Az év vége, illetve az új év kezdete mindig jól alkalom a vissza- és előretekintésre. Az adatvédelmi- és technológiai trendeket illetően is sorra jelentek meg a 2021. év főbb eseményeit összegző írások, illetve az előrejelzések a 2022. évre (lásd pl. itt, itt és itt). Az elmúlt évek egyik fejleménye, hogy az adatvédelem területén jelentősen felgyorsultak az események. A GDPR elfogadása és alkalmazandóvá válása egy hosszú előkészítési és jogalkotási folyamat eredménye volt, amellyel az EU olyan szabályozási mintát mutatott, amelyet azóta a világ számos pontján követtek jogalkotási kezdeményezések. AZ EU-ban azonban nem állt meg az adatokat érintő jogalkotás, sőt a 2020-ban közzétett adatstratégiából következően egyre jelennek meg az olyan jogalkotási kezdeményezések, tervezetek, amelyek az adatok védelmének szabályozási és jogalkalmazási környezetét is jelentősen befolyásolhatják. 

A szabályozási törekvések és fejlemények mellett azonban van egy másik nagyon jelentős mozgatórugója az adatvédelmi gyakorlat és gondolkodás alakulásának. Ez pedig a technológiai fejlődés. Az adatvédelmi szabályozás során gyakran jelenik meg kifejezett célkitűzésként, hogy minél inkább technológiailag semleges szabályok szülessenek. Ezt a GDPR preambuluma (15) is rögzíti: 

A komoly szabály-kerülési kockázat veszélyének elkerülése érdekében a természetes személyek védelmének technológiailag semlegesnek kell lennie és nem függhet a felhasznált technikai megoldásoktól.   

A technológiai fejlődés ennek ellenére is jelentős kihívás elé állítja a jogalkotót és a jogalkalmazókat, hiszen az adatvédelem keretrendszerét és általánosan alkalmazandó elveit megfelelően kell értelmezni és alkalmazni a folyamatosan (és rendkívül gyorsan) változó technológiai környezetben. Ahogy Justin Trudeau kanadai miniszterelnök 2018-as davosi beszédében is elhangzott: 

A változás üteme még soha nem volt ilyen gyors, de már soha nem lesz ilyen lassú.

(The pace of change has never been this fast, yet it will never be this slow again.)

A fentieknek megfelelően érdemes számba vennünk néhány olyan technológiai trendet, amelyek az adatvédelmi gyakorlatot - rövidebb vagy hosszabb távon - érdemben befolyásolhatják. Természetesen ezek nem önmagukban állnak, gyakran egymással is szorosan összekapcsolódnak, ugyanakkor érdemes figyelembe vennünk ezeket, ha az adatvédelem jövőjéről gondolkodunk.  

1. Mesterséges intelligencia 

A mesterséges intelligencia kutatást, fejlesztést és gyakorlati alkalmazását az elmúlt években - köszönhetően egyéb a területre is hatással lévő trend alakulásának (pl. nagy adathalmazok elérhetővé válása, egyre nagyobb teljesítményű számítógépek, stb.) - számos területen kiemelt figyelem övezi. Persze már az is komoly kihívást jelenthet, hogy egyértelműen meghatározzuk, mire is gondolunk, amikor mesterséges intelligenciáról beszélünk. Általában különbséget érdemes tenni az ún. szűk mesterséges intelligencia (narrow AI), - az "emberi szintű" - ún. általános MI (general AI) és - az emberi intelligenciát is túlszárnyaló - mesterséges szuperintelligencia között.  Arról megoszlanak a vélemények, hogy az általános MI, illetve a mesterséges szuperintelligencia elérhető-e és ha igen, mikor. Azt azonban nap, mint nap tapasztalhatjuk, hogy egyes, szűk területeken bevethető, az adott területen az emberi teljesítményt is túlszárnyaló MI megoldások már körülöttünk vannak. Az elkövetkezendő években is azt tapasztalhatjuk majd, hogy újabb és újabb területeken kaphat az MI egyre nagyobb szerepet és ennek köszönhetően az adatvédelemre gyakorolt hatása is egyre nagyobb lehet.

