Most, hogy a GDPR alkalmazandóvá válásának 5. évfordulója itt van a kertek alatt, érdemes megemlékezni egy másik jeles évfordulóról is: 1973. május 11. napján, azaz éppen 50 éve fogadta el a svéd parlament a svéd adatvédelmi törvényt (Datalagen), amely a nemzeti (országos) adatvédelmi jogszabályok sorában az első volt a világon.
Bár a svéd adatvédelmi törvény volt a világon az első nemzeti (országos) adatvédelmi törvény, de Németországban, tartományi szinten, Hessenben már korábban, 1970-ben fogadtak el adatvédelmi törvényt, amely így szintén - joggal, bár kicsit eltérő kategóriában - pályázik az első adatvédelmi jogszabály címre. A szövetségi adatvédelmi törvény (Bundesdatenschutzgesetz) azonban csak pár évvel később került elfogadásra és 1978. január 1-én lépett hatályba Németországban.
A svéd adatvédelmi törvény nem terjedt ki minden adatkezelési műveletre, hanem a számítástechnikai eszközzel végzett adatkezelésekre fókuszált, ugyanakkor a megjelenése jelezte, hogy a személyes adat és ezen keresztül a személyes adat mögött álló személy védelme fokozottabb figyelmet érdemel, először elsősorban az állami adatkezelések, később a technológiai fejlődésnek hála, a magánszektor általi adatkezelések tekintetében is.
Ha belegondolunk abba, hogy az adatvédelemről, magánszféra fokozott védelméről való célzottabb jogi gondolkodás kezdeteit az 1890-ben a Harvard Law Review-ban megjelent "The Right to Privacy" című, a Warren - Brandeis szerzőpárás által jegyzett szakcikkig szokás visszavezetni, látható, hogy a cikk megjelenésétől számítva, jó pár évtizedre volt szükség az első adatvédelmi törvények megjelenéséig, azóta azonban jelentősen felgyorsultak a történések. Az adatvédelem szerepe a technológiai fejlődés jelentette kihívásokkal is összefüggésben nem csak Európában, hanem a világ számos pontján kap(ott) az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet.
A szellemet pedig már nem lehet visszagyömöszölni a palackba és 50 évvel az első nemzeti jogszabály elfogadása után azt is megállapíthatjuk, hogy az adatvédelem egyre inkább a nemzeti határokon átlépő, globális témává vált. Arra is bátran fogadást köthetünk, hogy a fejlemények az adatokat érintő jogi környezetet illetően egyre kisebb időközzel követhetik egymást. Azon persze érdemes lehet elgondolkodni a jeles évfordulók kapcsán, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti igények alapján megszületett jogi válaszok (amelyek tekintetében természetesen számos változás is történt az elmúlt években, évtizedekben) mennyire állták, állják ki az idő próbáját, illetve mennyire szükséges új alapokra helyeznünk az adatvédelemről való gondolkodást és új megközelítések mentén megkísérelni a válaszadást a kihívásokra.
