Az Európai Unió hivatalos lapjában megjelent az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 sz. irányelv a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről), amely - a legutóbb 1999-ben felülvizsgált - 1985 óta hatályban lévő korábbi irányelvet (85/374/EGK) váltja fel. Az irányelv a kihirdetést követő 20. napon (december 8.) lép hatályba és a tagállamoknak 2026. december 9. napjáig kell a nemzeti jogukba átültetniük. Az irányelvben szereplő szabályok a 2026. december 9. után forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre alkalmazandók. (A korábbi irányelv 2026. december 9-én hatályát veszti, de továbbra is alkalmazandó marad az ezen időpont előtt forgalomba hozott vagy használatba vett termékekre.)
Mik az új termékfelelősségi irányelvben megjelenő legfőbb újdonságok a korábbi irányelvhez képest?
- A korábbi termékfelelősségi irányelv felülvizsgálata kapcsán kiemelt figyelmet kaptak az új technológiák (többek között a mesterséges intelligencia) szélesebb körű megjelenése, illetve az új üzleti modellekkel és az új globális ellátási láncokkal kapcsolatos fejlemények.
- Az új irányelv - néhány kivételtől eltekintve - az önálló szoftverekre (beleértve a mesterséges intelligenciát) is vonatkozik. (Az irányelv ugyanakkor nem alkalmazandó a nem kereskedelmi tevékenység során kifejlesztett vagy rendelkezésre bocsátott szabad és nyílt forráskódú szoftverekre.)
A termékfelelősségi irányelv definíciója szerint „termék”: minden ingó dolog, abban az esetben is, ha azt egy másik ingó dologba vagy ingatlanba építették be, vagy ha az egy másik ingó dologhoz vagy ingatlanhoz kapcsolódik; a „termék” magában foglalja a villamos energiát, a digitális gyártási fájlokat, a nyersanyagokat és szoftvereket. (irányelv 4. cikk. 1. pont)
- Az új termékfelelősségi irányelv alapján bővül a felelősségi szabályok által érintettek köre.
A tagállamoknak az irányelv alapján biztosítaniuk kell, hogy a következő gazdasági szereplők feleljenek a károkért:
a) a hibás termék gyártója;
b) a hibás alkotóelem gyártója, amennyiben az alkotóelemet a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették be vagy azzal összekapcsolták, és az említett termék meghibásodását okozta, a gyártó a) pontban említett felelősségének megszűnése nélkül; és
c) a termék vagy alkotóelem Unión kívül letelepedett gyártója esetében, a gyártó felelősségének megszűnése nélkül:
i. a hibás termék vagy alkotóelem importőre;
ii. a gyártó meghatalmazott képviselője; és
iii. a logisztikai szolgáltató, amennyiben nincs az Unióban letelepedett importőr vagy meghatalmazott képviselő.
A gyártónak az első albekezdés a) pontjában említett felelőssége kiterjed a hibás alkotóelem által okozott károkra is, amennyiben azt a gyártó ellenőrzése alatt álló termékbe építették be vagy azzal összekapcsolták.
Bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártó ellenőrzésén kívül lényegesen módosít valamely terméket, majd azt forgalmazza vagy használatba veszi, az fentiek alkalmazásában a termék gyártójának minősül.
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az említett gazdasági szereplők közül az Unióban letelepedett gazdasági szereplő nem azonosítható, a hibás termék minden egyes forgalmazója felelősséggel tartozzon, ha az irányelvben szereplő feltételek megvalósulnak. Ez vonatkozik bármely online platform – gazdasági szereplőnek nem minősülő – szolgáltatójára is, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötött szerződést létesítsenek kereskedőkkel, feltéve, hogy teljesülnek az (EU) 2022/2065 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltételek.
(Lásd irányelv 8. cikk)
- Továbbra is fontos szerepe van az irányelvben azon esetek meghatározásának, ahol vélelmezni kell a termék hibáját, illetve az okozati összefüggést a hiba és a kár között (lásd irányelv 10. cikk).
- Az új irányelv - hasonlóan a régi irányelvhez - meghatároz felelősség alóli mentesítési eseteket, köztük olyat is, amely a régi irányelvben még nem szerepelt (lásd irányelv 11. cikk).
- Az irányelv - részben a régi irányelvhez hasonlóan - mozgásteret biztosít a tagállamok számára, hogy a fejlesztési kockázatra alapított védekezési jogalaptól való eltérésre vonatkozó szabályokat fenntartsanak. Ezek a szabályok az irányelv kiterjesztett hatálya (szoftvereket is érintő felelősségi szabályok) miatt is különösen fontosak lehetnek a jövőben.
