A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztések kapcsán gyakran szokás az USA és Kína, mint e területen vezető pozíciót betöltő nagyhatalmak versengéséről beszélni. Az USA és Kína mellett az Európai Uniót pedig gyakran emlegetik másod- (vagy inkább harmad-)hegedűsként. Felismerve azt, hogy a digitális technológiák uralta világunkban - ha nem akar vészesen lemaradni - az EU-nak is fel kell vennie a kesztyűt és az adatalapú gazdaság, illetve az új technológiák és köztük különösen az MI kapcsán komoly erőfeszítéseket kell tennie, megmutatva, hogy létezhet egy európai út is, amely az adatok felhasználásának és a technológiai fejlődés mindennapokba történő beépítésének az egyéni jogok és szabadságok tiszteletén és védelmén alapuló megoldását kínálja. Ennek szellemében jelent meg 2020. februárjában az EU adatstratégiája és az MI-re vonatkozó fehér könyve is. Ahogy az MI-re vonatkozó fehér könyv rögzíti: 

Ahhoz, hogy Európa – az európai adatstratégiában foglaltaknak megfelelően – globális vezetővé váljon az adatgazdaság innovációja és alkalmazásai terén, ötvöznie kell technológiai és ipari erősségeit a magas színvonalú digitális infrastruktúrával és az alapvető európai értékeken nyugvó szabályozási kerettel. (Fehér könyv, 2. o.)      

A cél az MI fejlesztéseket érintően a "kiválósági ökoszisztéma" és a "bizalmi ökoszisztéma" megteremtése. 

Az adat- és MI-stratégiák 2020 év elején történt publikálását követően meg is indult az uniós jogalkotás több részterületen is, ezek közül mindenképpen kiemelést érdemel az MI-re vonatkozó rendelettervezet, amely 2021. áprilisában látott napvilágot. Ahogy korábban a GDPR kapcsán is láttuk, az uniós szabályozás nagyon komoly hatást képes gyakorolni más államok szabályozására, illetve szélesebb értelemben a globális diskurzusra egy-egy területen. Hasonló utat járhat be az MI rendelettervezet is, hiszen ez tekinthető lényegében az első átfogó szabályozási kezdeményezésnek ezen a területen.

Az MI szabályozás és az MI alkalmazásával kapcsolatos uniós (és tagállami) stratégiák kapcsán nem véletlenül merül fel a kérdés, hogy az MI-t érintő szabályozás európai megközelítése, az MI alkalmazásának európai stratégiája milyen szerepet játszhat az EU külpolitikai helyzetében, milyen geopolitikai vonatkozásai vannak, illetve az uniós megközelítés milyen válaszokat adhat az MI kapcsán felmerülő legfontosabb geopolitikai kihívásokra?  Az Európai Parlament friss tanulmánya (Franke, U.: Artificial Intelligence diplomacy - Artificial Intelligence governance as a new European Union external policy tool, Study for the special committee on Artificial Intelligence in a Digital Age (AIDA), Policy Department for Economic, Scientific and Quality of Life Policies, European Parliament, Luxembourg, 2021. június) éppen ezt a témát vizsgálja. 

1. Az MI-vel kapcsolatos alapvető geopolitikai kihívások 

A tanulmány az alábbi hat témakört vizsgálja, arra keresve a választ, hogy ezekre milyen válaszai lehetnek az EU-nak (és a tagállamoknak), továbbá ez miként befolyásolja az EU geopolitikai szerepét: 

• az MI szerepe az USA és Kína közötti versenyben;
• az MI alkalmazása autoriter kontroll gyakorlására és a demokrácia gyengítésére;
• MI nacionalizmus;
• az MI hozzájárulása a magánszektornak - az állam ellenében történő - hatalomszerzéséhez; 
• az MI hatása a katonai erőre és a védelmi szektorra; valamint
• az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence; AGI) kifejlesztésének lehetősége, potenciálisan messzire nyúló következményekkel.   

2. A tagállamok mesterséges intelligencia stratégiái 

Az elmúlt időszakban az EU-ban a közös uniós anyagok mellett, a 2018-as bizottsági közleményre (Coordinated Plan on Artificial Intelligence (COM(2018) 795 final)) is tekintettel, számos tagállam elfogadta és közzétette a maga MI stratégiáját (lásd a Bizottság kutatási részlegének (JRC) 2021-es jelentését): 

(A táblázat az EU tagállamaira és Norvégiára vonatkozó adatokat tartalmaz. Forrás: Van Roy, V., Rossetti, F., Perset, K. and Galindo-Romero, L., AI Watch - National strategies on Artificial Intelligence: A European perspective, 2021 edition, EUR 30745 EN, Publications Office of the European Union, Luxembourg, 2021, 8. o.)

Ahogy a Parlament részére készített tanulmány megállapítja, - bár számos fontos célkitűzés megjelenik a fenti, már elkészült stratégiákban - egy szempont mintha teljesen hiányozna: az MI geopolitikai hatásának figyelembe vétele. (Kivételként említi a francia MI stratégiát a tanulmány, amely komolyabb figyelmet szentel az MI geopolitikai szerepének is, sőt - egyedüli uniós tagállamként Franciaország az MI katonai felhasználására vonatkozóan is közzétett stratégiát. Magyarország egyébként azon tagállamok között van, amelyek - ha nem is részletesen - legalább érintik az MI katonai felhasználásának kérdését a nemzeti MI stratégiájukban.)

3. Javaslatok az EU és a tagállamok számára

A tanulmány több kulcsfontosságú javaslatot is megfogalmaz annak érdekében, hogy az EU (és tagállamai) a globális MI versenyben tényezők maradjanak (vagy legyenek). Ezek az alábbiak (lásd a tanulmány 6. oldalán, illetve részletesebben az 5. pontban. a 34. oldaltól kezdődően): 

• Az EU-nak egy az MI biztonságával foglalkozó európai bizottságot (European Security Commission on AI) kellene létrehoznia, amelynek tagjai különböző tagállamokból, a magánszektorból és a civil szférából érkeznének. A Bizottságnak vizsgálnia kell az MI hatását az európai biztonságra és ajánlásokat kellene kidolgoznia, hogy ezen kihívásokra milyen válaszok adhatók.
• Az EU-nak létre kellene hoznia egy olyan európai kutatóközpontot, amely az MI-hez kapcsolódó, Európa számára azonnal releváns kutatásokra fókuszál. Egy ilyen központ - a témával foglalkozó európai tudósok összefogása mellett - segíthet a jogalkotók, döntéshozók MI-vel kapcsolatos képzésében is. 
• Szorosabb együttműködés szükséges e téren az Egyesült Államokkal. 
• A fókuszban továbbra is az etikus és megbízható MI-t kell tartani és ezt a megközelítést szükséges "népszerűsíteni" más országok körében is. 
• Az EU-nak arra kell ösztönöznie a tagállamokat, hogy tegyenek közzé katonai MI stratégiákat annak érdekében, hogy e téren is harmonizálják a megközelítésüket. (Azon EU tagállamoknak, amelyek egyben NATO tagok is, arra kell törekedniük, hogy a NATO-n belül a szövetségesek közötti interoperábilis megoldások kidolgozását biztosítsák.)