A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság 2022. októberében két irányelvre vonatkozó javaslatot tett, amelyeknek a mesterséges intelligencia rendszerek tekintetében is komoly relevanciája van. Egyrészt a hibás termékekért való felelősségre (termékfelelősség) vonatkozó irányelv (85/374/EEC) felülvizsgálatát, másrészt a mesterséges intelligencia alkalmazásával összefüggésben felmerülő szerződésen kívüli károkozás szabályainak harmonizálását javasolták.

Az MI-vel kapcsolatos felelősségre vonatkozó szabályokat tartalmazó irányelv tárgyalása viszont időközben némileg elakadt és az is kérdésként merült fel, hogy egyáltalán szükséges-e további szabályozás e téren és ha igen, akkor pontosan milyen tartalommal. Az Európai Parlament által megrendelt és most megjelent hatásvizsgálat kimozdíthatja az MI-vel kapcsolatos felelősségre vonatkozó irányelvet övező diskurzust a holtpontról és kijelölheti a további egyeztetések irányát is. Az alábbiakban röviden bemutatom a kiegészítő hatásvizsgálat legfontosabb megállapításait, illetve azt, hogy milyen irányt vehet az MI felelősségi irányelvet érintő szabályozás a hatásvizsgálatban foglaltak alapján.  

Az elmúlt évek jelentős szabályozási aktivitására figyelemmel, különösen fontos kérdés, hogy egy esetleges MI felelősségi szabályozás miként illeszkedne be a meglévő szabályozási keretek közé, így különösen hogyan kapcsolódik az MI Rendelethez és a - megújított, immár a szoftverekre is kiterjedő - termékfelelősségi szabályokhoz. 

A tanulmányban - többek között - az alábbi javaslatok kerültek megfogalmazásra annak érdekében, hogy egy, a jövőben elfogadásra kerülő  MI felelősségi irányelv megfelelően illeszkedjen a meglévő szabályok közé és alkalmas legyen a szabályozásban meglévő hiányosságok lefedésére:  

