleti hatóság szakhatóságként közreműködik.
Ha az ágazati piacfelügyeleti hatóság nem az MI Rendelet alapján indult piacfelügyeleti eljárása során annak vizsgálata szükséges, hogy a termékben alkalmazott MI-rendszer megfelel-e az MI Rendeletben meghatározott követelményeknek, az ágazati piacfelügyeleti hatóság az érdemi döntés meghozatalát megelőzően köteles beszerezni az MI piacfelügyeleti hatóság szakhatósági állásfoglalását.
Az MI piacfelügyeleti hatóság a valós körülmények közötti fejlesztés biztonságos tesztelése érdekében a szolgáltatókat és a leendő szolgáltatókat adatszolgáltatásra kötelezheti, előzetes értesítés nélküli távoli vagy helyszíni ellenőrzéseket végezhet, valamint ellenőrzéseket végezhet a valós körülmények közötti tesztelés lebonyolítására és a kapcsolódó nagy kockázatú MI rendszerekre vonatkozóan.
4. A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács
A Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács testületként működő, ügydöntő jogkörrel nem rendelkező szerv, amely - többek között -
- a Kormány részére előterjesztett javaslataival támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos nemzeti MI-stratégia és-politika kialakítását és végrehajtását,
- érvényre juttatja a mesterséges intelligencia alkalmazása, fejlesztése, illetve szabályozása tekintetében, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, az emberi autonómiát és a sérülékeny csoportok, különösen a gyermekek jogainak védelmét a digitális gyermekvédelem szempontjainak figyelembevételével,
- véleményezi a Kormány mesterséges intelligenciával összefüggő előterjesztéseit, egyedi döntéseit,
- kezdeményezésekkel él a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek felé a mesterséges intelligencia alkalmazásának szabályozásával és támogatásával összefüggő kérdésekben,
- nyomon követi és összehangolja az MI Rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységeket,
- általános jelleggel vagy meghatározott címzettek részére ajánlást bocsát ki,
- az MI Rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes, tagállami hatáskörbe utalt kérdések megvalósításával kapcsolatos iránymutatásokat dolgoz ki,
- javaslatokat tesz a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter által az MI rendelet végrehajtásáról és a mesterséges intelligencia alkalmazásáról készített jelentések tartalmára,
- kialakítja és felügyeli a nemzeti MI-jártasság megteremtésével és növelésével kapcsolatos tevékenységeket,
- koordinálja a magyarországi mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységeket,
- összehangolja a mesterséges intelligencia hazai ökoszisztémájának szereplői tevékenységét,
- nyomon követi a közszféra mesterségesintelligencia-alkalmazásait, és ajánlásokat fogalmaz meg a közszférabeli MI-fejlesztések és -projektek összehangolt és felelős, a társadalom érdekeit szolgáló végrehajtása érdekében,
- közreműködik az MI szabályozói tesztkörnyezet kialakításában és működtetésében, ennek keretében- a hatósági jogköröket nem igénylő feladatok tekintetében- részt vesz a tesztkörnyezetbe jelentkező projektek szakmai értékelésében és kiválasztásában, nyomon követi a jóváhagyott kísérleti projektek előrehaladását, és a tapasztalatokról ajánlásokat fogalmaz meg,
- kidolgozza - az MI Rendelet 74. cikk (10) bekezdése szerinti - a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok MI-feladatainak koordinációját elősegítő módszertant és megteremti az ehhez szükséges platformot, és
- a technológia társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásainak folyamatos nyomon követésével kidolgozza és folyamatosan felülvizsgálja a nemzeti mesterséges intelligencia stratégiát, a kormányzati szervekre, közszolgálati intézményekre vonatkozó alstratégiát, valamint megvalósítja azok független szakmai minőségbiztosítását.
A Tanács a fenti feladatának ellátása tekintetében a törvény által védett adatok kivételével jogosult valamennyi az MI rendelettel kapcsolatos bármely ügyben, eljárásban, kérdésben az eljáró vagy érintett hatóságoktól, szervezetektől adatot, információt kérni, amelyet az érintett hatóságok, szervezetek kötelesek a lehető legrövidebb időn belül teljesíteni.
A Tanács tagja a következő személyek vagy szervezetek vezetői által kijelölt egy-egy személy:
- a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
- a Magyar Nemzeti Bank,
- a Gazdasági Versenyhivatal,
- a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
- a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,
- a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala,
- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
- az MI bejelentő hatóság,
- az MI piacfelügyeleti hatóság,
- a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter,
- a Kormány által rendeletben kijelölt, a Kormány tagja vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt álló szervezet, személy vagy az állam tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság,
- a Magyar Tudományos Akadémia,
- a Magyar Művészeti Akadémia,
- a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat,
- a Magyar Rektori Konferencia,
- a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, és
- a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.
A Tanács elnökét a miniszter és az informatikáért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, 5 éves időtartamra. A Tanács önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, a működéséhez szükséges adminisztratív feltételeket az MI piacfelügyeleti hatóság biztosítja.