A tagállamok jogrendszerükben fenntarthatják azokat a hatályos szabályokat, amelyek értelmében a gazdasági szereplők akkor is felelősséggel tartoznak, ha bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének időpontjában, vagy abban az időszakban, amikor a termék a gyártó ellenőrzése alá tartozott, a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása szerint a hiba nem volt felismerhető.
A tagállamok jogrendszerükbe bevezethetnek szabályokat, amelyek értelmében a gazdasági szerepelők akkor is felelősséggel tartoznak, vagy módosíthatnak szabályokat úgy, hogy a gazdasági szereplők akkor is felelősséggel tartozzonak, ha bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a termék forgalomba hozatalának vagy használatbavételének időpontjában, vagy abban az időszakban, amikor a termék a gyártó ellenőrzése alá tartozott, a tudományos és műszaki ismeretek objektív állása szerint a hiba nem volt felismerhető.
A fenti bekezdésben említett intézkedések:
- meghatározott termékkategóriákra korlátozódnak;
- közérdekű célok indokolják őket; és
- arányosak abban a tekintetben, hogy alkalmasak a kitűzött célok elérésének biztosítására, és nem haladják meg az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.
- Bővül az irányelvben szereplő "kár" fogalom által lefedett károk köre is.
A kártérítéshez való jog kizárólag a következő típusú károkra vonatkozik:
a) haláleset vagy személyi sérülés, beleértve a lelki egészség orvosilag elismert sérülését is;
b) az alábbiak kivételével bármilyen javak károsodása vagy megsemmisülése:
i. maga a hibás termék;
ii. olyan hibás alkotóelem által károsított termék, amelyet e termék gyártója beépített a termékbe vagy összekapcsolt az adott termékkel, vagy amely a gyártó ellenőrzése alatt áll;
iii. kizárólag szakmai célokra használt javak;
c) nem szakmai célokra használt adatok megsemmisülése vagy sérülése.
A kártérítéshez való jog kiterjed a fen említett kárból eredő valamennyi anyagi veszteségre. A kártérítéshez való jog kiterjed a fent említett kárból eredő nem anyagi veszteségekre is, amennyiben azokért a nemzeti jog alapján kártérítés ítélhető meg. (irányelv 5. cikk)
Mit jelent az irányelv megjelenése Magyarországon?
A bevezetőben említett átültetési kötelezettség természetesen Magyarországra is vonatkozik, azaz az alkalmazandó szabályokat 2026. december 9-ig kell átültetni a magyar jogrendszerbe. Magyarországon a termékfelelősségi szabályokat a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (2013. évi V. törvény, LXXII. Fejezet: A termékfelelősség), így a szükséges módosítások elsősorban itt lesznek majd tetten érhetők.
Mit várhatunk az MI-re vonatkozó, még el nem fogadott irányelv kapcsán? Hogyan viszonyulhat ez a most megjelent új termékfelelősségi irányelvhez?
Az új termékfelelősségi irányelv tervezetét annak idején együtt tették közzé az MI-re vonatkozó felelősségi irányelvvel, de a két jogalkotási folyamat elvált egymástól és az MI-re vonatkozó felelősségi irányelv elfogadása a mai napig nem történt meg. Bár - ahogy a címe is mutatja - az MI-re vonatkozó felelősségi irányelv eredetileg kifejezetten a mesterséges intelligenciával összefüggő károk kapcsán indult eljárásokra vonatkozott volna, de az Európai Parlament által a közelmúltban közzétett kiegészítő hatásvizsgálat arra tesz javaslatot, hogy az irányelvet átalakítsák egy általánosabb, a szoftverekkel kapcsolatos felelősségi kérdésekre vonatkozó irányelvvé (erről részletesebben lásd itt). Ez alapján - egy esetlegesen átdolgozásra kerülő - MI felelősségi irányelv (vagy az átdolgozást követően, szoftver felelősségi irányelv) egyrészt kiterjedne a nem MI alapú szoftverekre is, továbbá számos olyan témát is lefedne, amit az új termékfelleősségi irányelv alapján a szoftverek tekintetében fennálló esetleges felelősség nem érint (pl. diszkrimináció, személyiségi jogok megsértése, egyéb alapvető jogok sérelme, stb.). Egy szélesebb értelemben vett szoftver felelősségi irányelv alapján is elsősorban a bizonyítékok bemutatása, illetve a felállított vélelmek segíthetnék elő a szoftverek által okozott károk esetében a kártérítési igények érvényesítését. Vélhetően az elkövetkezendő hónapok során jobban látjuk majd, hogy milyen irányba alakul tovább az MI felelősségi irányelv és lesz-e belőle valóban általánosabb, szoftver felelősségi irányelv.
