2019-ben került elfogadásra a 2019/1937. sz. irányelv az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről, amelyet a tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett (volna) átültetniük a nemzeti jogukba. Az átültetés nem haladt zökkenőmentesen, és a fenti határidőig mindössze 8 tagállam tett eleget a kötelezettségének, több tagállam pedig még a mai napig késedelemben van. Éppen ezért az Európai Bizottság 8 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárási is indított február közepén (az érintett nyolc tagállam: Csehország, Észtország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország).

Magyarország  a késlekedő tagállamok között is kilógott a sorból, mivel - egészen február 28-ig - még a törvényjavaslat sem került előterjesztésre. Ez a helyzet változott most meg, mivel február 28-án benyújtásra került az Országgyűléshez "A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról" szóló törvényjavaslat (T/3089.). (Frissítés 2023.06.06.: 2023. május 25-én a Magyar Közlönyben kihírdetésre került az elfogadott törvény (2023.XXV. törvény). A végleges törvényszöveg néhány ponton eltérést tartalmaz az eredeti javaslathoz képest. Az elfogadott törvényszöveg alapján készült összefoglalóm itt érhető el.)  

Az alábbiakban elsősorban a foglalkoztatók által létrehozandó belső visszaélés-bejelentési rendszerekre vonatkozó szabályokkal foglalkozom (lásd a javaslat II. fejezetének 5. alcím; a törvényjavaslat egyéb elemei kapcsán a sajtóban is jelentek meg hírek a napokban). A javaslat alapján az megállapítható, hogy a foglalkoztatói visszaélés-bejelentési rendszerek kapcsán számos rendelkezés visszaköszön a jelenleg hatályos, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezései közül (amely törvényt az új szabályozás hatályon kívül helyezi majd). 

Mely foglalkoztatóknak kell visszaélés-bejelentési rendszer létrehozniuk?

A javaslat értelmében foglalkoztatónak minősül az, aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi. 

Az alábbi foglalkoztatóknak kell belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetniük: 

• legalább 50 főt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatók, 
• létszámtól függetlenül, azon foglalkoztatóknak, amelyek 
  1. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdés hatálya alá tartoznak,
  2. a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytatnak,
  3. a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartoznak, és
  4. Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítményt üzemeltetnek.

Azon foglalkoztatók, amelyek legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, a belső visszaélés-bejelentési rendszert közösen is létrehozhatják. A foglalkoztató, valamint annak gazdasági társasági formában működő tulajdonosa akkor is létrehozhat belső visszaélés-bejelentési rendszert, ha a törvény alapján ilyen kötelezettsége nem állna fenn. 

(Az állami és önkormányzati szerveknél létrehozandó visszaélés-bejelentési rendszerekre vonatkozóan néhány további rendelkezést is tartalmaz a törvény, illetve külön alcímben foglalkozik az egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekkel. Erről lásd a javaslat 7. alcímében foglaltakat.)

Meddig kell a visszaélés-bejelentési rendszert létrehozniuk a foglalkoztatóknak?

A visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó törvény az elfogadását követő 60. napon lép hatályba, így főszabály szerint eddigre kell a visszaélés-bejelentési rendszert létrhozni. Ugyanakkor az 50-249 főt foglalkoztatók kapnak egy kis haladékot és a törvényből fakadó kötelezettségeiknek 2023. december 17-ig kell majd eleget tenniük.   

(A helyi önkormányzatra, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervre, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat 2025. január 1-jétől kell csak alkalmazni.) 

Mi a teendő a bejelentések alapján?

A bejelentéseket szóban (személyesen vagy telefonon) és írásban lehet majd megtenni. A bejelentések megtételére elég széles körben biztosít jogosultságot a törvény (az adott foglalkoztató által foglalkoztattokon kívül, a korábban foglalkoztatottak és azok is tehetnek bejelentést, akik esetében megkezdődött a foglalkoztatási jogvizsony létrehozatalára irányuló folyamat, azaz pl. akik beadták a jelentkezésüket egy pozícióra, de ezen túlmenően a foglalkoztatóval kapcsolatba kerülő számos más személy és szervezet tehet bejelentést, azt megelőzően is, hogy létrejött volna szerződéses jogviszony és azt követően is, hogy a korábbi szerződéses viszony esetleg megszűnt - lásd a táblázatot a jelen poszt végén, illetve a javaslat 20. §-át).   

A törvény meghatározza majd a foglalkoztatók által a bejelentések alapján megteendő főbb lépéseket és az ezekhez tartozó határidőket is, többek között: 

• a szóban tett bejelentést tartós és visszakereshető formában rögzíteni szükséges (az adatvédelmi szabályok betartása mellett) vagy írásba kell foglalni és a másodpéldányt a bejelentőnek át kell adni, 
• szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik,
• írásbeli bejelentés esetén, annak kézhezvételétől számított 7 napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni és általános tájékoztatást nyújtani az eljárási és adatkezelési szabályokról a bejelentő számára, 
• a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kell kivizsgálni (ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani, de a bejelentés kivizsgálásának és a bejelentőnek a kivizsgálás eredményére vonatkozó tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot),
• a bejelentés kivizsgálása során a rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt,
• a bejelentés kivizsgálása bizonyos esetekben mellőzhető (a mellőzésre az alábbi esetekben kerülhet sor: a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, a bejelentést nem az arra jogosult személy tette meg, a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban), 
• a bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására,
• ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről (ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a foglalkoztató által megállapított magatartási szabályokat (lásd a javaslat 28. §-át), a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályoknak megfelelően a foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat),
• a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatni szükséges (kivételesen mellőzhető az írásbeli tájékoztatás, ha a tájékoztatás szóban megtörténik és a bejelentő ezt tudomásul veszi).

