A 2018-as év kiemelkedő év volt az adatvédelem szempontjából, hiszen május 25. óta alkalmazandó az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR. Az év végéhez közeledve érdemes visszatekinteni az év jelentős történéseire, megnézni, hogyan kavarta fel az állóvizet a GDPR. 

A GDPR - amely az 1995-ben elfogadott adatvédelmi irányelvet váltotta fel - két éves felkészülési időszakot követően vált alkalmazandóvá. A GDPR komoly mérföldkövet jelent az európai adatvédelem történetében, de hatása jóval túlmutat az EU határain. A GDPR-ra történő felkészülést, különösen az utolsó hónapokban felfokozott hangulat övezte, számos félreértés és tévedés is izgalomban tartotta az adatkezelőket. 

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból számos jogi kérdést (is) felvet, amelyek között tisztázandó adatvédelmi kérdések is szerepelnek. Bár az Egyesült Királyság adatvédelmi joga harmonizált az uniós joggal és 2018. május 25-e óta az egész EU-ban egységesen alkalmazandó GDPR-t kell alkalmazni, ugyanakkor az Unióból történő kilépéssel az Egyesült Királyság egy csapásra harmadik országgá válik, amely irányába az adattovábbítást megfelelően rendezni kell. Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelése és azok szabad áramlása a gazdaság számos szférájában megkerülhetetlen, így az adatok jogszerű továbbításának feltételrendszere elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság működésében ne legyenek jelentős fennakadások.       

A napokban a brit kormány részéről megjelent egy rövid összefoglaló az adatvédelmi keretrendszerről arra az esetre vonatkozóan, ha március 29-éig nem sikerülne a feleknek megállapodást kötniük a Brexit kapcsán ("No Deal Brexit"). 

GDPR requires supervisory authories to establish and make public their lists of the kind of processing operations which are subject to the requirement for a data protection impact assessment (DPIA).

22 supervisory authorities submitted their draft lists to the European Data Protection Board (EDPB) for its opinion earlier this year. EDPB issued its opinions on the draft lists at the end of September. (The following countries are concerned: Austria, Belgium, Bulgaria, Czech Republic, Estonia, Finland, France, Germay, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Latvia, Lithuania, Malta, the Netherlands, Poland, Portugal, Romania, Sweden, Slovakia, UK. A good comprehensive analysis of the DPIA lists is available here in English.)

The Hungarian Data Protection Authority (NAIH) published its "black list" on processing activities that shall be subject to data protection impact assessment, in line with Section 35 (4) of the GDPR. The European Data Protection Board provided its opinion on the draft list at the end of September and the Hungarian Data Protection Authority finalised its list on the basis of EDPB's opinion.  

A személyes adatok védelme kapcsán az Egyesült Államokra általában úgy tekintünk, mint egy problémás helyre, ahol a technológiai óriáscégek kezében, nem tudhatjuk, hogy mi történik az adatainkkal. Eszünkbe juthat a korábbi "Safe Harbor" rezsim, amely sokáig az EU és az USA közötti adattovábbítás alapját jelentette és amelyet a Schrems-ügyben az Európai Bíróság ítéletével érvénytelennek nyilvánított. Ez pedig elvezetett - az egyébként jelenleg is vitatott - Privacy Shield kialakításához, amely az EU és az USA (illetve Svájc és az USA) közötti adattovábbítás alapjául szolgálhat, megteremtve az USA, mint megfelelő szintű védelmet biztosító harmadik országba történő adattovábbítás jogi kereteit.      

Öt hónap telt el május 25., az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alkalmazandóvá válása óta. Az adatkezelők és a feldolgozók sokat küszködtek, hogy készen álljanak a GDPR szabályainak alkalmazására, azonban a GDPR számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek tág teret engednek az értelmezésnek. Az Európai Adatvédelmi Testület és a nemzeti adatvédelmi hatóságok által kiadott általános iránymutatások és vélemények mellett az egyedi esetekben hozott döntések szolgálhatnak iránytűként ahhoz, hogy a GDPR rendelkezéseit miként lehet, illetve kell értelmezni.

