Izgalmas kérdést boncolgat a NAIH közelmúltban közzétett állásfoglalása: milyen módon alkalmazandók az ügyvédi titokra vonatkozó szabályok a hozzáférési igény teljesíthetőségével kapcsolatban? 

1. Tényállás

Az ügy szálai egy volt házastársak közötti pereskedséhez vezetnek el, amelynek kapcsán a panaszos hozzáférési jogát kívánta gyakorolni a volt házastársa (ellenérdekű fél) képviseletét ellátó ügyvéd által folytatott adatkezelés tekintetében. A panaszos megkeresése arra irányult, hogy az ügyvéd kezeli-e a panaszos személyes adatait, kifejezetten megjelölve a peres eljárásban benyújtott hangfelvételeket, emaileket és videófelvételeket. A megkeresésben a panaszos tájékoztatást kért az adatkezelés céljáról, a kezelt adatok típusáról, az adatok esetleges továbbításáról, az adatkezelés időtartamáról és az adatok forrásáról, továbbá kérte a személyes adatok másolatát a GDPR 15. cikk (3) bekezdése alapján.

Az ügyvéd a hozzáférési jog gyakorlásával kapcsolatos megkeresésre adott válaszában az érdemi válaszadást - ügyvédi titokra hivatkozással - megtagadta, figyelemmel arra, hogy az ügyvéd a hozzáférési joggal érintett adatok kezelése során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi. LXXVIIII. törvény (Üttv.) 27. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megbízás keretében, az Üttv. 34. §-a szerint a megbízója jogi képviselőjeként járt el. Ugyanakkor az ügyvéd a megtagadás indokaként a GDPR 12. cikk (5) bekezdése vagy a GDPR 15. cikk (4) szerinti kivételek egyikére sem hivatkozott.

Az ügyvéd a Hatóságot arról is tájékoztatta, hogy a sérelmezett felvételek nem is állnak és nem is álltak a rendelkezésére, mivel azokat közvetlenül az ellenérdekű fél (volt házastárs) töltötte fel egy beadvány mellékleteként a bíróság részére. Az ügyvéd a Hatóság tekintetében is az ügyvédi titok (Üttv. 9. §) szabályaira hivatkozott és azt nyilatkozta, hogy az ügyfele nevét és az ügy részleteit a Hatóság részére sem tárhatja fel. 

2. A Hatóság megállapításai 

2.1. Hozzáférési jog teljesítése

• A Hatóság vizsgálta az ügyvéd adatkezelésben betöltött szerepét és megállapította az ügyvéd adatkezelői minőségét, hivatkozva a 29-es Cikk szerinti Munkacsoport 1/2010. számú véleményére, az Európai Adatvédelmi Testület 7/2020. számú iránymutatására, továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének az adatkezelői témakörben kiadott 1/2019. (IV.15.) számú szakmai álláspontjára is, miszerint "[...] az ügyvéd tevékenységének ellátása során a GDPR szempontjából elsődlegesen – kivéve, ha az ügyvéd és a megbízója közötti megállapodásából vagy esetlegesen egyéb kivételes körülményből más nem következik – önálló adatkezelőnek, és nem adatfeldolgozónak vagy közös adatkezelőnek minősül [...]" (Állásfoglalás, III.2.6., 7. o.) 
• Az ügyben a GDPR 15. cikk (4) szerinti tényleges konkrét érdek, miszerint ".... másolat igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait", nem volt megállapítható, hiszen az ellenérdekű fél (volt házastárs) jogait és szabadságait a GDPR-nak megfelelő adatkezelői válasz semmiben sem befolyásolta volna. Továbbá a Hatóság álláspontja szerint a kérelem nem volt túlzó vagy ismétlődő sem, így a GDPR 12. cikk (5) bekezdése szerinti kivétel sem állt fenn, hiszen "[a]z, hogy a róla titokban készült hang és képfelvételekről – amelyeket ráadásul már hivatalos eljárásban benyújtottak – első alkalommal másolatot kér az érintett, nem túlzó kérelem." (Állásfoglalás, III.1.8., 6. o.) 
• A fentiekre tekintettel a hozzáférési jog alapján érkezett megkeresés tekintetében a NAIH véleménye szerint az ügyvédnek azt a tájékoztatást kellett volna adnia, hogy a kért kép- és hangfelvételeket nem kezelte és nem kezeli, megjelölve az ellenérdekű felet, mint adatkezelőt, míg a keresetlevélre hivatkozva meg kellett volna jelölnie, hogy az abban található személyes adatokat kezeli a panaszos vonatkozásában. (Állásfoglalás, III.2.9., 7-8. o.) 

