Alig két évvel a nemzeti adatvagyon törvény (2021. évi XCI. törvény) elfogadása és hatálybalépése után, rövidesen lényegesen megújul a nemzeti adatvagyon hasznosításának keretrendszere, miután a Parlament elfogadta "A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról" szóló törvényt (a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege elérhető itt). (A Parlament döntését követően a köztársasági elnök aláírása szükséges még, hogy az új törvény közzétételre kerülhessen a Magyar Közlönyben.)
A jogszabály többek között uniós jogszabályi implementációs kötelezettségeknek is eleget tesz:
- egyrészt a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019/1024 irányelvnek való megfelelést célozza (itt írtam korábban az irányelvről),
- másrészt az európai adatkormányzásról szóló 2022/868 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket is megállapít,
- továbbá a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Az új nemzeti adatvagyon szabályozás hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti majd a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény, és korábbi, nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény is.
1. Mit tartalmaz a jogszabály a nemzeti adatvagyon hasznosítása kapcsán?
A nemzeti adatvagyon további felhasználására vonatkozó alapvető feltételeket határoz meg:
- a közfeladatot ellátó szervek által e minőségükben kezelt személyes adatokra vonatkozóan (amely adatkezelés tekintetében az adatkezelés célja az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások lehetnek),
- átláthatóság tekintetében,
- a megkülönböztetés tilalmáról,
- kizárólagos további felhasználásra vonatkozó megállapodásokra nézve.
Meghatározza a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatására vonatkozó intézményi kereteket és a szereplők alapvető feladatait. Az alábbi szereplők kerülnek nevesítésre a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatása kapcsán:
- a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításáért felelős miniszter (ezeket a feladatokat az e-közigazgatás és informatikai fejlesztések egységesítésért felelős miniszter látja el),
- Nemzeti Adatvagyon Tanács (amely a miniszter döntés-előkészítő és javaslattevő testületi szerve),
- Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAÜ, amely a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatásával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként ellátó és koordináló szerv vagy szervezet),
- szervezeti adatfelelősök (nemzeti adatvagyon hasznosítása és minőségének javítása érdekében a közhiteles nyilvántartást vezető, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket kell kijelölni).
A törvény két típusú adathasznosítás-támogatási szolgáltatást határoz meg: (i) központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások és (ii) regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások.
A törvénybene szereplő definíció szerint az adathasznosítás-támogatás a közfeladatot ellátó szervek adattal vagy dokumentummal végzett, az adatok hasznosítását elősegítő azon tevékenysége, amely során a közfeladatot ellátó szerv adathasznosítás-támogatási szolgáltatást nyújt.
Központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások:
- Nemzeti Adatvagyon Leltár szolgáltatás,
- egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás,
- nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat egyablakos közzététele szolgáltatás,
- kormányzati tájékoztatási szolgáltatás,
- közcélú tájékoztatási szolgáltatás,
- piaci tájékoztatási szolgáltatás,
- döntés-előkészítést támogató szolgáltatás,
- Nemzeti Adatplatform szolgáltatás,
- adatok összekészítése szolgáltatás,
- adat-összekapcsolási szolgáltatás,
- kulcsszolgáltatás,
- a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.
Regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások:
- nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,
- nemzeti adatvagyon körébe tartozó, személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,
- adattisztítási szolgáltatás,
- személytelenítési szolgáltatás,
- adatelemzési szolgáltatás,
- elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatás,
- kutatószoba-szolgáltatás,
- felügyelt távoli elérés szolgáltatás,
- az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítővel való kapcsolattartás szolgáltatás,
- a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb regisztrált adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.
A törvény meghatározza a fenti szolgáltatások és az egyes igények teljesítésének alapvető szabályait, míg a szolgáltatások nyújtásának, továbbá a regisztráció részletes szabályait, valamint a szolgáltatások díjazásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A törvény rendelkezik továbbá az egyes szolgáltatások tekintetében az igénylővel kötendő megállapodás tartalma tekintetében is. Egyes igények, így például a kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása kapcsán a törvény különös szabályokat is megállapít.
Hasonlóan a korábbi nemzeti adatvagyon törvényhez az új törvény is tartalmazza a nemzeti adatvagyon körébe tartozó egyes állami nyilvántartások fokozottabb védelmére vonatkozó alapvető szabályokat.
2. Hogyan kerülnek ellátásra az adatkormányzási rendelettel összefüggő hatósági feladatok Magyarországon?
A törvény - módosítva az Infotv-t - megállapítja a 2023. szeptember 24-e óta alkalmazandó adatkormányzási rendelet (Data Governance Act, DGA) magyarországi végrehajtásához kapcsoslódó szabályokat. Az adatkormányzási rendelet alkalmazása során az Infotv-ben szereplő rendelkezéseket – ha törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – akkor kell alkalmazni, ha az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítő szolgáltatónak vagy adataltruista szervezetnek a tevékenységi központja Magyarországon van, vagy nem rendelkezik az Európai Unióban tevékenységi központtal és az adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez Magyarországon. Ennek körében kiemelést érdemel, hogy az adatkormányzási rendelet szerinti, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadás Hatóság (NAIH) látja el.
A Bizottság által közzétett lista alapján, amely az adatkormányzási rendeletre (DGA) tekintettel kijelölt nemzeti hatóságokat és szerveket tartalmazza, az látszik, hogy Litvánián, Szlovákián (és most már Magyarországon) kívül tipikusan nem az adatvédelmi hatóságok kapnak szerepet a DGA-ból származó feladatok végrehajtásában.
3. Mikor lép hatályba a törvény?
A törvény a kihirdetést követően több lépcsőben lép hatályba:
- főszabály szerint a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban számos kivétellel,
- az adatkormányzási rendelettel összefüggő szabályok alapvetően 2024. január 1-jén lépnek hatályba,
- a nemzeti adatvagyon hasznosításával összefüggő szabályok (azaz a törvény jelentős része!) 2024. április 1-jén, néhány rendelkezés azonban csak 2024. július 1-jén (pl. szervezeti adatfelelősökre vonatkozó szabályok), illetve 2026. január 1-jén (pl. a kutatószoba-szolgáltatásra vagy a felügyelt távoli elérés szolgáltatásra vonatkozó szabályok, illetve az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások iránti igény teljesítése egyszerűsített vagy automatizált eljárásban) lép hatályba.