Természetesen időbe telik, amíg az első döntések és ítéletek a GDPR alapján megszülethettek, de mostantól egyre több döntésre és ítéletre számíthatunk, amelyek az adatvédelmi gyakorlatot alakíthatják.

Október 19-én egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat került benyújtásra az Országgyűlés részére (T/2930). Az elsőre nem túl sokat sejtető cím mögött adatvédelmi szempontból nagyon is érdekes törvénymódosítási javaslatok szerepelnek.

A törvényjavaslat számos, különböző elektronikus megfigyelésre vonatkozó szabályt érint és egy központi tárhelyszolgáltató létrehozásával biztosítaná, hogy a különböző szervezetek által rögzített képfelvételek egységes rendszerbe kerüljenek és onnan a törvényekben meghatározott célokból lekérhetőek legyenek. A központi megőrzési idő egységesen 30 nap lenne. 

Five months have passed since May 25 when the General Data Protection Regulaton (GDPR) became applicable in the European Union. Data controllers and processors struggled a lot to be ready for the application of the rules of the GDPR. However, there are several rules in the GDPR that leave space for interpretation and maneuvering. Besides the general guidelines and opinions issued by the European Data Protection Board and the national data protection authorities, decisions in individual cases can serve as compass in finding the right direction when the provisions of the GDPR are applied. 

Of course, it took time until the first decisions and judgments were issued under the GDPR but from now on, we may expect more and more decisions and judgments that can shape the data protection practice throughout the EU. 

A jogos érdek nem a GDPR-al jelent meg az adatkezelési jogalapok sorában, az adatvédelmi irányelv (95/46/EK irányelv) 7. cikkében is szerepelt. 

Az adatvédelmi irányelv 7. cikke határozta meg azokat a jogalapokat, amelyekre jogszerű adatkezelést lehet alapozni. A GDPR 6. cikkében meghatározott adatkezelési jogalapok lényegében megegyeznek az irányelvben szereplő jogalapokkal. Ami lényeges újdonságot jelent az eddigiekhez képest, hogy a Rendelet közvetlen hatálya miatt nem kerül sor tagállami átültetésre és így elkerülhetők lesznek azok az esetek, amikor az elmaradt vagy nem megfelelő tagállami átültetés miatt az irányelv közvetlen hatályára kellett hivatkozni (pl. ASNEF-ügy). 

A GDPR alapján a jogos érdeken alapuló adatkezelés térnyerése várható, a hozzájáruláson alapuló adatkezelés pedig jelentősen veszíthet a szerepéből. 

One of the important novelties of GDPR was that it applies not only to the processing of personal data in the context of the activities of an establishment of a controller or a processor in the Union, but also to the processing of personal data of data subjects who are in the Union by a controller or processor not established in the Union, where the processing activities are related to:

(a) the offering of goods or services, irrespective of whether a payment of the data subject is required, to such data subjects in the Union; or

(b) the monitoring of their behavior as far as their behavior takes place within the Union.

Article 27 of the GDPR stipulates that controllers and processors subject to the extraterritorial effect shall designate in writing a representative in the Union.

Based on these provisions, GDPR has a clear impact on non-EU organizations as well. One side effect of this extraterritorial effect was that some data controllers outside the EU, fearing the risks of non-compliance with GDPR, ceased their activity in the EU.

However, the impact of GDPR can be experienced not only directly but also indirectly since the GDPR serves as an example of data protection rules for legislators in many countries around the world. This may be justified by the fact that cross-border flow of personal data requires a harmonized set of rules that could have a beneficial impact on the transfer of personal data to third countries using provisions similar to the rules of the GDPR. (A trend towards comprehensive national privacy / data protection rules can be experiences in the last years.)