2022-ben érdemes lesz nyomon követni, hogy a jogi szabályozás miként alakul ezen a területen milyen szabályozási kezdeményezések jelennek meg vagy kerülnek esetleg elfogadásra. Különösen érdemes lesz figyelni az EU vonatkozó rendelettervezetének alakulását, amelynek első változata 2021 tavaszán látott napvilágot és november végén már egy jelentősen módosított szövegtervezet cirkulált.        

2. Kvantumszámítástechnika 

A kvantumszámítástechnika fejlődése azzal kecsegtet, hogy olyan számításokat, amelyek hagyományos számítógépekkel rettentő hosszú ideig (akár több ezer évig) tartanának, néhány perc (vagy másodperc) alatt is elvégezhetnek. A kvantumszámítógépek tehát elképesztő lehetőségeket és tudományos áttöréseket hozhatnak. Az új lehetőségek persze új (adatvédelmi) kockázatokat is hozhatnak, különösen az adatbiztonság, a titkosítás területén. 2021. decemberében az Országgyűlés egyébként úgy módosította - 2022. július 1-i hatályba lépéssel - az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt, hogy bevezetésre kerül az ún. poszt-kvantutmtitkosítás alkalmazására vonatkozó kötelezettség, amely bizonyos szervezetek esetében előírja, hogy poszt-kvantumtitkosítást alkalmaznak az információs rendszereik tekintetében (erről itt írtam részletesebben).   

A kvantumszámítástechnika kapcsán vélhetően hosszú időbe telik még az áttörés, illetve még számos bizonytalanság övezi ezt a technológiát, sok megoldandó kihívással, ugyanakkor 2022-ben is érdemes lesz figyelemmel kísérni, hogy milyen eredmények, fejlemények híre érkezik erről a területről.       

3. Metaverzum 

A kvantumszámítógépek elterjedésére vélhetően sokat kell még várni, ellenben a metaverzum koncepciója a szemünk előtt bontakozik ki. A metaverzum egy olyan ökoszisztémát jelent, ahol a virtuális térben számos szolgáltatás, technológia és közösségi interakciós lehetőség kapcsolódik össze. Bár a lehetőségek kibontakoztatásának kezdeti fázisában járunk, jól jelképezi az elvárásokat, hogy a Facebook cégneve is Metára változott. A metaverzum az adatvédelmi kérdések szinte végtelen sorát hozhatja magával, hiszen a közösségi médiából, az online térben zajló interakciókból, a különböző platformokon megvalósuló adatgyűjtésekből és adatcserékből fakadó adatkezeléseket érintő kérdések ebben az új, még összekapcsoltabb, még kiterjedtebb ökoszisztémában csak tovább gyarapodhatnak.       

Számos ponton kapcsolódhat a metaverzumhoz a Web3 koncepciója, bár akár külön technológiai trendként is tekinthetnénk erre. A Web3 blokkláncon alapuló decentralizációt megvalósító működésre vonatkozó elképzelés. A blokklánc technológiával a kriptoeszközök képében találkozhattunk szélesebb körben először, de egyre több területen jelennek meg a blokklánc technológián alapuló megoldások. Legújabban az NFT (Non-Fungible Token; "nem helyettesíthető token") az új zászlóshajója a blokkláncra épülő megoldásoknak. Alig telik el úgy nap, hogy ne találkoznánk valamilyen nagy, NFT-khez kapcsolódó dobással. A "nem helyettesítő tokeneknek" nagy szerepük lehet a metaverzum gazdaságában is. A blokklánc technológiával kapcsolatban több adatvédelmi kérdés is felmerül, így ennek alkalmazása egyre több területen a kérdések számát megsokszorozhatja.     

4. Ember-gép kapcsolat 

Érdekes kérdéseket vethet fel az ember-gép kapcsolat új szintre emelkedése is. Ez is olyan trend, ami hosszú távon éreztetheti majd a hatását, de ahogy az eszközeinkkel egyre szorosabbá válik a kapcsolatunk, akár implantátumok vagy közvetlen agyi interfészek révén, úgy jelennek meg az adatgyűjtés és adatkezelés újabb és újabb szintjei (egy nagyon érdekes anyag a témában a Future of Privacy Forum-tól)