Hosszú ideje húzódik az EU-ban az e-Privacy Rendelet elfogadása, amelynek első tervezetét 2017. januárjában tette közzé a Bizottság, azonban a mai napig nem sikerült végleges megállapodásra jutni az e-Privacy Rendelet tartalmát illetően. Az e-Privacy Rendelet az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló - módosított - 2002/58/EK irányelvet ("Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv") váltaná fel. 

Legutóbb a német elnökség próbálkozott egy kompromisszumos megoldás megalkotásával, azonban az elkészült előrehaladási jelentésből az látszik, hogy a német elnökség sem tud pontot tenni a jogszabály előkészítésének folyamatára, hanem a portugál elnökség viszi tovább a folyamatot.  

Mik a főbb nyitott pontok?

Ahogy az előrehaladási jelentés is kiemeli, a hírközlési metaadatok kezelésével összefüggésben vannak elsősorban továbbra is olyan kérdések, amelyek kapcsán nem sikerült a tagállamok között megfelelő kompromisszumos megoldást kialakítani. A német elnökség által november elején előterjesztett szövegjavaslat mellőzte a szövegből a jogos érdeket, mint adatkezelési jogalapot, illetve nem szerepel a szövegben az eredeti céllal összeegyeztethető célból történő további adatkezelés lehetősége, emellett pedig részletesebben szabályozta, hogy a metaadatok kezelésére milyen célokból kerülhetne sor. Ezen túlmenően egyes, az adatmegőrzésre vonatkozó szabályok törlésére is javaslatot tett az elnökség, figyelemmel egy Európai Bíróság által 2020. októberében hozott ítéletre is. 

A fő nyitott pontok tehát a metaadatok kezelésére vonatkozó rendelkezések (lásd 6. cikk) és a végberendezésektől származó adatok kezelése (lásd 8. cikk). 

Hogyan tovább?

A témát a portugál elnökség viszi majd tovább, így a német elnökség ideje alatt, 2020. év végéig érdemi fejlemény már nem várható. A portugál elnökség alatt valószínűsíthető, hogy a korábban, a finn elnökség alatt készült szövegjavaslathoz nyúlnak vissza és abból kiindulva haladnak tovább, tekintettel arra, hogy számos tagállam a finn elnökség által előterjesztett javaslatot tekinti a további diskurzus szempontjából a legalkalmasabb kiindulási pontnak. Az adatkezelés jogalapja kapcsán a finn javaslat egyik fő eltérése a német szövegjavaslattól, hogy tartalmazza az eredeti céllal összeegyeztethető további adatkezelési célból történő adatkezelés lehetőségét a hírközlési metaadatok tekintetében.