Gyakran előfordul, hogy cégiratok szerkesztése során olyan személyes adatok is feltüntetésre kerülnek az okiraton és így bárki számára hozzáférhetővé válnak, amelyek rögzítését a vonatkozó jogszabályok nem követelik meg, és a amelyeket cégjegyzékben sem kell szerepeltetni.   

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat erre tekintettel javaslatot tartalmaz a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) módosítására, miszerint, "ha a cégiratban a jogszabályban előírt, illetve a cégjegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat kerül feltüntetésre, a cégiratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az a cégiratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik." 

A javaslathoz fűzött indoklás szerint a szükségtelenül megadott és bárki által hozzáférhető személyes adatokkal való visszaélés megelőzése érdekében kerülne sor a szabályozásra. Az új rendelkezés elsődlegesen az okiratot szerkesztő jogi képviselő feladatává tenné, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségének garantálása körében, mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges. A szükséges mértéket meghaladó adatközlés veszélyeire neki kell a felek figyelmét felhívnia.

A megoldás annyiban mindenképpen idegen az adatvédelmi gondolkodástól, hogy személyes adatot a célhoz kötöttség elvére tekintettel, csak a szükséges mértékben lehet kezelni. Ha egy adatra az adott cél megvalósítása érdekében nincs szükség, akkor az adott személyes adat nem kezelhető. Ha nincs az adatkezelésnek célja, akkor - a kialakult adatvédelmi gyakorlat alapján - a hozzájárulás beszerzése ellenére sem lesz jogszerű az adatkezelés. Célszerűbb lenne talán egy olyan megközelítés alkalmazása, amely szerint csak a cél eléréséhez szükséges személyes adatok kerülhetnek feltüntetésre a cégiratokban.

A fentieken túlmenően a módosítás a személyes adatok naprakész állapotának elérése érdekében összekapcsolja a cégnyilvántartást és a természetes személyek nyilvántartását. Ezáltal a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján automatikusan, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő cégbírósági adatigénylés útján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe az ún. kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy cégjegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását. (A kapcsolati kód a bejegyzési- vagy változásbejegyzési kérelemben szereplő természetes személyek adatainak a természetes személyek nyilvántartásában való automatikus egyeztetése kapcsán kerül létrehozásra.) 

A jövőben a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személyek halálának tényéről és időpontjáról is automatikusan értesítést kap majd a cégbíróság és  a cégbíróság az elhunyt személyt automatikus végzéssel törli a cégjegyzékbő A módosítás indoklása szerint az új szabályok eredményeként a jövőben biztosítható lesz, hogy a cégnyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai is – az állami nyilvántartások együttműködése által – pontosan és naprakészen kerüljenek a nyilvántartásba.  

A javaslat szerint a természetes személyek adataiban (vagy a cég adatai között feltüntetett cégek adataiban) bekövetkező változás olyan cégjegyzéki változás, amit a cégnek csak a létesítő okirat következő módosítása során kell átvezetnie a létesítő okiratban és a cég egyéb irataiban.