A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő technológia alkalmazásával összefüggésben (lásd erről a korábbi posztokat pl. itt és itt), most pedig - a legfrissebb hírek szerint - felmerült az automaizált büntetéskiszabás lehetősége is. Adja magát tehát az újabb kérdés: jogszerű lesz-e, ha valóban teljesen automatizálják a folymatot és emberi beavatkozás nélkül, az arcfelismerő technológia alkalmazásával nyert adatok alapján automatikusan kerülnek kiküldésre a bírságolásra vonatkozó szabálysértési határozatok a Pride-on résztvevőknek?
Frissítés (2025.07.08.): A Rendőrség tegnap esti közleménye alapján, végül úgy tűnik, hogy a Pride résztvevői ellen nem indul eljárás arra hivatkozva, hogy "[az] egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és az önkormányzati szerepvállalás sokak számára bizonytalanságot okozhatott a jogi értelmezést illetően, feltételezhették, hogy a hatályos szabályok betartásával vesznek részt a rendezvényen."
Az alábbi posztban, az adatok kizárólag automatizált úton történő, bűnüldözési célú kezelésével kapcsolatos általános követelmények természetesen a jövőre nézve is irányadók, illetve számos az arcfelismerő rendszer szabálysértések tekintetében történő alkalmazhatóságával kapcsolatos aggály sajnos továbbra is adott, hiszen a Pride-ra tekintettel elfogadott jogszabálymódosítások a jövőre nézve is velünk maradnak és csak idő kérdése, hogy mikor alkalmazzák majd ezeket.
1. Hogyan nézne ki az automatizált eljárás?
Erről jelenleg keveset lehet tudni, azt is csak meg nem erősített forrásból, így sok a bizonytalanság az esetleges eljárások kapcsán. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő értesülései szerint azonban a következőre lehet számítani (kiemelés tőlem):
A friss információ szerint azonban már készül az az "összekötő" rendszer, ami a kamerával rögzített és arcfelismerő mesterséges intelligenciával beazonosított képek alapján automatikusan ki is küldi a büntetéseket az ügyfélkapun keresztül a résztvevőknek. Az informátor szerint azok, akiknek nem volt korábban szabálysértési eljárása, automatikusan és egységesen 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak.
Részleteket tehát nem lehet tudni, de a fentiek alapján az azonosítástól kezdve, a határozat meghozatalán át, annak kézbesítéséig automatizáltan futna le a folyamat, azaz emberi beavatkozás nélkül születnének meg a bírságoló határozatok. Az automatizálás így nem csak az azonosításra vonatkozna, amely elvileg a szabálysértések tekintetében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény ("Arcképtörvény") alapján (lásd 9/A. § (1) bek. és 9/A. alcím) lehetséges, hanem magára az szabálysértés megállapítására és a bírság kiszabására is.
2. Lehet-e személyes adatokat kizárólag automatizált úton kezelni?
Természetesen lehetséges, de ennek szigorú feltételei vannak.
A szabálysértések automatizált elbírálása és szankcionálása kapcsán felmerülhet analógiaként egyes közúti szabályszegések automatikus döntéshozatali eljárásban történő bírságolása. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy egyes közúti szabályszegések esetében nem szabálysértési eljárást, hanem közigazgatási eljárást folytatnak le, és az alapján szabnak ki bírságot. Az érintett közigazgatási eljárások tekintetében pedig a jogszabályi környezet kifejezetten lehetővé teszi az automatikus döntéshozatalt.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) egyébként szabályozza az automatikus döntéshozatalt, mint eljárási típust (40. §), ugyanakkor az Ákr. hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra (lásd 8. § (1) bekezdés a) pont).
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) szerint a személyes adatok bűnüldözési célú kezelése során
[k]izárólag automatizált adatkezelésen – így különösen profilalkotáson – alapuló, az érintett személyére vagy jogos érdekeire hátrányos vagy az érintettet jelentős mértékben érintő jogkövetkezményekkel járó döntés meghozatalára kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa kifejezetten lehetővé teszi és
a) az nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,
b) az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó az
ba) érintettet – kérelmére – tájékoztatja a döntéshozatali mechanizmus során alkalmazott módszerről és szempontokról,
bb) érintett kérelmére a döntés eredményét emberi közreműködés alkalmazásával felülvizsgálja, valamint
c) arra – törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában – nem különleges adatok felhasználásával kerül sor.
A szabálysértés elkövetésének megállapítása és ez alapján bírság kiszabása kapcsán egyértelmű, hogy olyan döntésről van szó, amely "az érintett személyére vagy jogos érdekeire hátrányos vagy az érintettet jelentős mértékben érintő jogkövetkezményekkel jár". Nézzük tehát a fenti feltételeket a jelen helyzet kapcsán:
- kifejezett jogszabályi (törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa) felhatalmazás szükséges,
Az Arcképtörvény alapján tehát az automatizált azonosítás ugyan elvileg lehetséges (bár az arcfelismerés alkalmazása önmagában is súlyosan aggályos - lásd erről itt és itt), de arra vonatkozóan nincs további rendelkezés a vonatkozó jogszabályokban, hogy a szabálysértési eljárásban automatikus döntéshozatalra is sor kerülhetne - a kifejezetten a Pride-ra tekintettel bevezetett - szabálysértési tényállás (szabálysértési törvény 189. § (1) bekezdés b) pont) kapcsán. A szabálysértési törvény ugyan ismeri a "Meghallgatás nélküli eljárásban hozott határozat" fogalmát (lásd 86. alcím, 102.§-tól), de ez nem jelent emberi közreműködés nélküli eljárást. (Ráadásul ez is csak akkor alkalmazható, ha "a tényállás tisztázott és az eljárás alá vont személy vagy az eljárásban részt vevő más személy meghallgatása, valamint egyéb bizonyíték megszerzése nem szükséges ...". Jelen esetben a tényállás tisztázottsága legalábbis megkérdőjelezhető lehet, pl. azon az alapon, hogy sor került-e "a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatására".)
- biztosítani kell, hogy az érintettet – kérelmére – tájékoztatást kapjon a döntéshozatali mechanizmus során alkalmazott módszerről és szempontokról és érintett kérelmére a döntés eredményét emberi közreműködés alkalmazásával felülvizsgálják, továbbá
Ezen szempontok érvényesülése kapcsán még nem áll(hat) rendelkezésünkre információ, hisz ez egy utólagos követelmény, így ennek esetleges teljesülése akkor vizsgálható, ha valóban sor kerül - kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló - automatkus bírságolásra. (Ugyanakkor jól látható, hogy ha alkalmaznák is az automatikus döntéshozatalt, emberi beavatkozás ebben az esetben is kérhető kell, hogy legyen, így a hatóság eljárásokkal történő "elárasztása" megvalósulna.)
- gonodskodni kell arról is, hogy az automatizált döntéshozatalra – törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában – nem különleges adatok felhasználásával kerül sor.
Az eljárások lefolytatását arcfelismeréses azonosítás tenné lehetővé, amely biometrikus adatok kezelését igényli, így különleges adatok felhasználására kerülne sor. Ez a feltétel tehát akkor teljesülne, ha az automatizált döntéshozatalra vonatkozó kifejezett törvényi felhatalmazás a különleges adatok kezelését is lehetővé tenné.
Az arcfelismerő rendszer jogszerű alkalmazhatóságán túl tehát súlyos kérdések és kételyek merülnek fel adatvédelmi szempontból a kizárólag automatizált úton történő adatkezelés kapcsán is (amennyiben erre valóban sor kerülne).
(Természetesen a fentieken túl további részletkérdések is vizsgálhatók és vizsgálandók az esetleges automatizált adatkezelés kapcsán, pl. az adatkezelésre vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban.)
3. Néhány egyéb szempont az esetleges automatikus döntéshozatal kapcsán
A fenti adatvédelmi szempontokon túl további kérdések, illetve kételyek merülnek fel az automatikus döntéshozatal alkalmazhatósága kapcsán, így pl.:
- nem egyértelmű, hogy minden adat rendelkezésre áll-e a döntés meghozatalához (pl. megtörént-e az érintett vonatkozásában a gyűlés tiltott jellegéről történő tájékoztatás: "a rendőrségnek a gyűlés helyszínen megtett, a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére" (lásd szabálysértési törvény 189. § (1) bekezdés),
- az automatikus döntéshozatal kapcsán feltétel, hogy ne legyen szükség mérlegelésre. Jelen esetben azonban önmagában a bírságtétel meghatározása is mérlegelést igényelhet (ezzel pedig szembe menne a mindenféle mérlegelés nélkül általánosan kiszabott 80.000 Ft-os bírság),
- előzetesen sem volt erre vonatkozóan semmilyen tájékoztatás és információ, így az eljárás átlátható, tisztességes jellege is sérülhet, amely különösen visszás lehet böntető jellegű szankciók alkalmazása kapcsán.
4. Összegzés
Egyelőre tehát sok nyitott kérdés van, de ha valóban sor kerülne az automatikus bírságkiszabásra, akkor az sok szempontból, így többek között adatvédelmi oldalról is, kifogásolható lehet. Éppen ezért, ha valakivel szemben ilyen módon szabnának ki szabálysértési bírságot a Pride-on való részvétel miatt, akkor - az egyéb aggályok mellett - ezekre hivatkozással is érdemes lehet megtámadni a szabálysértési bírságot megállapító határozatot.