2.2. Ügyvédi titokra történő hivatkozás

a) Érintettel (panaszos) szemben: 

• "A Hatóság álláspontja szerint egy érintett személyes adatai – különös tekintettel annak hang- és képmására – főszabály szerint nem minősülnek más személy ügyvédi titkának, azok felett sem egy ügyvéd, sem más  harmadik személy nem gyakorolhat kizárólagos jogosultságot az érintett akarata ellenére." (Állásfoglalás, III.3.1., 8. o.)
• A panaszos az érintetti joggyakorlása idején már ismerte azt a tényt, hogy az ügyvéd jár el jogi képviselőként, illetve tisztában volt a keresetlevél tartalmával is, így ezek nem minősültek titoknak a panaszos előtt, így ügyvédi titok tárgya sem lehetnek a panaszossal szemben. "A Panaszos saját konkrét személyes adataival kapcsolatban az Ellenérdekű Fél nem bír korlátlan rendelkezési joggal, azt ő maga is csak korlátozottan kezelheti." (Állásfoglalás, III.3.3., 8. o.) 
• "Az Ellenérdekű Félnek a jelen ügyben nincs olyan konkrét joga vagy szabadsága, amely szükségessé tenné annak az információnak a visszatartását, hogy Ön a keresetlevélben foglaltakon túl más személyes adattal nem rendelkezik a Panaszosról, a kért hangfelvételeleket és videófelvételeket csak az Ellenérdekű Fél kezelte, azokkal Ön nem rendelkezik. Ha az Üttv-nek a rendelkezése feltétel nélküli és korlátlan alapjog elvonást tenne lehetővé a fenti feltételek vizsgálata nélkül, akkor a GDPR szerinti jogokat teljesen kiüresítő Üttv. értelmezés sértené a GDPR 23. cikkét, így nem lenne alkalmazható." (Állásfoglalás, III.3.4., 8. o.) 
• A Hatóság hivatkozott továbbá a „nemo plus juris transferre potest quam ipse habet” elvére is, miszerint az ügyvéd rendelkezési joga a panaszos személyes adatai tekintetében - az Üttv. 12. § (1) bekezdése alapján  - származékos, a megbízójától (ellenérdekű fél) származik és a megbízó sem jogosíthatja fel az ügyvédet olyanra, amelyet maga nem tehetne meg. (Állásfoglalás, III.3.5., 8. o.) 

b) Hatósággal szemben: 

• A NAIH az Infotv. 71. § (1) bekezdésére hivatkozott, miszerint "[...] a Hatóság az eljárása során - az annak  lefolytatásához szükséges mértékben és ideig - kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges. Az Infotv. 71. § (2a) bekezdés alapján azonban az Üttv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott, védekezés céljából készült iratok megismerhetőségére az Üttv -ben meghatározott feltételeket kell alkalmazni." (Állásfoglalás, III.4.3., 9. o.) 
• Tekintettel arra, hogy védekezés célját szolgáló iratokat a NAIH nem kért, így az egyéb adatok tekintetében az ügyvédi titoktartásra hivatkozással nem lett volna megtagadható a Hatóság részére történő adatszolgáltatás az eljárásban. 

2.3. Jogkövetkezmények, további lépések  

• A Hatóság megállapította, hogy a hozzáférési kérelem megtagadása jogellenes volt. 
• A Hatóság nem indított hatósági eljárást, mert úgy ítélte meg, hogy a jogkérdés összetettsége és a panaszos számára a vizsgálati eljárás kapcsán biztosított tájékoztatás miatt erre már nincs szükség. 
• Bírság kiszabására sem került sor, de az érintett ügyvédet a Hatóság felhívta az adatkeztelési gyakortlatának az állásfoglalásban foglaltak szerinti alakítására. 
• A vizsgált kérdéskör jelentősége miatt a konkrét ügyben adott állásfoglalás mellett a NAIH rögzítette, hogy  meg fogja keresni a Magyar Ügyvédi Kamarát a kérdéskör általános rendezése érdekében.