A gépjárművekbe szerelhető fedélzeti kamerák alkalmazása egyre elterjedtebbé válik és ezzel párhuzamosan több, adatvédelmi szempontból is lényeges kérdés kerül napirendre. A témával a NAIH is több alkalommal foglalkozott már korábban (2014-ben szintén állásfoglalást tett közzé a gépjárművekbe szerelt kamerák kapcsán, illetve foglalkozott a személytaxikban elhelyezett belső felvételeket készítő kamerákkal is; lásd itt és itt). 

Friss állásfoglalásban(NAIH/2020/4103) a NAIH egy üzemanyag-szállítást végző társaság megkeresésére válaszolt, miszerint a társaság a gépjárművek gépkocsivezető kabinjai elején útfigyelő, felvételt készítő fedélzeti kamera elhelyezését tervezi bevezetni. A kamerafelvételeket a társaság általánosságban nem kívánja megőrizni, más részére továbbítani, kizárólag egyes kivizsgálandó eseteknél a kivizsgálás tárgyával érintett időszakra vonatkozó felvételt tartaná meg és csak további oktatás, belső fejlesztés céljából használná fel.

A NAIH a megkeresés kapcsán az alábbi főbb szempontokra hívta fel a figyelt:

• A tervezett képrögzítés nagy valószínűséggel személyes adat kezelésével jár és - mivel a társaság üzleti tevékenysége keretében hajtaná végre - nem minősül magáncélú adatkezelésnek, ezért a GDPR rendelkezéseit alkalmazni kell. 
• A Hatóság felhívja a figyelmet az adatkezelés alapelveinek fontosságára, illetve hivatkozik az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es iránymutatására, amely a kamerás megfigyelésre vonatkozó adatvédelmi követelményekkel foglalkozik. Az iránymutatás alapján a jogos érdeken alapuló adatkezelés alkalmazásának feltételeinek vizsgálatát emeli ki a hatóság (lásd az iránymutatás 32. pontját): "Ennek alapján az adatkezelőnek esetről esetre kell az adatkezelés valamennyi körülményének (így például a fedélzeti kamerák által gyűjtött adatok kategóriái, mennyisége, az adatkezelés térbeli és földrajzi kiterjedése, a megfigyeléssel érintett természetes személyek száma) figyelembevételével elvégzett kockázatértékelés során megállapítania, hogy az adott kamerás megfigyelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve milyen mértékű beavatkozást jelent." (Állásfoglalás, 3. pont, 2. bekezdés)
• A Hatóság utal arra, hogy a Testület iránymutatása (lásd az iránymutatás 35. pontját) példaként hozza fel a fedélzeti kamerákat, a Testület ezek alkalmazása kapcsán "[...] kifejti, hogy ha ilyen típusú kamera telepítésére kerül sor – például abból a célból, hogy baleset esetén a felvételek a megtörtént események bizonyítékul szolgálhassanak -, akkor fontos annak biztosítása, hogy a fedélzeti kamera ne rögzítse folyamatosan sem a forgalmat, sem az út mellett tartózkodó személyeket. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, az adatkezelő azon érdeke, hogy egy esetlegesen bekövetkező közúti balesetet rögzítő kamerafelvétellel rendelkezzen, nem alkalmas az érintett személyek jogaiba és szabadságaiba történő ilyen jelentős mértékű beavatkozás igazolására." (Állásfoglalás, 3. pont, 3. bekezdés)
• A fentiekre tekintettel a NAIH arra a következtetésre jut, hogy "[...] a megkeresésében hivatkozott, folyamatos rögzítést végző fedélzeti kamerák telepítése az Iránymutatás fent hivatkozott részei alapján a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást jelent a felvételekkel esetlegesen érintett személyek magánszférájába és mivel a megkeresésében a Hatóság rendelkezésére bocsátott információk alapján egyébként sem állapítható meg egyéb olyan körülmény fennállása, amely ilyen mértékű beavatkozást indokolttá tehetne, így a Hatóság álláspontja szerint nem állapítható meg a fedélzeti kamerák Társaság általi – a megkeresésében írtak szerinti – telepítése során megvalósuló adatkezelés összhangja a GDPR-ban meghatározott követelményekkel, így elsősorban a szükségesség és az arányosság alapelvi követelményeivel." (Állásfoglalás, 3. pont, 5. bekezdés)
• Az állásfoglalás röviden kitér a közterület megfigyelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is, amelyek alapján a "[...] üzemanyag-szállítással kapcsolatos jogviszonyok a fenti jogszabályok egyikének a hatálya alá sem tartoznak, erre tekintettel a Társaság azok rendelkezéseire sem hivatkozhat a fedélzeti kamerák alkalmazása útján tervezett adatkezelése kialakítása alátámasztásaként." 

(A témáról korábban ebben a posztban írtam, bemutatva a NAIH korábbi állásfoglalásait, valamint a belga hatóság GDPR előtti és az ír adatvédelmi hatóság GDPR alapján kibocsátott véleményeit is.)