A Meta a közelmúltban bejelentette, hogy a Facebook és az Instagram alkalmazásaiban olyan előfizetős szolgáltatást tesztel, amely - több, egyéb szolgáltatás (pl. nagyobb elérés biztosítása) mellett - a felhasználók személyének ellenőrzését (így az adott felhasználó személyével történő visszaélés megelőzését), illetve a szolgáltatás igénybevételének nagyobb biztonságát teszi lehetővé (ennek keretében pl. a Meta a személyazonossággal való visszaélés ellen proaktív fiókfigyelést biztosít az előfizetőknek), továbbá akár közvetlen ügyfélszolgálati hozzáférést is biztosíthat. Korábban hasonló előfizetési modell mellett tette le a voksát a Twitter is.
A konkrét megoldásról csak korlátozottan állnak rendelkezésre információk (illetve a Meta esetében egyelőre tesztüzemről van szó, amely Ausztráliában és Új-Zélandon indul, később azonban valószínűleg más országokban is elérhetővé válik), de érdekes kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a biztonsági funkciók biztosítása kapcsán milyen mozgásterük lehet a szolgáltatóknak, monetizálhatók lehetnek-e bizonyos mértékig a szolgáltatás igénybevételének biztonságosságával kapcsolatos intézkedések. Másképpen megfogalmazva: a jogszabály alapján a szolgáltatókat (adatkezelőket) terhelő kötelezettség, miszerint megfelelő technikai és szervezési intézkedések meghozatalával kell biztosítaniuk a kezelt adatok védelmét, megengedi-e, hogy - az egyébként ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás kapcsán - az adatok biztonságát szolgáló egyes intézkedéseket csak egy szűkebb, a nagyobb biztonságot is magában foglaló szolgáltatásért külön fizető kör számára tegyék elérhetővé. Még egyet csavarva a kérdésen, úgy is fogalmazhatunk, hogy vajon a szolgáltató egy esetleges adatokat érintő visszaélés esetén mentesülhet-e a felelősség alól arra hivatkozva, hogy az érintett nem vette igénybe az egyébként rendelkezésre álló, de fizetős extra szolgáltatásokat, amelyekkel egyébként megelőzhető lett volna a visszaélés?