A drónok használatával kapcsolatban több jogi kérdés is felmerül, többek között számos adatvédelmi kérdés is egyértelmű rendezésre vár. Bár átfogó jogszabály eddig Magyarországon nem született a témában, néhány éve a Hatóság egy ajánlásban foglalta össze a különböző célú (állam-, kereskedelmi-, illetve magáncélú) drónhasználathoz kapcsolódó legfontosabb adatvédelmi szempontokat, egyúttal javaslatot tett a jogalkotásra. (Időközben a légügyi vonatkozások tekintetében sor került részleges jogalkotásra, amely - többek között - érintette a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt és kapcsolódó rendeleteket is. A tervek szerint átfogóbb szabályozás is történt volna 2017-ben, amelyre végül nem került sor. A NAIH a 2017-ben zajló jogalkotás során is véleményezte a készülő jogszabályok tervezetét.)

A kérdés európai szinten is napirenden van. 2018. november végén fogadták el az ún. Amszterdami Nyilatkozatot a közös európai drón szolgáltatási piachoz szükséges irányokról.   

Mi minősül pilóta nélküli légijárműnek?

A légiközlekedésről szóló törvény (Ltv.) szerint pilóta nélküli légijármű: olyan polgári légijármű, amelyet úgy terveztek és úgy tartanak üzemben, hogy vezetését nem a fedélzeten tartózkodó személy végzi. 

Mi adja a drónokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdések jelentőségét?

Ahogy a NAIH ajánlása is rögzíti:

Általánosságban kiemelendő, hogy önmagában nem a drónok használata jelent adatvédelmi problémát, hanem a drónokra szerelhető kiegészítőkkel megvalósuló atipikusnak mondható adatkezelés. A legfőbb eltérés az eddigi adatkezelésektől az, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, amely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható. 

Bár nem a drónok használata érdekes elsősorban adatvédelmi szempontból (hiszen az inkább légügyi, igazgatási kérdés lehet), hanem azoknak az eszközöknek (elsősorban kamerák) az alkalmazása, amelyek személyes adatok rögzítésére is alkalmasak, ugyanakkor a drónok alkalmazása egyébként a konkrét adatkezeléseken túl is jelentős hatást gyakorolhat a magánszférára, hiszen önmagában a drón jelenlétének az érzékelése a magánszférába történő behatolás érzetét keltheti (konkrét adatkezelés hiányában is), illetve akár úgy is megvalósítható adatkezelés, hogy az érintett azt nem veszi észre, nem tudatosul benne.   

("A drónok alkalmazásának alkotmányos korlátai az Egyesült Államokban" címmel elemzés olvasható Buzás Pétertől és Révész Balázstól a drónok alkalmazásának magánszférára gyakorolt hatásáról, illetve az USA Legfelsőbb Bírósága által a gyakorlata során kidolgozott magánszféravédelmi tesztek alkalmazhatóságáról a drónokkal kapcsolatban, elsősorban a hatóságok által alkalmazott pilóta nélküli rendszerek kapcsán.)    

Milyen adatvédelmi szabályok alkalmazhatók jelenleg a drónokra?

Speciális szabályok hiányában a drónok esetében is az általános adatvédelmi szabályokat, így az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rendelkezéseit kell alkalmazni. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a drónok használata útján megvalósuló adatkezelés során is rendelkeznie kell az adatkezelőnek megfelelő jogalappal (pl. jogos érdek, hozzájárulás), továbbá az adatkezelés során különös figyelmet kell fordítani az alapelvi rendelkezések betartására (célhoz kötöttség, adattakarékosság stb.). Szintén alapelvi jelentőségű rendelkezések az ún. beépített és alapértelmezett adatvédelem ("privacy by design" és "privacy by default") elvei, amelyek a drónok alkalmazását is jelentő adatkezelések megtervezése kapcsán is alkalmazandó szempontok, az adatkezelés egészének megtervezésére. 

