Kihirdetésre került az Európai Unió új irányelve a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (2019/1024 irányelv). Az új szabályozás - a 2013/37/EU irányelvvel módosított - a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvet váltja fel. 

Magyarországon a 2003/98/EK irányelvet (és módosítását) a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény ültette át, ezt kell majd módosítani vagy új törvénnyel felváltani 2021. június 17-ig. 

Az irányelvvel érintett szabályozás nagyon összetett kérdéseket rendez és alkalmazását érintően számos kivétellel is számolni kell, hiszen az adatokhoz való hozzáférés számos más területet érint, különösen a szellemi alkotások vagy a személyes adatok védelmét. 

Az irányelv célja, hogy a nyílt hozzáférésű adatok felhasználásának előmozdítása, valamint a termékek és a szolgáltatások terén az innováció ösztönzése céljából a további felhasználást megkönnyítő feltételeket határozzon meg.

További felhasználásnak minősül az alábbiak birtokában lévő dokumentumok felhasználása természetes vagy jogi személyek által:

1. közszférabeli szervezetek birtokában lévő dokumentumok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amellyel a dokumentumokat előállították, a közszférabeli szervezetek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő dokumentumcsere kivételével; vagy
2. közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon az általános érdekű szolgáltatás nyújtása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amellyel a dokumentumokat előállították, a közszférabeli szervezetek és a közvállalkozások közötti, kizárólag a közszférabeli szervezetek közfeladatainak ellátása keretében történő dokumentumcsere kivételével. 

A „dokumentum” fogalmát széles értelemben használja az irányelv. Beletartozik 

1. bármilyen tartalom, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel); vagy
2. az ilyen tartalom bármely része.)

Az irányelv rendezi - többek között - 

• a további felhasználás iránti kérelmek kezelését, 
• a további felhasználás feltételeit, 
• a kutatási adatok hozzáférhetőségének támogatását („a szükséges zártság melletti lehető legnagyobb mértékű nyitottság” elve szerinti eljárás), 
• megkülönböztetés tilalmának és a tisztességes kereskedelem érvényesülését (kizárólagosságot biztosító megállapodások kerülése), 
• nagy értékű adatkészletekkel kapcsolatos szabályokat. 

Milyen szabályok vonatkoznak a kizárólagosságot biztosító megállapodásokra? 

A dokumentumok további felhasználását minden potenciális piaci szereplő számára lehetővé kell tenni, akkor is, ha egy vagy több piaci szereplő már hasznosít e dokumentumokon alapuló, többletértékkel bíró termékeket. A dokumentumok felett rendelkező közszférabeli szervezetek vagy közvállalkozások és harmadik felek közötti szerződések vagy egyéb megállapodások - főszabály szerint - nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat. (A kulturális erőforrások digitalizálásához kapcsolódóan eltérő szabályokat tartalmaz az irányelv, lásd a 12. cikk (3) bekezdését.)

Ha egy közérdekű szolgáltatás nyújtásához kizárólagos jog szükséges, az ilyen kizárólagos jog biztosítása indokának jogosságát rendszeresen, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A 2019. július 16-án vagy azt követően kötött, kizárólagosságot biztosító megállapodásokat legalább két hónappal hatálybalépésük előtt online nyilvánosan elérhetővé kell tenni. Az ilyen megállapodások végső feltételeinek átláthatónak kell lenniük, és azokat online nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

Az olyan jogi vagy gyakorlati megállapodásokat, amelyek – anélkül, hogy kifejezett kizárólagos jogot nyújtanának – korlátozni kívánják, vagy észszerűen feltételezhető, hogy korlátozni fogják a dokumentumok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét a megállapodásban részes harmadik féltől eltérő jogalanyok számára, legalább két hónappal hatálybalépésük előtt online nyilvánosan elérhetővé kell tenni. Az ilyen jogi vagy gyakorlati megállapodásoknak az adatok további felhasználás céljából való rendelkezésre állására kifejtett hatását rendszeres felülvizsgálatnak kell alávetni, és minden esetben háromévente felül kell vizsgálni. Az ilyen megállapodások végső feltételeinek átláthatónak kell lenniük, és azokat online nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

(A korábban kötött és az irányelvben meghatározott feltételeknek nem megfelelő kizárólagosságot tartalmazó megállapodások kapcsán pedig végső megszüntetésre vonatkozó határidőt is meghatároz az irányelv, amely legfeljebb további 30 évig biztosítja a kizárólagosság fennmaradását.)  

Mik azok a nagy értékű adatkészletek? 

A nagy értékű adatkészletek olyan dokumentumok, amelyek további felhasználása fontos előnyökkel jár a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra nézve, különösen mivel lehetővé teszik hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások, alkalmazások, valamint új, jó minőségű és tisztességes munkahelyek létrehozását, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások potenciális felhasználóinak száma miatt. 

Az irányelv tartalmazza a nagy értékű adatkészletek tematikus kategóriáinak jegyzékét, amely az alábbiakat foglalja magában: 

• Térinformatikai adatok
• Földmegfigyelési és környezeti adatok
• Meteorológiai adatok
• Statisztikák
• Vállalati és vállalattulajdonosi adatok
• Mobilitási adatok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben összeállítja a fenti kategóriákba tartozó, azon konkrét nagy értékű adatkészletek jegyzékét, amelyeket közszférabeli szervezetek és közvállalkozások birtokolnak. E konkrét nagy értékű adatkészleteket:

• díjmentesen (az irányelvben meghatározott szempontokra figyelemmel, lásd 14. cikk (3)-(5) bekezdések);
• géppel olvasható formában;
• az alkalmazásprogramozási interfészeken keresztül; és
• adott esetben csoportos letöltésre alkalmas módon kell rendelkezésre bocsátani.

Miért fontos ez az irányelv? 

Az adatok hatalmas értéket képviselnek, a digitális gazdaság hajtóerejét adják. A közszférában felhalmozódó adatbázisok - megfelelő jogi keretek mellett történő - felhasználása jelentősen hozzájárulhat az új technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához (pl. mesterséges intelligencia alapú megoldások). Ahogy maga az irányelv is rögzíti (Preambulum (9) bekezdés):

Az intelligens adathasználat – ideértve az adatok mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokon keresztüli kezelését is –a gazdaság minden ágazatára hatással lehet.

Az adatok széles körben történő elérhetővé válásának számos, akár előre nem is pontosan látható pozitív hatása lehet (Preambulum (16) bekezdés): 

A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző, valamint az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem elsősorban a nyilvánosság számára előmozdító nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitika fontos szerepet játszhat a társadalmi szerepvállalás előmozdításában, valamint az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán alapuló új szolgáltatások kidolgozását indíthatja el, vagy az ilyen új szolgáltatások fejlődését mozdíthatja elő.

Az Európai Unión belül a digitális egységes piac megteremtése és erősítése fontos célkitűzés, amelyhez ez az irányelv is jelentősen hozzájárulhat - többek között - az egységesülő adatvédelmi szabályokkal (GDPR), és a nem személyes adatok szabad áramlására vonatkozó rendelettel együtt.   

A kizárólagossággal kapcsolatos szabályozás pedig az adatokon alapuló verseny élénkítését és a kizárólagosságot biztosító, korlátozó megállapodások visszaszorítását szolgálhatja.