Egyre közelebb kerül a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó uniós szabályozás elfogadása. Május közepén az Európai Parlament két bizottsága (IMCO, LIBE) elfogadta a rendelettervezet új, "kompromisszumos szövegjavaslatát" (a módosításokat az eredeti bizottsági javaslathoz képest mutató, jobban áttekinthető verzió elérhető itt).  

Az Európai Parlament "kompromisszumos szövegjavaslat" elfogadásáról döntő plenáris üléséhez közeledve az alábbiakban röviden bemutatom a Parlament előtt lévő tervezet néhány lényegi, az eredeti bizottsági javaslathoz képest újdonságot, jelentősebb változást hozó elemét. 

In mid-May, a new version of the draft AI Act was published in the form of a compromise text adopted by the European Parliament's committees (IMCO, LIBE). The European Parliament's plenary will vote on the draft in mid-June, after which negotiations with the Council may start on the AI Act.

The compromise text that is to be discussed by the European Parliament contains a number of novelties compared to the original proposal of the Commission (and also compared to the text of the Council´s general approach). In this post, I will briefly discuss one of the new elements introduced in the compromise text, the so-called fundamental rights impact assessment (FRIA) for high-risk AI systems.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos hírek igencsak megszaporodtak az elmúlt időszakban, különösen miután az OpenAI által fejlesztett nagy nyelvi modellen (LLM) alapuló chat alkalmazás, a ChatGPT tavaly novemberben széles körben elérhetővé vált. A ChatGPT megjelenése áttörést hozott abból a szempontból, hogy milliók számára vált elérhetővé és könnyen átélhetővé mire képes (illetve mire lehet majd még a továbbiakban képes) az MI. A ChatGPT elsöprő sikere látványossá tette a hiányosságokat is, több adatvédelmi hatósági eljárás is indult például, amelyek közül az olaszországi kapta a legnagyobb figyelmet, amely a szolgáltatás átmeneti olaszországi felfüggesztésével is járt. (Nem a ChatGPT-t érintő olasz eljárás volt ugyanakkor az első MI-vel összefüggő adatkezelés, amely adatvédelmi hatósági vizsgálat tárgyát képezte.)

"Time flies so fast", is what we often say when we arrive at an anniversary and look back. As 5 years have already passed since the GDPR became applicable on May 25, 2018, it´s worth asking some questions regarding the experiences of GDPR application, also with regard to the fact that data protection is a relatively new field of law (we celebrated the 50th anniversary of the adoption of the first national data protection law earlier this May) and 5 years can be a particularly long time in this field, especially when we also take the speed of technological developments affecting privacy also into account.

"Hogy rohan az idő!", állapítjuk meg sokszor, amikor egy évfordulóhoz érkezünk. Ez a felkiáltás kijár a mostani GDPR évforduló alklamából is, hiszen a GDPR alkalmazandóvá válása, azaz 2018. május 25. óta már 5 év telt el. Az adatvédelem, mint viszonylag fiatal jogterület (éppen májusban ünnepelhettük az első nemzeti adatvédelmi törvény elfogadásának 50. évfordulóját) tekintetében ráadásul 5 év különösen nagy idő lehet, főleg amikor a technológiai fejlődésnek is köszönhetően, csak kapkodjuk a fejünket. Az elmúlt 5 évben ráadásul elég sok minden történt az adatvédelem területén. Az alábbiakban néhány kérdés kapcsán a GDPR elfogadásához fűzött reményekhez és a jogszabály alkalmazásának gyakorlati tapasztalatihoz fűződő kérdésekre keresem a választ. 

Legislative and enforcement developments concerning artificial intelligence (AI) have received considerable attention recently: first, the data protection authority procedure initiated in Italy concerning ChatGPT (which also resulted in the temporary suspension of the service in Italy) received a lot of attention, and then, the approval of the draft EU AI Act by the competent committees of the European Parliament may have attracted more widespread attention.      

It is important to point out that the planned artificial intelligence regulation is not based on one pillar, i.e. it is not based solely on the application of data protection rules in connection with AI, but takes into account many more aspects. However, it is also worth noting that, in the absence of AI-specific rules, the application of data protection rules (primarily, the requirements set out in the GDPR) to AI-based technologies plays a prominent role for the time being (see the events surrounding ChatGPT). Although the suspension of ChatGPT in Italy was perhaps the first data protection procedure involving AI to attract the attention of the wider public (also outside Italy), due to the high interest surrounding ChatGPT, it was by no means the first time that AI-based data processing has been targeted by a data protection authority. Below I have collected cases (basically from the EU) that examined the application of artificial intelligence in a data protection context.   

A mesterséges intelligenciát érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdések komoly figyelmet kaptak az elmúlt időszakban: először a ChatGPT-t érintően Olaszországban megindított adatvédelmi hatósági eljárás kapott nagy figyelmet (amely eljárás a szolgáltatás időleges olaszországi felfüggesztésével is járt), majd a napokban az EU mesterséges intelligencia rendelettervezetének az Európai Parlament illetékes bizottságai általi jóváhagyása tarthatott szélesebb körű érdeklődésre számot.      

Most, hogy a GDPR alkalmazandóvá válásának 5. évfordulója itt van a kertek alatt, érdemes megemlékezni egy másik jeles évfordulóról is: 1973. május 11. napján, azaz éppen 50 éve fogadta el a svéd parlament a svéd adatvédelmi törvényt (Datalagen), amely a nemzeti (országos) adatvédelmi jogszabályok sorában az első volt a világon.   

A svéd adatvédelmi törvény nem terjedt ki minden adatkezelési műveletre, hanem a számítástechnikai eszközzel végzett adatkezelésekre fókuszált, ugyanakkor a megjelenése jelezte, hogy a személyes adat és ezen keresztül a személyes adat mögött álló személy védelme fokozottabb figyelmet érdemel, először elsősorban az állami adatkezelések, később a technológiai fejlődésnek hála, a magánszektor általi adatkezelések tekintetében is. 

Now, as we are approaching the 5th anniversary of GDPR´s applicability, it is worth remembering another significant anniversary: on May 11, 1973, exactly 50 years ago, the Swedish Parliament adopted the Swedish Data Protection Act (Datalagen), which was the first national data protection legislation in the world.

A munkahelyi adatkezelés, tekintettel arra, hogy mindenkit érint, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll (esetleg ilyenre pályázik, vagy ilyet hagyott maga mögött), jelentősége óriási. Szerencsére a téma jelentőségét az adatvédelmi hatóságok is érzik és időről-időre adnak ki útmutatókat, iránymutatásokat, amelyek az adatkezelőknek segíthetnek a jogszerű adatkezelési keretek kialakításában, figyelemmel a technológiai fejlődésre és a munkahelyi adatkezeléseket érintően végbe menő változásokra is. Most, az ír adatvédelmi hatóság (Data Protection Commission, DPC) jelentkezett egy útmutatóval, amely a munkahelyi adatkezelés egyes aspektusait érinti. Az útmutató erénye, hogy esettanulmányokat, a DPC-hez érkezett panaszokból átemelt gyakorlati tapasztalatra épülő információt tartalmaz, így nem csupán elvont, elméleti, hanem gyakorlati útmutatást is ad az adatkezelőknek.

Az alábbiakban röviden bemutatom a DPC friss (2023. áprilisi) útmutatójában foglaltakat.