Biztosítani kell az érintettek számára a jogaik gyakorlásának a lehetőségét is. Ez adott esetben számos nehézséget, például az érintettek azonosításával kapcsolatos kérdések kezelését is szükségessé teheti. 

A drónokkal megvalósuló adatkezelés kapcsán meghatározó jelentősége lehet az átláthatóság biztosításának és az előzetes tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének, mivel ez lehet minden további jog gyakorlásának az alapja. A tájékoztatás szóba jöhető módja lehet az online megvalósuló tájékoztatás, plakátok kihelyezése, ugyanakkor a megfelelő tájékoztatás módja esetről-esetre változhat, igazodnia kell a potenciális érintetti kör nagyságához, elérhetőségéhez stb. (2018-ban a Parlament környékének drónokkal történő felmérése kapcsán például az online tájékoztatás mellett plakátokat is alkalmaztak.) Az előzetes tájékoztatás kapcsán a Google Street View-ra vonatkozó hatósági ajánlásban szereplő szempontok is figyelembe vehetők lehetnek.

Bizonyos esetekben a drónhasználat (amennyiben a jogalap a jogos érdek) szükségessé teheti ún. érdekmérlegelési teszt elvégzését, de akár adatvédelmi hatásvizsgálat végzésére is szükség lehet. A NAIH által a GDPR alapján kiadott ún. fekete listán is szerepel a drónok felhasználásával végzett, érintettek nagyszámú és módszeres megfigyelése, amely esetén kötelező hatásvizsgálatot végezni (lásd a lista 14. pontját).

A brit adatvédelmi hatóság (ICO) drónok használatára vonatkozó útmutatását is érdemes lehet figyelembe venni a drónokkal összefüggő adatkezelésekre, amely az alábbi, főbb tanácsokat fogalmazza meg: 

• adjunk tájékoztatást a felvétel készítésről, még a felvétel megkezdése előtt; 
• vegyünk figyelembe azt a környezetet, ahol a drónt használni tervezzük (kiket és hogyan érinthet a drónhasználat);
• legyünk tisztában azzal, hogy milyen felvételeket tudunk készíteni (milyen a felbontása a kamerának, szabályozható-e a felvételkészítés, stb.); 
• tervezzük meg a repülési útvonalat előre;
• legyen világos az érintettek számára, hogy a drónt ki kezeli (maradjunk látótávolságban); 
• a felvételek megosztása előtt, mérjük fel ennek hatását, következményeit; 
• ügyeljünk a felvételek biztonságára, ha már nincs szükségünk a felvételekre, töröljük. 

Az ír adatvédelmi hatóság felvételkészítésre vonatkozó iránymutatásában utal arra, hogy bár a drónokkal készített felvételekre nincs külön iránymutatása, de a videófelvételekre vonatkozó általános iránymutatás megfelelően alkalmazható a drónokkal készített felvételekre is. 

Az izraeli adatvédelmi hatóság pedig a közelmúltban tett közzé - tervezetként - iránymutatást a drónok használata kapcsán. 

Kitekintés - Magánszféra védelme a drónhasználattal szemben Pennsylvania államban 

Pennsylvania államban éppen néhány hónapja (január 10-én) lépett hatályba a drónokra (egész pontosan pilóta nélküli repülőgépekre, "unmanned aircraft") vonatkozó, a magánszféra védelmét szolgáló szabályozás. A pennsylvaniai szabályozás a szankciók felől közelít és elsősorban a jogszerűtlen drónhasználat kapcsán alkalmazható szankciókat rendezi. Az új pennsylvaniai szabályozás szerint - többek között - jogszerűtlen a drón használata, amennyiben szándékosan vagy tudatosan egy másik személy magánterületen történő megfigyelésére alkalmazzák. A jogszabály meghatároz kivételeket is, így igazságszolgáltatással összefüggő célokból, illetve akár közüzemi társaságok által jogszerű lehet a drónhasználat más magánterülete fölött is. A szabályokat megszegők alapvetően pénzbírságra számíthatnak.