• Fogalmak és definíciók azonossága: A koherencia és a jogi egyértelműség érdekében az MI felelősségi irányelvnek az MI Rendeletben használt fogalmakat kellene alkalmaznia.
• Nagy kockázatú MI-rendszerektől a nagy hatású MI-rendszerekig: Az MI felelősségi irányelvnek hozzá kellene adnia bizonyos kategóriákat, amelyek kiváltják a bizonyítékok közzétételére vonatkozó kötelezettségeket és a felróhatóságra és okozatiságra vonatkozó megdönthető vélelmeket. (Az irányelv ugyanis előírná, hogy bizonyos körülmények között a károsult feleknek joguk lenne bizonyítékokat beszerezni a MI-rendszert fejlesztő vagy használó személyektől; egyes esetekben pedig vélelmezhető az is, hogy oksági kapcsolat áll fenn a fejlesztő vagy használó mulasztása és az MI rendszer által létrehozott eredmény vagy éppen az eredmény létrehozásának elmaradása között. Hasonló megoldásokkal találkozhatunk tehát, mint a termékfelelősségi szabályozásban.) A tanulmány egy átfogó kifejezést ("high-impact AI systems", azaz "nagy hatású MI-rendszerek") javasol, amely magában foglalja a nagy kockázatú MI rendszereket és további, ugyan az MI Rendelet alapján nagy kockázatúnak nem minősülő, de bizonyos szempontok szerint az átlagosnál mégis nagyobb hatással működő rendszereket (pl. általános célú MI-rendszerek). (A hatásvizsgálat szerint a javasolt irányelv aktuális keretrendszere ugyanis nem fedi le megfelelően az általános célú MI-rendszereket, amelyek jelentős kárt okozhatnak különösen a diszkriminációmentesség (pl. kiegyensúlyozatlan tartalom) és a személyiségi jogok (pl. gyűlöletbeszéd és álhírek) terén.)
• A vélelem megdöntése: Az irányelvnek lehetővé kellene tennie a vélelem megdöntését olyan esetekben, amikor az MI Rendelet kezdeti megsértéseit későbbi orvosolják.
• Az MI Rendelet 14. és 26. cikkének megsértése: Az MI Rendelet 14. cikke ("emberi felügyelet") és 26. cikke ("a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak kötelezettségei") emberi felügyeleti mechanizmusokat ír elő az MI-rendszerekre. Az ex-post felügyelet hiánya és a káros kimenetek közötti közvetlen okozati összefüggés nem mindig egyértelmű. Erre tekintettel javasolt egy közvetlen okozati vélelem létrehozása az MI kimenetek és a károk között a felügyeleti kötelezettségek be nem tartása esetén.
• Tiltott MI-gyakorlatok kezelése: Az MI Rendelet 5. cikke szerinti tiltott MI-gyakorlatok esetében a javaslat az, hogy feltételezzük az objektív felelősséget ("strict liability") az általuk okozott károkért.
• Az MI felelősségi irányelv kiterjesztése a termékfelelősségi irányelven túl: Tekintettel a termékfelelősségi irányelv (PLD) korlátaira, erős érvek szólnak az MI felelősségi irányelv kiterjesztése mellett annak érdekében, hogy átfogóbb felelősségi keretrendszert biztosítson a szoftverekkel kapcsolatos felelősségi kérdéseket illetően, így például egyértelművé kellene tenni a hatásvizsgálat szerint, hogy az MI felelősségi irányelv alkalmazható a diszkriminációért való felelősség eseteire. 
• Az MI felelősségi irányelvtől a szoftverfelelősségi eszközig: Az Mi felelősségi irányelv jelenlegi tervezete az MI-vel kapcsolatos felelősséggel foglalkozik, de nem kezeli a nem MI szoftverek ("hagyományos szoftverek") sok típusában meglévő hasonló összetettséget és kihívásokat. A termékfelelősségi irányelv ugyanakkor általánosságban alkalmazható a szoftverekre, de limitált, hogy milyen hibákra, károkozásokra terjed ki a hatálya. E különbség kezelésére javasolt az MI felelősségi irányelv kiterjesztése egy átfogóbb szoftverfelelősségi eszközzé. Ez megvalósítható irányelv vagy – még inkább – rendelet formájában. Ez nemcsak az MI-t, hanem minden más típusú szoftvert is lefedne, ugyanúgy ahogy a termékfelelősségi irányelv. Ez a kiterjesztés biztosítaná, hogy a bizonyítási könnyítések egységesen alkalmazhatók legyenek minden szoftveralkalmazásra, függetlenül attól, hogy (nagy kockázatú) MI rendszereknek minősülnek-e vagy sem. A javaslat szerint tehát különösen a bizonyítékok elérhetővé tételére (bemutatására) vonatkozó mechanizmusnak minden típusú szoftverre alkalmazhatónak kell lennie, és a nem MI szoftverekre vonatkozó megdönthető vélelemnek összhangban kell lennie a nem nagy kockázatú MI rendszerekre vonatkozó szabályokkal.

A hatástanulmány kitér az Európai Parlament 2020-as MI felelősségre vonatkozó határozatában megfogalmazott javaslatokra is, amelyek az MI felelősségi irányelv koncepciója kapcsán szintén fontos iránymutatással, szempontokkal szolgálhatnak, különös tekintettel az objektív felelősség meghatározott körben (különösen a nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében) történő alkalmazása kapcsán. Az MI ökoszisztéma összetettsége miatt különösen nagy jelentőséggel bír, hogy a felelősség miként oszlik meg az MI értékláncban, különös tekintettel az általános célú MI-rendszerekkel kapcsolatban. E tekintetben fontos szempont az is, hogy az értéklánc tipikusan határokon átnyúló volta miatt is, elősegítsék az egységes jogi környezet kialakulását az EU-ban. 

A hatástanulmény kitért a szabályozási forma megválasztásának kérdésére is és felveti, hogy az irányelvi formáról a rendeletre való áttérés megfontolandó lehet, mert ez megakadályozná a piac széttöredezését, növelné az egyértelműséget, és elősegítené az innovációt és a fogyasztóvédelmet azáltal, hogy egységes jogi normákat állapít meg a digitális egységes piacon. Ez összhangban lenne a termékbiztonsági jog jelenlegi trendjeivel, ahol számos irányelvet rendeletek váltanak fel (pl. Általános Termékbiztonsági Rendelet; Orvostechnikai Eszközök Rendelete). Ezek az eredmények tehát egy MI felelősségi rendeletet (vagy inkább: egy átfogóbb szoftverfelelősségi rendeletet) hívnak életre az irányelv helyett.