A GDPR egyik fontos újdonsága volt, hogy hatálya nemcsak az Európai Unión belül tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelőkre, illetve adatfeldolgozókra terjed ki, hanem alkalmazni kell az EU-ban tartózkodó érintettek személyes adatainak az EU-ban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó által végzett kezelésére, ha az adatkezelési tevékenységek:
- áruknak vagy szolgáltatásoknak az Unióban tartózkodó érintettek számára történő nyújtásához kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy az érintettnek fizetnie kell-e azokért; vagy
- az érintettek viselkedésének megfigyeléséhez kapcsolódnak, feltéve, hogy az Unió területén belül tanúsított viselkedésükről van szó.
A GDPR 27. cikke pedig előírja, hogy az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók képviselőt jelölnek ki, és rendezi a képviselőkkel kapcsolatos alapvető szabályokat.
A fenti rendelkezéseknek köszönhetően a GDPR egyértelműen hatást gyakorol EU-n kívüli szervezetekre is. Ennek egyik mellékhatása volt, hogy egyes Unión kívüli adatkezelők – félve a GDPR-nak való meg nem felelés kockázataitól – inkább beszüntették az EU-ba irányuló tevékenységüket.
A GDPR hatása viszont nem csak közvetlenül, az EU-ban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelőkre vonatkozó kötelezettségek előírása révén érezhető, hanem azáltal is, hogy a világ számos pontján az adatvédelmi szabályok mintájául szolgál a GDPR. Ezt indokolhatja, hogy a személyes adatok határokon átívelő áramlása miatt az egymással harmonizáló szabályrendszer megalkotása jótékony hatással lehet a GDPR-nak megfelelő rendelkezéseket alkalmazó harmadik országokba történő adattovábbításokra (akár úgy, hogy az adatok védelmének szintjét a Bizottság megfelelőnek ítéli meg, akár úgy, hogy a bizalmat erősítheti egy GDPR-szerű adatvédelmi rezsim meghonosítása).