Az Európai Adatvédelmi Testület közzétett egy áttekintést az Európai Gazdasági Térségben működő adatvédelmi hatóságok rendelkezésére álló emberi- és pénzügyi erőforrásokról. A hatóságok válaszaiból továbbra is az tűnik ki, hogy - mind pénzügyi-, mind emberi erőforrásaikat tekintve - a hatóságok nem elégedettek a számukra biztosított forrásokkal. Érdekes módon - a tavalyi jelentéshez hasonlósan - a magyar adatvédelmi hatóság azon kevés hatóság között volt, amelyek úgy foglaltak állást, hogy a rendelkezésre álló erőforrások jelenleg megfelelőek a feladataik ellátáshoz.)
1. Pénzügyi források
A Jelentés bemutatja az egyes hatóságok rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat, illetve ezek változását 2020-2022 között. A kimutatás alapján a hatóságok többsége esetében inkább nőtt a felhasználható anyagi erőforrások összege. A kivételek között szerepel Magyarország, ahol némi csökkenés tapasztalható az összehasonlításakor, igaz, ez részben a HUF/EUR árfolyam változásának tudható be (a csökkenés miatt a kategorizálásban a magyar adatvédelmi hatóság a következő jelentésben átkerülhet az 5 millió EUR alatti költségvetéssel rendelkező hatóságok közé).
Forrás: Jelentés, 3. o.
A hatóságok túlnyomó többsége (77%) úgy nyilatkozott, hogy a rendelkezésére álló anyagi eszközök nem elegendőek a feladataik ellátásához. (2021-ben még a hatóságok 82%-a nyilatkozott így, azaz minimálisan javult a helyzet. A korábbiakhoz képest Dániában, Írországban és Olaszországban javult a hatóságok megítélése a saját helyzetüket illetően, míg Ausztriában romlott. Cipruson, Litvániában, Luxemburgban és Magyarországon maradt a korábbi pozitív megítélés.)
Forrás: Jelentés, 5. o.
2. Emberi erőforrás
Mindössze 10 hatóság foglalkoztat több, mint 100 főt (ez eggyel több, mint 2021-ben). A nagyobb létszámmal működő hatóságok a következők: cseh, német*, spanyol, francia, magyar, ír, holland, olasz, lengyel és svéd** hatóságok. *Németország esetében kiemelést érdemel, hogy a tartományi adatvédelmi hatóságok adatai összesítve szerepelnek a kimutatásban. **A svéd hatóság csatlakozott 2022-ben a 100 főnél többet foglalkoztató hatóságok közé.) A hatóságok többsége tehát 100 fő alatti létszámmal működik. A magyar hatóság (különösen lakosságarányosan vizsgálva) továbbra is nagyobb létszámú hatóságnak tekinthető (hasonlóan a cseh és immár a svéd hatóságokhoz).
A 2020-2022. közötti időszak adatait összehasonlítva egyértelműen növekvő tendenciát láthatunk a hatóságok létszámadatait illetően (néhány esetben történt csak minimális csökkenés, pl. éppen Magyarországon). Komolyabb bővülés történt például Franciaországban, Dániában, Németországban, Svédországban és Írországban is. Utóbbi esetben a felügyelt adatkezelőkre tekintettel ez mindenképpen indokoltnak mondható. (Az ír adatvédelmi hatóság éppen a közelmúltban szabott ki 405 millió eurós bírságot az Instagram működése miatt a Metara.)
A legkisebb létszámmal továbbra is a litván hatóság működik (7 fő).
A létszámbővülés ellenére a hatóságok túlnyomó többsége (87%) továbbra is elégtelennek látja a feladatai ellátásához rendelkezésre álló emberi erőforrást. Az ír és a dán hatóság - vélhetően a jelentősebb bővülésnek köszönhetően - idén már úgy nyilatkozott, hogy elégedettek az emberi erőforrásaikkal (a tavalyi elégedetlenség után), míg a NAIH és a Litván hatóság továbbra is a pozitívan nyilatkozók között maradt (az osztrák és a ciprusi hatóságok viszont a tavalyihoz képest borúsabban látják a helyzetüket ebből a szempontból).
Forrás: Jelentés, 8. o.
3. Az Európai Adatvédelmi Testület 2023-as költségvetése
A fentiek kapcsán is érdekes az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos most publikált nyílt levele, amelyben a meghatározására kerülő 2023. évi költségvetés kapcsán fejezik ki aggodalmukat a tervezett források elégtelensége miatt. A levél szerint a Bizottság két javaslatot is visszautasított, amely alapján a Testület titkárságán dolgozók létszámát bővítették volna a többletforrásokból. A levél felhívja a figyelmet, hogy a megfelelő források hiánya alááshatja az adatvédelmi előírások érvényesülését és így az érintetti jogvédelem sérelmével járhat. A GDPR alkalmazásának sikeréhez szükséges alábbi három pillérre hívják fel a figyelmet:
- a jogszabály érvényesítésének hitelessége (azaz a hatóságok közötti "véleményeltérések" rendezése a GDPR szerinti mechanizmusoknak megfelelően, határidőn belül),
- a jogalkalmazás robosztus, megalapozott jellege (a nagyobb bírságok miatt nagyobb valószínűséggel induló jogvitás eljárásokhoz kapcsolódóan szükséges a döntések minél magasabb színvonalú megalapozottsága),
- a jogi keretek kiszámíthatósága (a Testületnek fontos feladata az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében az iránymutatások közzététele)
A meglévő feladatok mellé pedig folyamatosan új feladatokat is kap mind a Testület, mind az adatvédelmi biztos, amelyek ellátáshoz a személyi állomány bővítését szükségesnek látják (ehhez pedig többletforrás kell).
