Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy a tilalom esetleges megsértése esetén a résztvevők is szabálysértést követnek el, akik ezért pénzbírsággal sújthatók. A szabálysértések felderítése és a jogkövetkezmények alkalmazása során pedig bevetésre kerül az arcképelemző tevékenység (arcfelismerés), így akár távolról beazonosítva a nem engedélyezett gyűlésen megjelenő polgárokat.

A fenti módosítás arcfelsimerést érintő vonatkozásaival korábban részletesen foglalkozatam, a napokban azonban kihirdetésre került egy aprónak tűnő további törvénymódosítás, amely azonban az arcképelemzési tevékenység gyakorlati alkalmazására jelentős hatással lehet.

The European Commission has presented a Single Market Strategy to create a more simple, seamless and strong European market. As part of this Strategy, a simplification package has also been published and in addition to several other porposals, it also proposes simplifications to the GDPR. The Commission's package is closely linked to the competitiveness report published in 2024 by Mario Draghi ("Draghi report"), which also drew attention to the need to simplify EU rules and the findings of which are also reflected in the Commission's 2025 work programme.

Az Európai Bizottság összeállított egy csomagot az egységes belső piac hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval járó működtetése érdekében, amely egy ún. egyszerűsítési javaslatcsomagot is tartalmaz (ez már a negyedik ilyen csomag). Az egyszerűsítési javaslatcsomag - több jogszabály mellett - a GDPR egyszerűsítését is érinti. A bizottsági csomag szoros összefüggésben van a 2024-ben publikált, Mario Draghi nevéhez köthető jelentéssel ("Draghi jelentés"), amely szintén felhívta a figyelmet az uniós szabályok egyszerűsítésének szükségességére és amely megállapításai természetesen a Bizottság 2025-re vonatkozó munkatervében is tükröződtek. 

Az elmúlt napokban óriási figyelem övezte az új pápa megválasztását és természetesen ez a figyelem kiterjed arra is, hogy a frissen megválasztott - és a pápai trónt elfoglaló Rober Prevost, pápai névként a XIV. Leót választó - új egyházfő mit tekint a legkiemelkedőbb témáknak, mire kíván az elkövetkezendő időszakban kiemelt hangsúlyt fektetni. Az új pápa az első megszólalásaiban – a háboró és béke, valamint az igazságosság és az elesettek segítése mellett – kiemelten szólt a mesterséges intelligencia (MI) jelentette kihívásokról is, amelyekre az emberiségnek megfelelő választ kell találnia.

In the past few days, there has been a huge amount of attention surrounding the election of the new pope, and of course this attention also extends to what the newly elected head of the Catholic Church - who has taken the papal throne and who has chosen Leo XIV as the papal name - considers the most prominent topics and what he intends to place special emphasis on in the coming period. In his first speeches, in addition to war and peace, justice and helping those, who are in needs, the new Pope also spoke about the challenges posed by artificial intelligence (AI), to which humanity must find an appropriate response.

The Hungarian Parliament has significantly restricted the fundamental right to freedom of assembly in Hungary. In connection with the disproportionate and unnecessary restriction of fundamental rights, a number of important aspects can be highlighted, and great attention has also been paid to the fact that in the event of a possible violation of the prohibition of assembly, the participants will also commit a misdemeanor, for which they can be fined (a fine of up to EUR 500 can be imposed).

In the process of detecting violations and applying legal consequences, facial image analysis (facial recognition) is used to identify, even from a distance, citizens who appear at an unauthorized assembly. In this post, I focus on the use of facial recognition systems, because this is also a very important tool of restriction of the fundamental right of assembly, which is a serious restriction of the freedom of citizens, if only by the mere possibility of using the tool can discourage many people from exercising their democratic rights (presumably this was the purpose of the legislation).

Az elmúlt héten az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. Az aránytalan és szükségtelen jogkorlátozás kapcsán számos fontos szempont emelhető ki és az elmúlt napokban sokan és sokféleképpen ki is emelték ezeket a szempontokat. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy a tilalom esetleges megsértése esetén a résztvevők is szabálysértést követnek el, akik ezért pénzbírsággal sújthatók. A szabálysértések felderítése és a jogkövetkezmények alkalmazása során pedig bevetésre kerül az arcképelemző tevékenység (arcfelismerés), így akár távolról beazonosítva a nem engedélyezett gyűlésen megjelenő polgárokat. Ebben a posztban az arcfelismerő rendszerek alkalmazásával foglalkozom, hiszen a jogkorlátozásnak ez is egy nagyon fontos eszköze, amely a polgárok szabadságának súlyos korlátozása már csak azáltal is, hogy az eszköz alkalmazásának puszta lehetősége sokakat elriaszthat attól, hogy demokratikus jogaikat gyakorolják (vélhetően éppen ez volt a szabályozás célja). 

Az Európai Bíróság március 13-án ítéletet hirdetett a C‑247/23. sz. [Deldits] ügyben, amelyben a Fővárosi Törvényszék a helyesbítéshez való joggal (GDPR 16. cikk), illetve a pontosság elvével (GDPR 5. cikk (1) bekezdés d) pont) kért iránymutatást. 

A kérdések egészen pontosan arra irányultak, hogy "a GDPR 16. cikkét úgy kell‑e értelmezni, hogy a tagállami jog szerint nyilvántartásokat kezelő hatóság az érintetti joggyakorlásra tekintettel köteles helyesbíteni a hatóság által nyilvántartott, az érintett személy nemére vonatkozó személyes adatot, amennyiben az a nyilvántartásban történt rögzítés óta megváltozott, ezáltal nem felel meg a GDPR 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjában lefektetett pontosság elvének?" A kérdések kitértek arra is, hogy a helyesíbtséi jog gyakorlása kacsán a hatóság milyen bizonyítékokat kérhet az érintettől az igénye alátámasztása érdekében.  

Az Európai Bíróság döntése néhány nappal az előtt érkezett, hogy az Országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot, amely szerint tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely "a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg".

The European Data Protection Board (EDPB), based on the request of the Irish Supervisory Authority, issued its opinion under Art. 64(2) GDPR on certain data protection aspects related to the processing of personal data in the context of AI models (the "Opinion"). 

Below, I briefly summarise the main points of the Opinion and its potential impact on the development and deployment of AI models in the European Union. 

The rules of the AI Act, which came into effect as of August 1, 2024, will become applicable in several stages. Initially, from February 2, 2025, the provisions related to prohibited AI practices must be applied, and from August 2, 2025, the rules related to general purpose AI models will become applicable (see especially Chapter V of the AI Act), as well as the sections guiding the designation and establishment of authorities and governance systems playing a key role in the implementation of the AI Act (see e.g., Chapter III Section 4, Chapter VII), and the sanctions (Chapter XII). In this post, I will dive deep into the requirements related to general purpose AI models  and general purpose AI systems.