Január 28-a - 2007 óta - az adatvédelem napja. Azért éppen erre a napra esett a választás, mert 1981-ben ezen a napon nyílt meg aláírásra az Európa Tanács Egyezménye az egyének védelméről a személyes adatok gépi felhasználása során. (Egyébként az Egyezmény 1985. október 1-én lépett hatályba, miután kellő számú állam ratifikálta az egyezményt. Mára 55 állam csatlakozott az Egyezményhez)

A cél, amely életre hívta az adatvédelem nemzetközi napját, a figyelemfelhívás volt az adatvédelmi tudatosság növelése érdekében. Bár az elmúlt évek sokaknak a GDPR bűvkörében teltek és számos más, adatokat érintő európai és Európán kívüli jogalkotás is a figyelem középpontjába került, de az adatok feletti tudatos rendelkezés az érintettek részéről, illetve az adatok tudatos kezelése az adatkezelők és mindazon szereplők részéről, amelyek részt vesznek az adatkezelési folyamatban továbbra sem veszít a jelentőségéből. 

Az alábbiakban kiemelek néhány szempontot, amiért az adatvédelmi tudatosság folyamatos figyelmet érdemel: 

• Az adatok védelme, illetve az adatok védelmére szolgáló keretek kialakítása, az adatvédelmi megfelelés nem egyszeri feladat. Ezt sok adatkezelő tapasztalhatta meg az elmőlt időszakban, hiszen a GDPR alkalmazandóvá válása kapcsán számos korábban kialakított folyamatot és megoldást kellett átgondolni, átalakítani. Újabb és újabb jogszabályok érkeznek, a joggyakorlat módosul, a technológia változik, azaz folyamatos alkalmazkodásra és a legjobb gyakorlatoknak megfelelő folyamatok és működés kialakítására van szükség. 
• Az adat érték. Az értékekre pedig érdemes vigyázni. Az érintetteknek is van feladatuk és felelősségük abban, hogy az adataikat tudatosan kezeljék, de az adatkezelők (és adatfeldolgozók) szerepe természetesen kiemelt abban, hogy olyan megoldásokat alakítsanak ki, olyan gyakorlatokat kövessenek, amely tiszteletben tartja az érintettek személyes adatokhoz fűződő jogait és ezen keresztül a magánszférájukat,   
• A megelőzés mindig sokkal jobb (és olcsóbb), mintha későn reagálunk és már a beküövetkezett károkat kell elhárítani. A folyamatos odafigyelés és az erőforrások rendelkezésre bocsátása hosszú távon kifizetődik.  
• Olyan új technológiai megoldások jelennek meg (gondoljunk például a mesterséges intelligencia alkalmazásokra), amelyek működése gyakran nehezen átlátható. Az új technológiák elterjedése és elfogadása kapcsán is fontos, hogy tudatosan álljunk ezek bevezetéséhez és előzetesen felmérve ezek esetleges (az adatok kezelését is érintő) kockázatait, megfelelő "védelmi vonalak" kialakítása mellett alkalmazzuk az új technológiai megoldásokat. (2019-ben - éppen az adatvédelem napjához is kapcsolódóan - adott ki az Egyezményhez kapcsolódó konzultatív testület egy mesterséges intelligencia iránymutatást.)   

A fentieket is érdemes megfontolnunk az adatvédelem nemzetközi napja alkalmából azért is, hogy az évben minden nap az adatvédelem napja lehessen.  

Az idei évben egyébként lesz még alkalmunk az adatvédelem fontosságát - jeles napok és évfordulók kapcsán - hangsúlyozni, erősítve a folyamatot, ami az adatvédelmi nyájimmunitás kialakulásához is elvezethet:

• Május 25-én lesz ugyanis 5 éve, hogy a GDPR, az EU általános adatvédelmi rendelete alkalmazandóvá vált (2016-ban fogadták el a Rendeletet, amely két év felkészülési időt biztosított).  
• Május 11-én lesz 50 éve, hogy Svédországban elfogadták az adatvédelmi törvényt, amely a világon az első* nemzeti adatvédelmi törvény volt (hatályba viszont egy évvel később, 1974. júliusában lépett). [*Hessenben ugyan már 1970-ben fogadtak el adatvédelmi törvényt, de ez nem egész Németországban, hanem csak Hessen szövetségi államban volt alkalmazandó.]