A belső visszaélés-bejelentési rendszerekkel kapcsolatban további általános követelmények is érvényesülnek, így 

• a rendszer működtetője világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a törvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan,
• a rendszer működtetése kapcsán adatvédelmi követelményeknek meg kell felelni, így különösen 
  1. a bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai – ideértve a különleges adatokat és a bűnügyi személyes adatokat is – kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak,
  2. adatok közül haladéktalanul törölni kell a fenit i. pont hatálya alá nem tartozó személyes adatokat (azaz azokat az adatokat, amelyek a bejelentés kivizsgálásához nem elengedhetetlenül szükségesek),
  3. a bejelentő  személyes adatai csak a panasz vagy a közérdekű bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult, kivéve ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni, b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni, 
  4. ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára,
  5. a rendszer keretei között kezelt adatok más államba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, a törvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor, 
  6. ha a bejelentés vizsgálata mellőzhető vagy a bejelentés vizsgálata alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat mellőzését, illetve a vizsgálat befejezését követő 60 napon belül törölni kell,
  7. ha a bejelentés vizsgálata alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentővel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a rendszer keretei között legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások lezárásáig lehet kezelni, ugyanakkor a rendszer működtetője az így kezelt személyes adatok kezelésének szükségességét az adatkezelés megkezdésétől legalább évente felül kell vizsgálni,
  8. a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatait a bejelentést kivizsgáló személyeken kívül más ne ismerhesse meg, 
  9. a bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról (a bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását).

(Az adatvédelmi szabályok kapcsán több ponton is felmerülhet, hogy a javaslat szükségtelen szabályokat tartalmaz, hiszen olyan kérdéseket rendez, amelyek a GDPR alapján megválaszolhatóak. Egyébként az adatvédelmi rendelkezések jelentős részben a jelenleg hatályos, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló  2013. évi CLXV. törvényből kerültek átemelésre. Lásd különösen a 2013. évi törvény 14-16. §-ait.)   

Mely hatóság ellenőrizheti a belső visszaélés-bejelentési rendszerrel kapcsolatos szabályok betartását és milyen következményekkel járhat a szabályok megsértése?

A foglalkoztatókra vonatkozó kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. A kötelezettségek megsértése esetén a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény szerinti rendelkezések irányadóak azzal az eltéréssel, hogy bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható. (Kérdés, hogy ezen jogkövetkezmények hiányában a foglalkoztatók mennyire lesznek motiváltak a visszaélés-bejelentési rendszerek létrehozatalára és megfelelő működtetésére.) 

Ezen túlmenően természetesen a visszaélés-bejelentési rendszerek jellegénél fogva az adatvédelmi kérdéseknek nagyon komoly jelentősége van a rendszer működtetése során, így az adatvédelmi hatóság szerepe is kiemelt a működés ellenőrzése kapcsán. Vélhetően a foglalkoztatók által működtetett visszaélés-bejelentési rendszerek számának jelentős növekedése miatt (ami a rendszerek működtetésére kötelezett kör jelentős bővítése miatt elkerülhetetlen) az ilyen rendszerekkel és a visszaélés-bejelentésekhez kapcsolódó adatkezelésekkel kapcsolatos adatvédelmi ügyek száma is jelentősen növekedhet.

Mi védi a bejelentőket? 

A javaslat - az irányelv nyomán - részletes szabályokat tartalmaz a bejelentők védelmére. A javaslat rögzíti, hogy minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amely a felek közötti jogviszonnyal vagy kapcsolattal (lásd 20. §) összefüggésben
valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.  

Szintén a bejelentők védelmét szolgálja, hogy a szabálysértési törvényben megjelenik majd a bejelentő üldözése tényállás, amely alapján szabálysértésnek minősül, ha valaki a visszaélés-bejelentés miatt a bejelentővel szemben a fentiek szerinti hátrányos intézkedést tesz. Szintén szabálysértésnek minősül, ha valaki a visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza vagy megkísérli akadályozni.”

Bejelentővédelmi ügyvéd továbbra is igénybe vehető lehet? 

A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a továbbiakban is lehetőség lesz arra, hogy a  bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel megbízási szerződést kössön a rendszer működtetésére az erre kötelezett szervezet és az ügyvéd ún. bejelentővédelmi ügyvédi tevékenységet lásson el ennek keretében. A bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység ellátása kapcsán összeférhetetlenségi és egyéb eljárási szabályokat is tartalmaz a javaslat (a jelenleg hatályos szabályozáshoz nagyon hasonló rendelkezések szerepelnek e tekintetben is a javaslatban).   

Miként alakulnak a foglalkoztatói visszaélés-bejelentési rendszerekre vonatkozó egyes főbb követelmények a jelenleg hatályos, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseihez képest?

Az alábbiakban néhány főbb szempont kapcsán összehasonlítom az irányelvi rendelkezéseket, a javaslatban foglaltakkal és a 2013. évi CLXV. törvény jelenleg hatályos rendelkezéseivel: