Április végén tette közzé az Európai Bizottság a mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó rendelettervezetét, amely a 2020. februárjában közzétett uniós MI stratégia megvalósítása szempontjából fontos lépésnek tekinthető (a Fehér könyv már elérhető magyar nyelven is).

A stratégia kiemelten kezeli az MI-t érintően a bizalom és átláthatóság megteremtését, illetve egy olyan környezet kialakítását, amely a kiválóságon alapul. Ezeken belül számos területet határoz meg, amely fókuszt igényel (pl. együttműködés a tagállamokkal és a privát szektorral, az MI-hoz kapcsolódó képességek fejlesztése, MI közszférában történő alkalmazásának támogatása, stb.). 

A bizalom megteremtése kapcsán a Fehér könyv kitér azon hét kulcsfontosságú tényezőre, amelyet a Bizottság által létrehozott magas szintű szakértői csoport fogalmazott meg az MI-re vonatkozó etikai ajánlásában, ezek az MI-re vonatkozó európai szabályozási törekvések kapcsán is kiemelt szerepet kapnak. A szakértői csoport által kiemelt hét kulcsfontosságú tényező az alábbi: 

• emberi cselekvőképesség és emberi felügyelet;
• műszaki stabilitás és biztonság;
• adatvédelem és adatkezelés;
• átláthatóság;
• sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság;
• társadalmi és környezeti jólét; valamint
• elszámoltathatóság.

Az alábbiakban a rendelettervezet néhány alapvető elemét és a szabályozási folyamat további fő lépéseit foglalom össze. 

A napokban múlt 30 éve, hogy közzétételre került az Alkotmánybíróság híres, ún. "személyi szám határozata" (15/1991 (IV.13.) AB határozat). Bár a határozat immár több, mint 30 éves és időközben számos olyan jogszabályi, illetve jogalkalmazásbeli változás történt, amely a határozat egyes megállapításaihoz képest elmozdulást jelent (lásd a témához például Dr. Jóri András: Adatvédelem: az alapjogvédelmi teszttől az érdekmérlegelésig c. cikkét), a határozat teljes egészében mégsem tekinthető idejét múltnak és a mai napig érezteti hatását az adatvédelmi gondolkodásban. 

Az oltási programok előrehaladtával és a nyár közeledtével egyre többeket foglalkoztató kérdés, hogy az Európai Unión belüli szabad mozgás joga miként lesz gyakorolható, milyen módon biztosítható az, hogy biztonságos körülmények között újra szélesebb körben is lehetőség legyen a tagállamok közötti szabad mozgásra. Erre tekintettel az Európai Bizottság március 17-én közzétett egy javaslatcsomagot a digitális zöldigazolványra (Digital Green Certificate) vonatkozóan, amelynek a célja az EU-n belüli utazások megkönnyítése. 

A javaslatcsomag szerint az igazolvány főbb jellemzői az alábbiak lennének: 

• digitális és/vagy papírformátumú,
• QR-kóddal van ellátva,
• ingyenes,
• a nemzeti nyelven és angolul kerül kiállításra,
• biztonságos,
• valamennyi uniós tagállamban érvényes.

A digitális zöldigazolvány nem kizárólag a COVID-19 ellen beoltottak részére lenne kiállítható, hanem azok is rendelkezhetnek vele, akik felgyógyultak a fertőzésből vagy akik meghatározott időn belül negatív teszteredményt tudnak felmutatni. 

A javaslatcsomag két részből áll, egyrészt az uniós állampolgárokra vonatkozó javaslatból, másrészt valamely uniós tagállamban letelepedett harmadik ország állampolgáraira vonatkozó javaslatról (az eltérés alapvető oka, hogy az EU-nak más alapon van szabályozási hatásköre a két csoport vonatkozásában). 

A Bizottság javaslatcsomagjára vonatkozóan az európai adatvédelmi biztos (EDPS) és az Európai Adatvédelmi Testület (Testület) közös véleményt fogalmazott meg, amelyben a zöldigazolvány alkalmazásához kapcsolódó adatvédelmi kérdéseket vizsgálták meg és megfogalmaztak javaslatokat is a jogalkotók részére. Az alábbiakban a közös vélemény főbb megállapításait foglalom össze. 

