Egy, az Országgyűlésnek november 10-én benyújtott törvényjavaslat szerint 2021. január 1-től változhat a drónokra (pilóta nélküli légijármű) vonatkozó szabályozás és ez érintheti a magánszféra védelmét is. A módosítás a vonatkozó uniós végrehajtási rendeletre tekintettel vált szükségessé (a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete (2019. május 24.) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról).
(Update [2020.12.19.]: Az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a módosítást, a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követően, 2021. január 1-én hatályba léphetnek a módosított szabályok.)
A tervezet több ponton is módosítja a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt és kimondja, hogy főszabály szerint a magyar légtérben drónt reptetni, azaz ún. UAS műveletet (UAS a pilóta nélküli légijármű-rendszer rövidítése, amely magában foglalja a pilóta nélküli légi járművet és az azt távolról vezérlő berendezést) végrehajtani (kivéve a zárt térben az ingatlan tulajdonosának vagy használójának jóváhagyásával végrehajtott UAS műveletet) a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás kormányrendeletben meghatározott használatával vehető igénybe. Az alkalmazást az indokolás szerint a HungaroControl Zrt. üzemeltetheti majd.
A törvénymódosítás bevezeti a pilóta nélküli játék légijármű fogalmát, amely a 120 g maximális felszálló tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes drónt jelenti. Ezen eszközökre némileg eltérő szabályok vonatkoznak, például a hatósági nyilvántartásban nem kell szerepeltetni ezeket.
A magánszféra védelme érdekében a törvény a szabálysértési törvény és a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítására tartalmaz javaslatot. A szabálysértési törvény magánlaksértésre vonatkozó tényállása (166. §) az alábbi - magánindítványra büntethető - (1a) bekezdéssel egészülne ki:
Aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang-, vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el.”
A szabálysértési törvény új 183. alcíme (229. §) pedig kimondaná, hogy "[a]ki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el." Ennek megfelelően a drónnal történő magánlaksértés elkövetése akkor állapítható meg, ha a jogosulatlan használat hang- vagy képfelvétel készítésével párosul.
Súlyosabb esetben pedig a Btk. tiltott adatszerzés tényállása körében büntethető cselekményként kerül szabályozásra a drónnal végzett adatgyűjtés (422/A. §):
(1) Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha más bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Ahogy a módosításhoz fűzött indokolás is kiemeli, a fenti tényállások akkor alkalmazhatók, ha a drón használatára jogosulatlanul (engedély nélkül) kerül sor. Ugyanakkor a személyiségi jogok vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok megsértése a drón jogszerű használata esetén is megvalósulhat. Ebben az esetben a fenti tényállások nem, de az egyéb személyiségi jogok, illetve személyes adatok védelmére szolgáló eszközök alkalmazhatók.
A szabálysértési és büntetőjogi tényállás között az elsődleges különbség, amint azt az indokolás kiemeli, hogy
A szabálysértési tényállás az engedély nélküli felvétel készítését rendeli büntetni. A megfigyelés hétköznapi értelemben huzamosabb ideig tartó figyelemmel kísérést, vizsgálatot jelent. A titokban történő megfigyelés továbbra is a Btk. 422. §- a alapján büntetendő, az új tényállás a pilóta nélküli légi járművel történő nyílt (tehát az érintett személy által észlelhető módon való) megfigyelést rendeli büntetni akkor, ha a pilóta nélküli légi jármű használatára a vezetőnek nincs jogosultsága. (24. §-hoz fűzött indokolás, 28. o., kiemelés tőlem)
A tiltott adatszerzés keretében bevezetésre kerülő új tényállás és a személyes adattal visszaélés tényállása (Btk. 219. §) akként határolható el, hogy
Ha a személyes adat jogosulatlanul vagy céltól eltérő kezelése (így pl. drónnal felvétel készítése, akár repülési engedéllyel rendelkezik az elkövető, akár nem, akár lakott területen követik el, akár nem, akár egyszeri, egyedi képfelvétel készül, akár tartós megfigyelés történt) jelentős érdeksérelmet okoz, továbbra is személyes adattal visszaélésként büntetendő. (24. §-hoz fűzött indokolás, 28. o., kiemelés tőlem)
(A drónokkal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekről ebben a posztban írtam részletesebben, bemutatva néhány külföldi hatósági iránymutatást is.)
A szabályozás hátteréről jó áttekintést ad az Országgyűlés Hivatalának a törvénymódosításhoz készített infojegyzete.
