A közelmúltban megjelent a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény, amely július 27-én hatályba is lép. Az alábbiakban összefoglalom, hogy mire terjed ki az újonnan elfogadott törvény, mi is az a nemzeti adatvagyon és miként viszonyul ez a hazai jogszabály az uniós szinten sorban érkező adatokat érintő jogalkotási kezdeményezésekhez. 

1. Mi is az a nemzeti adatvagyon és mit kell rajta szabályozni? 

A törvény alapján a nemzeti adatvagyon körébe a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik. 

A törvény hatálya a nemzeti adatvagyonon alapuló adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatás állami koordinációját végző, illetve az adatszolgáltatásban közreműködő egyéb szervezetekre, továbbá a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmére terjed ki (1.§ (1) bekezdés).

A törvény alapján - Korm. rendeletben - kijelölésre kerül a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAÜ) és létrejön a Nemzeti Adatvagyon Tanács. A NAÜ már korábban (a törvény elfogadását megelőzően) létrejött: "Az állami, közigazgatási működés során közpénzen előállított adatok gazdasági hasznosítását, a másodlagos adatfelhasználási elvek kialakítását, koordinálását látja el a Neumann János Nonprofit Kft.-n belül létrejött Nemzeti Adatvagyon Ügynökség. A cél az, hogy az adatgazdaságban rejlő lehetőségeket kihasználjuk, tiszteletben tartva azokat az alapvető értékeket, amelyekre az európai társadalmak épülnek." (Lásd a Neumann János Nonproft Kft. honlapján.)

A cél tehát a közszférában meglévő (és folyamatosan termelődő) adatvagyon jobb kihasználása a másodlagos adatfelhasználási, adatelemzési lehetőségek megteremtésével, az ezekre épülő tájékoztatás és döntéshozatal támogatásával, az ehhez szükséges keretek kialakításával.

A NAÜ a tájékoztatási szolgáltatásokon túlmenően, közreműködik a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (Közadat. tv.) szerinti feladatok teljesítésében, elősegíti a Közadat. tv. végrehajtását, illetve anonimizálását követően adatelemzést végez.

A NAÜ mellett létrejövő Nemzeti Adatvagyon Tanács olyan kormánybizottság, amelynek tagja az e-közigazgatásért felelős miniszter, az informatikáért felelős miniszter, és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter. A Tanács feladatai az alábbiak: 

• a NAÜ javaslata alapján dönt a piaci tájékoztatási szolgáltatásra vonatkozó igény teljesítése tárgyában,
• a NAÜ tájékoztatási szolgáltatási tevékenysége során érvényesíti a Kormány adatvagyon-politikával kapcsolatos szempontjait,
• meghatározza a NAÜ - nemzeti adatvagyon törvény szerinti - tevékenysége során alkalmazandó alapelveket.

2. A NAÜ által nyújtott tájékoztatási szolgáltatás 

A NAÜ egyik fő feladata a törvény szerinti tájékoztatási szolgáltatások nyújtása az igénylők részére. Ehhez adott esetben szükség lehet a tájékoztatási szolgáltatás nyújtásához szükséges adatok beszerzésére, személyes adatok esetén az adatok anonimizálására, illetve az adatokon adatelemzési tevékenység elvégzésére. 

A tájékoztatási szolgáltatás igénylése és az igény teljesítési (vagy elutasítási) folyamata az alábbiak szerint alakul:

A piaci tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igény tekintetében a törvény meghatároz néhány további feltételt, illetve szabályt, amely alapján a NAÜ az ilyen igények kezelése, valamint az igénylővel megkötésre kerülő megállapodás kialakítása körében eljár. A piaci tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igény teljesítéséről - a NAÜ javaslata alapján - a Nemzeti Adatvagyon Tanács dönt. A piaci igény teljesítésére a Nemzeti Adatvagyon Tanács döntésének a NAÜ-höz történő megérkezését, illetve ennek hiányában a döntésre nyitva álló határidő lejártát követően kerülhet sor. A NAÜ - a Tanács döntése alapján - a piaci igény teljesítésére vonatkozó megállapodást köt a piaci igény teljesítését kérővel.

A törvény különös szabályokat határoz meg az anonimizáláson alapuló adatelemzésre vonatkozó igények tekintetében is annak érdekében, hogy az adatok védelme, az érintettek adatvédelmi szabályokban biztosított jogai megfelelő védelemben részesüljenek. Ahogy az igények elutasítási okai között is szerepel, nem teljesíthető az igény, ha az igény teljesítésében érintett személyes adatokat anonimizálással sem lehetséges megfosztani személyes adat jellegüktől. Garanciális szabály az is, az együttműködő szerv kizárólag abban az esetben bocsáthatja az adatokat a NAÜ rendelkezésére, ha a megjelölt adatkör tekintetében legalább 100 fő adatai anonimizálhatóak, továbbá az anonimizálást úgy kell elvégezni, hogy annak eredményeképpen a természetes személy lakcímére vonatkozó adat járásnál (Budapesten kerületnél) pontosabban ne legyen megállapítható.

3. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó egyes állami nyilvántartások fokozottabb védelme

A törvény megállapít szabályokat (12-13.§§) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó egyes állami nyilvántartások fokozottabb védelme érdekében is, így kimondja többek között, hogy 

• a nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja, 
• ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. Ha a Kormány rendelete az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott adatfeldolgozó igénybevételét teszi kötelezővé, az adatkezelő ezen adatfeldolgozót bízza meg az adatfeldolgozással, (a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adhat, ha törvény ezt lehetővé teszi annak érdekében, hogy a jogszabályban előírt feladatok határidőben teljesülhessenek),
• a Kormány rendeletben határozza meg a fentiek szerinti államigazgatási szerveket és kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a fentiek  szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles, 
• meghatározott nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatfeldolgozási műveletet az adatfeldolgozó kizárólag Magyarország területén végezhet.

4. A nemzeti adatvagyon törvény és a közadatok újrahasznosítására vonatkozó törvény (Közadat. tv.) viszonya

A két jogszabály tárgyát tekintve több ponton is kapcsolódik egymáshoz, annak ellenére is, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok és kulturális adatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátására irányuló igényekre. Az indokolás a két törvény viszonya kapcsán az alábbiakat rögzíti: 

A javaslat nem érinti továbbá a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat. tv.) szerinti újrahasznosítási eljárást sem. A Közadat tv. az adatkezelő kezelésében álló közadatok újrahasznosítás céljából való rendelkezésre bocsátását szabályozza, azaz a Közadat tv. alapján kizárólag olyan adatkészletek igényelhetőek, amelyek az adatkezelőnél eleve léteznek (alapfeladata ellátása keretében keletkeztek), az adatkezelő a Közadat tv. alapján nem kötelezhető ezen adatok átalakítására, feldolgozására. Ezzel szemben a jelen javaslatban szereplő tájékoztatási szolgáltatások a több adatkezelő kezelésében álló nyilvántartások megfelelő összekapcsolásán és elemzésén alapuló adatszolgáltatás szabályait fektetik le. Ezen szolgáltatások keretében a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az általa végzett adatelemzés alapján olyan adatkészleteket állít elő, amelyek korábban nem léteztek, és semmilyen adatkezelő részére sem álltak rendelkezésre. Erre tekintettel jelen javaslat és a Közadat. tv. szerinti adatszolgáltatási rezsim élesen elkülönül, azok nem érintik egymás eljárási szabályait.

A Közadat. tv. tehát a meglévő adatok újrahasznosítását célozza, míg a nemzeti adatvagyon törvény az adatok további elemzésén és feldolgozásán alapuló szolgáltatásokra teremt alapot. A nemzeti adatvagyon törvény azonban a NAÜ feladatai közé utalja azt is, hogy a Közadat. tv. szerinti feladatok végrehajtását segítse elő és ezzel is támogassa a Közadat. tv-ben foglaltak teljesülését. 

(A közadatok piaci újrahasznosítása tárgyában érdemes elolvasni az Országgyűlés Hivatalának Képviselői Információs Szolgálata által készített, 2021/44. sz. infojegyzetet, amely rövid áttekintést ad a témáról, néhány gyakorlati példával együtt.)

5. Kapcsolódás egyes uniós jogalkotási kezdeményezésekhez

Az Európai Unióban - a Bizottság által 2020. februárjában közzétett adatstratégia alapján is - több, az adatgazdaságot, az adatok felhasználását, az adatpiac működését érintő jogalkotási kezdeményezés is folyamatban van. Ezek közül a nemzeti adatvagyonra vonatkozó törvény által érintett témakörhöz leginkább az adatkormányzásra vonatkozó rendelettervezet (Data Governance Act, DGA) kapcsolódik. A DGA célja az adatok rendelkezésre állásának elősegítése a teljes EU-ban, az adatközvetítők iránti bizalom növelése és az adatmegosztási mechanizmusok megerősítése révén. Az eszköz - az indokolása szerint - a következő helyzetekkel foglalkozna:

• A közszféra adatainak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása olyan helyzetekben, amikor az említett adatokra mások jogai vonatkoznak. 
• Adatmegosztás vállalkozások között, bármely formájú díjazás ellenében.
• Személyes adatok felhasználásának egy „személyesadat-megosztási közvetítő” segítségével történő megosztásának lehetővé tétele, amelynek célja az egyének részére segítségnyújtás az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti jogaik gyakorlásában.
• Az adatok altruisztikus alapon történő felhasználásának engedélyezése.

A fentiek alapján látható, hogy a Data Governance Act egyrészt - a Közadat. tv-hez hasonlóan - elsősorban adatokhoz történő hozzáférést, megosztást célozza meg (szemben az adatvagyon törvény szerinti adatelemzésre épülő szolgáltatásokkal), másrészt olyan szolgáltatásokra és megoldásokra is irányul, amelyek személyes adatok felhasználására épülnek (szemben a nemzeti adatvagyon törvény szigorú anonimizálásra vonatkozó elvárásaival). (A Data Governance Act és a Közadat. tv. viszonya is érdekes lehet, hiszen mindkettő érinti a közszféra egyes adatainak újrahasznosítását. Ezzel kapcsolatban a DGA-hoz fűzött indokolásban szerepel, hogy a DGA kiegészíti a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló a  2019/1024 irányelvet, amely hatályon kívül helyezi a közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelvet és az azt módosító 2013/37/EU irányelvet, amelyeket a Közadat. tv. ültetett át a magyar jogba. A 2019/1024 irányelvről részletesebben lásd ezt a bejegyzést.)