Az Európai Adatvédelmi Testület legfrissebb iránymutatása a virtuális hangasszisztenseket érintő adatvédelmi kérdésekkel foglalkozik. Az iránymutatás egyelőre tervezetként, véleményezhető formában jelent meg, a Testület részére április 23-ig küldhetők meg az észrevételek. 

A virtuális hangasszisztenseket (virtuális asszisztens, VA) úgy határozza meg az iránymutatás, mint olyan szoftveres alkalmazás, amely képes arra, hogy a felhasználó által adott hangutasítások alapján kommunikáljon. Virtuális asszisztensek elérhetőok okos telefonokon, tableteken, számítógépeken, és hasonló eszközökön, illetve önálló, kifejezetten erre a célra fejlesztett eszközökön. Néhány ismertebb példa: Amazon Alexa, Microsoft Cortana, Apple Siri, Google Assistant.

A közelmúltban tette közzé a NAIH a 2020. évre vonatkozó éves beszámolóját. A Hatóság éves beszámolóját idén is érdemes átböngészni, mert egyrészt képet ad az adatvédelem és információszabadság területén zajló főbb folyamatokról, másrészt néhány, a beszámolóban kiemelt ügy révén hasznos segítséget jelenthet a jogalkalmazáshoz. A GDPR-hoz kapcsolódó ügyek mellett, a bűnügyi adatvédelmi irányelv alkalmazása kapcsán felmerült tapasztalatokról is számot ad a beszámoló és természetesen az információszabadsággal kapcsolatos fejleményekről is olvashatunk. 

Az alábbiakban a beszámoló néhány fontos, az adatvédelem területét érintő pontját emelem ki. 

A NAIH frissen közzétett tájékoztatója egy széles kör számára fontos kérdéssel foglalkozik: megismerheti-e a munkáltató a munkavállalói vonatkozásában azt az információt, hogy a munkavállaló védettnek tekinthető-e a koronavírussal szemben (azaz felépült a betegségből vagy megkapta az oltást). 

Az e-Privacy rendelet tervezete elég kalandos utat járt be az elmúlt 4 évben, azt követően, hogy az első változatot a Bizottság 2017. januárjában közzétette. Az egymást váltó soros elnökségek alatt tucatnyi változata készült a rendeletnek, de a konszenzust nem sikerült megteremteni a tagállamok között. Az idén hivatalba lépő portugál elnökségnek viszont sikerült felgyorsítani a folyamatot. Már január elején közzétették az első szövegtervezetüket, amelyet egy újabb verzió követett január végén és február 10-én a tagállamok között meg is született a megállapodás az e-Privacy rendelet tervezetéről. 

The draft e-Privacy Regulation had a fairly adventurous journey in the last 4 years, following the publication of its first version by the Commission in January 2017. Dozens of versions of the regulation have been prepared during the successive EU presidencies, but no consensus has been reached between Member States. However, the Portuguese Presidency, which took office this year, has succeeded in speeding up the process. Already in early January, their first draft text was published, followed by a new version at the end of January and finally, an agreement on the draft e-Privacy Regulation was reached between Member States on 10 February.

A NAIH 2020. decemberében hozott és a napokban publikált határozatában megállapította, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rendszeres szociális ösztöndíj iránti pályázatok benyújtása, valamint azok elbírálása során végzett adatkezelése jogellenes és 8 millió Ft összegű adatvédelmi bírságot szabott ki. 

The potential ability of quantum computing devices and their impact on current data protection practices, especially regarding the applicable data security measures (e.g. encryption) is a topic that needs to be addressed in a timely manner even if we are still far from the everyday and widespread application of the technology.

The European Union Agency for Cybersecurity (ENISA) published a study that "[...] provides an overview of the current state of affairs on the standardization process of Post-Quantum Cryptography (PQC)." As the study notes, "[p]ost-quantum cryptography is an area of cryptography in which systems are studied under the security assumption that the attacker has a quantum computer." (Study, p. 7)